Vissza a tartalomjegyzékhez

Debera Szilvia
Elbocsátás tokkal-vonóval

Globalizációs átrendeződés, erős forint, külpolitikai események mind hozzájárultak az ország egyetlen vonós hangszergyának bezárásához. Az utóbbi időben egyetlen darab hegedűre sem érkezett megrendelés, pedig fénykorában ontotta magából a kiváló minőségű termékeket. A Szegedi Hangszerkészítő Kft. éppen az idén ünnepelte ötvenéves fennállását. 


Egy amerikai fiúcska hegedűórán. A szegedi hangszerek Amerika-szerte ismertek voltak Fotó: Wbs

Sok szegedinek eddig fogalma sem volt róla, hogy városában patinás hangszerkészítő műhely működik. Most, hogy vége, már mindenki ismeri a sztorit. Ez volt eddig sorrendben a negyedik gyár, amelyet bezártak a megyeszékhelyen. 
„A céget 1953-ban alapította a Sebők család - kezd a történetbe Romák György, a Kft. igazgatója. - Kezdetben a hangszerkészítés mellett bútorkészítéssel, illetve dekor anyagokkal is foglalkoztunk, később már csak a hangszer hozott komoly bevételt, így 1986-ig többek között a pengetősök, egész pontosan a citera is piacra került, de az utóbbi másfél évtizedben kizárólag a vonós hangszerek jelentették a fő profilt.” A köztudatban talán azért nem vált ismertté a vállalkozás, mert a termelés 99 százalékban az USA-ba irányult. A hangszergyár végelszámolását végző Török Csaba a Heteknek elmondta, Amerikába két importőr szállított be szegedi hangszereket. Mindkettőnek persze megvolt a maga piaca. Aztán az egyik felvásárolta a másikat és az új menedzsment a saját beszállítóját részesítette előnyben. Ez pechünkre nem Szeged, hanem egy romániai, illetve távol-keleti cég, ahol az olcsóbb munkaerő révén nyilvánvalóan alacsonyabb áron jutottak jó minőségű termékekhez. Mindezek mellet a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás is közbeszólt, hiszen ettől kezdve fokozatosan csökkent a megrendelés, s ebben a folyamatban az erős forint, ha lehet, még tovább nehezítette a helyzetet, hiszen egyre jobban apadt a nyereség. Török úr már korábban is a cég bezárását javasolta a cég vezetésének, hiszen nem látszott más járható út. Szerinte célszerű a termelést még akkor leállítani, amikor a vagyon a terheket, illetve a dolgozók végkielégítését fedezni tudja. A hangszergyár épületét már korábban, az ingóságokat, eszközöket, gépeket pedig mostanában sikerült eladni, így tartozások nélkül zárultak a kapuk. Tehát a közelmúltban bezárt megyei cégekkel ellentétben itt nem csődeljárás történt. A lényegen ez persze mit sem változtat. A néhány éve még több száz embernek munkát adó cég húsvét után a maradék 54 dolgozóját is elbocsátotta - tokkal vonóval.