Vissza a tartalomjegyzékhez


Thor Heyerdahl nyomában

Phil Buck, amerikai kalandor büszkén jár-kel mezítláb hatalmas, tizenkilenc és fél méter hosszú, tizenhat tonnányi nádból épített, félhold alakú tutaján, mely szerinte a legbiztonságosabb csónak, amit ember valaha is kitalált. „Jóval biztonságosabb, mint az ott.” - állítja Buck egy fekete füstöt pöfékelő közeli olajszállító hajóra mutatva. Ezt annyira komolyan gondolja, hogy ő, s válogatott nyolctagú legénysége elhatározta, a most még a chilei Vina Del Mar homokos tengerpartján épülő egyszerű hajóval, az egyik legősibb tengeri „technológiát” alkalmazva, elsőként szelik át a Csendes-óceánt, hogy elérjék Ausztrália partjait. 

Az indulást február 22-ére tervezik, s remélik, a Sidneyig tartó 11,400 mérföldes tengeri utat hat hónapon belül sikerül megtenniük, még mielőtt a csónak annyi vizet szívna fel, hogy elsüllyedjen. Buck a harmincnyolc éves massa-chusettsi állatbiológus határozottan hisz abban, hogy az inka civilizációk képesek voltak a nyílt tengeren való navigációra, s akár gyarmatosíthatták is a keleti szigeteket vagy Polinézia más részeit. Elképzelése ellenkezik az eddig elterjedt elméletekkel, amelyek szerint korai ázsiai felfedezők voltak az elsők, akik először érték el a Csendes-óceán déli szigeteit. „Nem az a célom, hogy bebizonyítsuk, azért is a dél-ameriakiak voltak az elsők, akik elérték Polinéziát. Talán elsők voltak, talán csak később érkeztek. Csupán azt szeretném, megmutatni: igenis lehetséges volt, hogy ők is kikössenek a szigetek némelyikén.” (Reuters)