Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Taposó imamalom

A héten került sor a világ legnagyobb tömegmegmozdulásának számító mekkai zarándoklatra, amely idén is bőségesen szedett áldozatokat: a jelentések szerint legkevesebb harmincöt embert taposott halálra a tömeg, és számos zarándok megsérült a hatalmas tolongásban. A Földön élő több mint egymilliárd iszlám hívő közül idén közel kétmillió hithű muzulmán vett részt a minden muszlim férfi és nő számára kötelezően előírt rituálésorozaton. A vallási esemény mára nemcsak az iszlám világban számít fontos mozzanatnak: a világ nyugati fele is fokozott figyelemmel kíséri a mekkai történéseket. Miközben a szaúdi hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a hatalmas embertömeg kordában tartására, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Izraelben fokozták a terrortámadások elleni készültséget.


A zarándoklat végét jelző rituális borotválkozás. Túl van rajta Fotó: Reuters

A zarándoklatra idén a kilátásba helyezett iraki háború árnyékában került sor. Bár a szaúdi hatóságok arra kérték a résztvevőket, hogy a hadzs idején tegyék félre a politikát, az Irak elleni esetleges támadás kérdése mégis az elhangzott prédikációk és imák egyik központi témájává vált, hiszen a muzulmánok többsége Irak megfenyegetését az iszlám ellen irányuló agresszióként értelmezi. „Imádkozunk Irakért, és nem támogatjuk Amerikát a vallásunk elleni háborújában” - mondja a Pakisztánból érkezett Abdullah. „Remélem, Isten lerombolja Amerikát azért, mert támogatja Izraelt a palesztinokkal szemben” - nyilatkozik hasonlóan egy Nadzsmuddin nevű afgán zarándok.
Az esemény első napja előtt egyébként már a mekkai Nagy Mecset imámja is megadta az alaphangot, amikor nyilvánosan az iszlám győzelméért vagy mártírságáért imádkozott hallgatósága előtt. Az AFP hírügynökség értesülése szerint a pap így buzdította hallgatóit: „Az erős hívők nem félnek a haláltól, akkor sem, ha az ellenség egyre hangosabban hallat-ja a hangját. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a földi élet korlátozott, és hogy a Mindenható irányítja a sorsukat… Ezért vagy győzelemre, vagy mártírságra kell készülni, és mindkét állapotot keresni kell.” 
Szaúd-Arábia főmuftija megerősítette az imám szavait, amikor azzal vádolta a mohamedánok meg nem nevezett ellenségeit, hogy azok az iszlám ummá (nemzet) tönkretételét tűzték ki célul. „Az iszlám ummá számos kihívással szembesül: az ellenség harcol az iszlám hit, valamint az ummá alapjai, elvei, értékei, gazdasága és kultúrája ellen” - nyilatkozta a főmufti. Majd provokatívan azt is hozzátette: „Az ellenség célja a nemzet megfékezése.” Az iszlám egyik központi eszméje ugyanis az egész Föld meghódítása. Bár a mohamedán hit fő irányzatának védelmezői azzal érvelnek, hogy ezek szélsőséges nézetek, mindenesetre figyelemre méltó az a tény, hogy a mártírságra buzdító szavak ezúttal Szaúd-Arábia legfőbb vallási vezetőinek szájából hangzottak el.
A zarándoklat az idei évben számos új problémával is szembesítette az érintetteket. Az egyik ilyen nehézség abból fakadt, hogy a múlt hónapban történt Tel Aviv-i merénylet után az izraeli kormány korlátozta a harmincöt év alatti mohamedánok Jordániába történő beutazását. Így több száz zarándokot meggátolt abban, hogy részt vehessen a hadzson. Számos tiltakozás után azonban az izraeli és jordán hatóságok több fiatal jelentkező számára mégis engedélyezték az utazást. A szaúdi kormány egyébként minden évben meghatározott mennyiségű vízumot ad az egyes muszlim közösségeknek. A palesztinok kvótája most tízezer főre rúgott, jóllehet a jelentkezők száma elérte a negyvenezret. Ilyen esetben sorsolással döntik el, hogy ki utazhat az úti- és szállásköltségek fedezetéül szolgáló, közel ezerdolláros összeg kifizetése után.
Szintén érzékeny kérdés volt az intifáda áldozatai hozzátartozóinak utazása. Az érintett több száz (egyesek szerint közel ezer) család külön meghívót kapott a szaúdi királyi családtól, amely az elmúlt két év során saját zsebből finanszírozta a palesztin mártírok szüleinek és testvéreinek zarándoklatát. A családok listáját a Palesztin Hatóság állította össze. A hozzátartozók a királyi család hivatalos díszvendégei voltak, s ennek megfelelően luxushotelekben lakhattak, ajándékokat kaptak, és olyan elegáns buszokon közlekedhettek, amelyeken „A király vendégei” felirat ékeskedett. Bár a kelet-jeruzsálemi Al-Quds nevű újság arról tudósított, hogy a mártírok rokonai idén nem utazhattak Mekkába, palesztin források szerint néhány családnak mégis sikerült részt vennie a zarándoklaton.
A palesztinok utazása mintegy húsz órát vesz igénybe. A Nyugati Partról érkező zarándokok azonban nem tölthetnek hosszabb időt Jordániában, mivel Amman attól tart, hogy a palesztinok kihasználják a hadzs időszakát, és megpróbálnak Jordániában maradni. A buszok így csak rövid időre állhatnak meg az ország területén - közel a szaúdi határhoz -, majd sietősen továbbrobognak Mekka irányába, és mivel közben már csak két rövid megállóra van lehetőség, az utasok kénytelenek menet közben étkezni. Talán kárpótolja őket az a tény, hogy az Arafát-hegyen Jasszer Arafat figyelmessége folytán ritka csemegéket rejtő csomagokból lakmározhatnak.
Miközben a végeláthatatlan embertenger az iszlám egyik alapkövetelményének próbált eleget tenni, Amerikában, Izraelben és Nagy-Britanniában fokozták a terrortámadások elleni készültséget, mert a hírszerzés információi alapján fennállt a veszélye, hogy az al-Kaida újabb akciót hajt végre a hadzs idején. Jonathan Stevenson, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének szakértője szerint a zarándoklat idején mind ideológiai, mind logisztikai szempontból megnőhet egy terrortámadás esélye. Mivel a világ minden tájáról nagy tömegben utaznak mohamedánok az iszlám legszentebb helyére, az ellenőrző rendszerek a túlterheltség miatt könnyen öszszeomolhatnak, és az így támadt réseken elvileg bárki könnyen átsurranhat. A hatalmas zarándoktömeg gyakorlatilag lehetetlenné tenné a terroristacsoportok megtalálását egy esetleges merénylet után. Másrészt a hadzs a Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai csapatokat is a figyelem középpontjába állíthatja, ami szintén növelheti egy támadás esélyét, hiszen Oszama bin Laden és követői régóta sérelmezik az amerikaiak térségbeli jelenlétét.


