Nem indult rózsásan a portugáliai férfi kézilabda-világbajnokság a magyar válogatott számára. A huszonnégy legjobb nemzeti gárda részvételével zajló tornán a mieinken az oroszok és a franciák is átgázoltak, így a továbbiakban a maximumot kell nyújtania a Skaliczki-legénységnek a továbbjutáshoz, illetve az olimpiai részvétel megszerzéséhez.
A magyar férfi kézilabda-válogatott az 1999-es egyiptomi világbajnokság óta egyetlen világversenyre sem tudta kvalifikálni magát, így érthető, hogy a sportág kedvelőiben nagy reményeket keltett a portugáliai vb-szereplésünk: itt a lehetőség, hogy visszakerüljünk a nemzetközi kézilabda élvonalába. A szövetség előzetes elvárása a csapattal szemben az athéni olimpián való részvétel biztosítása, vagyis az első hét hely valamelyikének megszerzése volt. A főként szegedi és veszprémi játékosokból álló válogatott számára a sorsolás nem sok jóval kecsegtetett: rajtunk kívül a címvédő franciák, az olimpiai bajnok oroszok, a horvátok, az argentinok és a szaúd-arábiaiak kerültek a C jelű csoportba. Ha lehet ezt mondani: azt a bizonyos feketelevest mi az első két játéknapon elfogyasztottuk. Bár a Barcelonában légióskodó Nagy László, a kiváló szegedi irányító, Buday Dániel, illetve a magyarra „lefordított” kubai Carlos Perez alkotta hármas által irányított gárda semmiképpen sem mondható gyengének, az öregedő oroszok (igaz, csak egy góllal) és a „magyaroktól rettegő” franciák (öt „fával”) is felülmúltak bennünket. Különösen az utóbbi meccs volt igen lehangoló, a mieink mélyen formájuk alatt játszottak. Skaliczki László szövetségi kapitány reálisan értékelte a helyzetet, amikor így nyilatkozott: „Az első félidőben nem olyan felfogásban játszottunk, mint ami egy ilyen hőfokú csatában elvárható.” Ami a továbbiakat illeti, várhatóan minden mérkőzésünket hoznunk kell, hogy a csoporton belül a legjobb négybe kerüljünk és továbbjussunk.
Ehhez azonban - mint Skaliczki László is hangsúlyozta - jelentős javulásra van szükség a csapat játékában. Már csak azért is, mivel a vb meglepetéscsapata, Argentína is a mi csoportunkban játszik. A dél-amerikaiak eddigi legjobb teljesítménye a két évvel ezelőtti párizsi világbajnokságon elért 15. helyezés, ám ezt feledtetve legyőzték a horvátokat, valamint döntetlent játszottak az oroszokkal. A szaúdiakat válogatottunk várhatóan könnyedén felülmúlja, sorsunk a horvátokkal és az argentinokkal szemben fog eldőlni.
Ami a többi három csoportot illeti, a favoritok (németek, jugoszlávok, svédek, dánok) eddig hozták a formájukat, bár az igazi csaták majd csak ezt követően kezdődnek.