Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Civilek a pályán

2-0-ás vezetésnél mezőnyfölényük ellenére a piros szegfűsök edzője a huszadik percben lecserélte három játékosát és - váratlan megoldásként - több befutott sztárt a kispadon hagyva tehetségesnek tartott újoncokat küldött a pályára. A drukkerek és a szakírók véleménye megoszlik arról, hogy milyen lesz a meccs folytatása, hiszen az ellenfél egy korábbi mecscsen már vert helyzetből megfordította az állást. Futballnyelven talán így írható le Medgyessy Péter első jelentős, amúgy már korábban megígért kormányváltoztatása. 


Gyurcsány Ferenc új miniszter sajtótájékoztatón mutatta be azokat a termékeket, amelyekből milliárdos lett. Váratlan befutó Fotó: Somorjai L.

Legtöbben május végére várták az átalakítás bejelentését, ráadásul úgy tűnt, hogy a kongresszusaikon magukat keresztülverekedő kormánypártokban nem tengett túl a változtatási láz. A békés nyugalmat, a május elsejei ejtőzést kihasználva Medgyessy meglepő változtatásokra szánta el magát, amit - a jelöltek személye alapján - a legtöbb elemző úgy értékel, hogy a kormányfő leginkább az MSZP elnökségével és az SZDSZ vezetőségével szemben erősödött. 
A változtatás indokairól hétfőn nagyon szűkszavúan és kizárólag általánosságokban szólt a miniszterelnök. Medgyessy nem említett kritikát a távozó miniszterek munkája kapcsán, sőt alaposan megdicsérte őket, mondván, a munkájukat jól végezték. Távozásukra - mint hallhattuk - azért volt szükség, hogy újabb lendületet kapjon a kormány. A bejelentés óta a kormány kommunikációs offenzívába kezdett: sorra mutatják be az új kormánytagokat, a változtatás indokait pedig teljesen elsodorják a kommunikációs team által szervezett dömpingesemények.

A változtatások körülményeire amúgy jellemző, hogy a tartalmi kérdések helyett a kommunikációs eszközök kerülnek előtérbe. Ezeknek egyik fontos eleme annak hangsúlyozása, hogy Medgyessy Péter a parlamentben jelentette be a változtatásokat. Nem kiszivárogtatás által, vagy rendkívüli sajtótájékoztató keretében, mint általában. Nyilván ez az MSZP-SZDSZ kormány azon választási üzenetének „erősítése”, hogy helyreállítják az Országgyűlés tekintélyét. Ez azonban aligha ad választ a változások szükségességére.


Medgyessy Péter miniszterelnök bemutatta a kabinet új miniszterjelöltjeit. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Hiller István, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot Gyurcsány Ferenc, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot Persányi Miklós veszi át, emellett az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszteri posztra Medgyessy Péter Lévai Katalint jelölte, és bemutatta Juhász Endrét, az európai uniós koordinációért felelős új tárca nélküli minisztert, akinek kinevezéséről már korábban döntöttek. A képen balról: Persányi Miklós, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Lévai Katalin, Hiller István és Juhász Endre. Fotó: MTI

Vasárnapi telefonok

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy döntései találkoztak a koalíciós pártok és frakciók egyetértésével. Ez annyiban igaz is, hogy a koalíciós pártok vezetői és frakcióvezetői - ez az SZDSZ esetében egy és ugyanaz - rábólintottak a változtatásokra. Mégis mind az MSZP-ben, mind az SZDSZ-ben vannak óvatos bírálói a módosításoknak. A leváltott Jánosi György támogatói például sérelmezik, hogy a leköszönő sportminiszterrel vasárnap este tényként közölték, hogy másnap bejelentik távozását. Görgey Gábor esetében annyiban volt „finomabb” a közlés, hogy ő - korábbi megegyezés értelmében - számított arra, hogy távozik posztjáról. Igaz, mint ahogy az ismert író mondta lapunknak, azt gondolta, hogy ez majd csak év végén következik be. A vasárnapi telefon őt is váratlanul érte. Kóródi Mária szerencsésebb volt, hiszen őt Kuncze Gábor folyamatosan tájékoztatta az új miniszter személyéről történő tárgyalások állásáról. Az SZDSZ-ben egyébként többen szerették volna, ha a pártot szimbolizáló személyek, például Kuncze, illetve Fodor is bekerülnek a kormányba, hátha ezzel a közvélemény-kutatásokban a statisztikai hibahatáron billegő liberális párt megmenthető. 