A Kába városa

Az egyébként kissé álmatag szaúd-arábiai város évente egyszer, az iszlám hadzs idején hihetetlen mennyiségű embertömeget szippant magába. A mohamedán hívők Mekkában fehér ruhát öltenek, és különböző tisztulási ceremóniákon vesznek részt. Ezek után hétszer megkerülik a város Nagy Mecsetjében található, tízszer tíz méteres alapzaton álló, mintegy tizenöt méter magas, kocka alakú Kába-követ, és megcsókolják az annak keleti falánál lévő fekete követ. Számos vallásos rituálé követi ezt az eseményt - többek között ekkor isznak a szentnek tartott Zamzam forrás vizéből is. Ezt követően gyalogosan, buszokon vagy épp a zsúfolásig telt járművek tetején kiutaznak az Arafát-hegy tetején található Kegyelem hegyéhez. Itt a zarándokok tűzálló sátrakban töltik az éjszakát. Az Arafát-hegyen idejük nagy részét egyébként imádkozással és speciális prédikációk hallgatásával töltik. Ez az esemény a muszlim hit szerint az ítélet napját szimbolizálja, amikor is minden embernek meg kell majd állnia Isten előtt, és számot kell adnia cselekedeteiről. Mohamed próféta ezen a hegyen tartotta utolsó prédikációját 632 márciusában, három hónappal halála előtt. A muzulmánok úgy hiszik, a Korán utolsó passzusai e prédikáció során születtek. A zarándokok következő állomása Minában van, ahol a Sátánt jelképező három kőoszlop található. Itt a hívők megkövezik a „nagy Sátánt” szimbolizáló egyik oszlopot. Ez egyébként az ünnep legkritikusabb pontja: a tömeg által fellökött vagy elsodort gyengébb és idősebb hívők gyakran saját maguk válnak a kövezés áldozatává. Ezt követően pedig megkezdődik a többnapos Áldozat ünnepe, amely során sok ezer marhát, kecskét vagy tevét ölnek le, és a húst megosztják a szegényekkel. A muzulmánok hitük szerint a zarándoklat után bűneiktől megtisztulva, mintegy újjászületve térnek vissza otthonukba. Az egyik egyiptomi vallási vezető szerint pedig a hadzs megerősíti a muszlimok összetartozás-tudatát, és ösztönzi őket arra, hogy hazatértük után életük minden területén az iszlám érdekeit szolgálják.