Karcsúsított csúcsminisztérium

A sajtó a legtöbbet a minisztercserékkel foglakozik, közben pedig elfelejtkeznek arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal működésével kapcsolatban is óriási változásokat jelentettek be. Öt politikai államtitkárt „helyeznek ki” szakminisztériumokhoz, mely lépéssel teljesen megváltozik a kancellária eddigi jellege. A választási győzelem után az MSZP és az SZDSZ közötti tárgyalásoknak elsősorban az volt a célja, hogy létrejöjjön az új kormány, kezdjen el dolgozni, s „csak” másodsorban volt fontos a működés „minősége”. Így az MSZP belső viszonyai és az SZDSZ igényei szerint egy politikai államtitkárokkal - a szocialisták kritikusai szerint az MSZP „őslényeivel” - feldúsított hivatal jött létre. Egyes politikai államtitkárok olyan területekért voltak felelősek, amelyek akár egy külön minisztériumot is „elviseltek” volna. A horvát kormányban például a turisztikai tárca az egyik legfontosabb minisztérium, Magyarországon a szakterületnek mindössze egy államtitkárság jutott. 
A MeH-et folyamatosan kritikák érték, hogy nehezen koordinálható a tevékenysége. Legutóbb Sárközy Tamás jogászprofesszor írt egy kimerítő elemzést arról, hogy milyen ellentmondások fedezhetők fel a MeH működésében, amelyek szemmel láthatóan a felépítéséből adódnak. A professzor szerint a Medgyessy-kormány működésében a „legnagyobb problémát a Miniszterelnöki Hivatal változatlan - de a Fidesz-kormánytól eltérő jellegű - túlpolitizálása okozza, amely 2002-ben rendkívül rontotta a MeH működésének hatékonyágát”. A szakember helyesnek értékelte, hogy megszűntek a minisztériumokat „fogó” referatúrák és az ezeket irányító államtitkárok, valamint elkerült a MeH-től az állami vagyont irányító szervezet is. A legalapvetőbb törést az okozta, hogy beépültek a meghatározott szakmai feladattal megbízott politikai államtitkárok. „Ennek következtében a MeH eltúlzott hatáskörű, ezáltal túl nagy és rendkívül nehézkes szervezetté vált. A tárcákkal számos párhuzamosság alakult ki, és a tárcáktól elvont feladatok nemhogy felgyorsultak volna, éppenséggel lelassultak, a kormányzati munka pedig szétesett” - állította Sárközy professzor.
A pragmatikus politikusnak tartott Kiss Péter, a közelmúltban kinevezett kancelláriaminiszter, az elmúlt hetekben folyamatosan hangsúlyozta, hogy a MeH-et áramvonalasítani kell. A változtatásoknak ő az egyik nyertese, hiszen komoly politikai konfliktus nélkül sikerült ezt a koncepcióját megvalósítania.

Gyurcsány színre lép

A legnagyobb meglepetést Gyurcsány Ferencnek, Medgyessy Péter főtanácsadójának minisztersége okozta, aki a márciusban újraválasztott választmányi elnököt, Jánosi Györgyöt váltja a sportminisztérium élén. Jánosi esetleges távozása hónapok óta közszájon forgott, de a képviselők többsége és az elemzők is azt várták, hogy újraválasztása után - amikor az MSZP többsége bizalmáról biztosítja - mégsem mozdítják el. Bukása egyik okának Kovács László pártelnökkel való hűvös kapcsolatát tartják. A fagypontként sokan Németh Miklós feltűnésének időpontját jelölik meg, amikor is Jánosi támogatásával alaposan felkavarták az MSZP belső viszonyait. Ugyan időközben kiderült, hogy a Londonból visszatérő Németh Miklós alkalmatlan kihívója bárkinek is, mégis a kavarodásban Kovács László visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől Medgyessy javára, nehogy az „angol beteg” - ahogy Németh Miklóst becézték - legyen a befutó.
A minisztérium irányítása kapcsán is érték belső kritikák Jánosit, bár ezeket jobban lehet hallani azóta, hogy bejelentették, távozik posztjáról. Támogatói annyit hoznak fel jogosan a védelmében, hogy a minisztérium állománya száz százalékban fideszes elkötelezettségű dolgozókból állt, hiszen a nulláról hozták létre Deutsch Tamás szárnyai alatt, a teljes garnitúra cseréje pedig óriási összegekbe került volna. A Budapest Sportaréna kapcsán is kész szerződést örökölt az új vezetés, tehát csodákra nem sok esélye volt. 
Az eddig általában a szociáldemokrácia kérdéseiről írt elemzéseivel viharokat kavaró Gyurcsány Ferenc kapcsán az a vélemény él, hogy vele Medgyessy bizalmasa kerül az MSZP egyik vezetőjének helyére. Többen úgy gondolják, hogy az amúgy ambíciózus Gyurcsány Ferenc ugródeszkának használja majd a sportminisztériumot magasabb - esetleg pártelnöki - céljai érdekében. A váltással úgy tűnik, Medgyessy azt tette nyilvánvalóvá, hogy nem a párt, hanem a kormány a politikai élet centruma.
Új elem, hogy az új miniszterek közül senki sem pártpolitikus, demokratikus választásokon egyikőjük sem méretett meg. Persze, jól hangzó érv lehet, hogy az embereknek elegük van a politikusokból, és ez talán igaz is lehet, de akkor miért van szükség pártokra, választásokra és politikusokra, azaz parlamentáris demokráciára? Gyakorlatilag a kormányban kisebbségbe szorultak a pártpolitikusok. 


Kóródi Mária a bejelentés napján a Parlamentben Fotó: MTI

SZDSZ: beszűkült mozgástér?

Kóródi Mária távozása volt mindegyik miniszter közül a legvalószínűbb. A leköszönő miniszter közvetlen környezetéből úgy értesültünk, hogy ő már tavaly, a kinevezéskor számított arra, hogy nem tölti ki a négy évet. E vélekedés szerint Magyar Bálint oktatási miniszternek mint az SZDSZ egyik erős emberének leváltása a koalíció felbomlásával járna, Csillag Istvánt pedig még a rendszerváltás hajnalán egyszer Medgyessy botrányt kavaró módon leváltotta, ezért a gazdasági miniszter „pszichikailag védett”. A váltás veszélye valójában Kóródi Mária és Kovács Kálmán informatikai miniszter felett lebegett - szól a vélekedés. Kóródi pechjére az elmúlt hónapokban a politikai elitben mindenki azt szajkózta: „Kóródi gyenge, nem vált be!” Tények ugyan alig-alig hangoztak el, mégis politikai közhangulat jött létre a szóbeszédből. Igaz, mindeddig Kuncze Gábor pártelnökön kívül - aki az SZDSZ kongresszusán pozitívan értékelte a környezetvédelmi tárca teljesítményét - senki sem dicsérte Kóródi munkáját. Sőt, a küldöttgyűlésen nem került be az ügyvivő testületbe. 
Információink szerint az SZDSZ vezetése már hetek óta keresi annak a lehetőségét, hogy miként tudna kijönni a szürkeségből. A párt helyzete kezd hasonlítani az 1994-98 közötti időszakhoz, amikor is a „kormánykötés csatáját megnyerték, de a béke háborúját elvesztették”, hiszen szavazati arányainál nagyobb arányban részesült a párt a hatalomból (mint ahogy e ciklusban is történt), mégis a ciklus végére a legnagyobb vesztesként zárta a „meccset”. 
A múlt héten felmerült az SZDSZ vezérkarában, hogy a párt prominensei, Kuncze és Fodor is, a változtatás adta lehetőséget kihasználva vállaljanak kormánytisztséget, hogy az SZDSZ további térvesztését megállítsák. Ezt az ötletet végül a párt vezetői elvetették, és így Persányi Miklóst, az Állatkert főigazgatóját jelölték Kóródi Mária helyére, Lévai Katalint pedig az úgynevezett esélyteremtési tárca nélküli miniszteri posztra. A két szakemberről egyöntetűen pozitív véleményeket fogalmaztak meg az érintett szakterületek ismerői. A kérdés az, hogy amennyiben ők jól végzik a munkájukat - és az eddigi tevékenységüket ismerve ez várható is -, akkor abból az SZDSZ hogyan profitál, hiszen személyük semmilyen módon nem szimbolizálja a liberális pártot. Sikerük elsősorban Medgyessy Péternek jelentene politikai hasznot. Pedig - mondják az óvatos kritikusok - az 1998-as és a 2002-es választások is 
bebizonyították, hogy az SZDSZ-re szükség lenne mint a mérleg nyelvére. 1998-ban gyengén szerepelt a liberális párt, így a Fidesz kormányozhatott; 2002-ben viszont az SZDSZ szerencsés bejutásának köszönhetően alakíthatott kormányt Medgyessy Péter.