Kalmár Gabriella
Dzsinn tonik

Ne gondoljuk, hogy a mai világban egy szénsavas hűsítő ital elfogyasztása vallásilag és politikailag semleges kérdés lenne. Az amerikai életformát szimbolizáló kólát az iszlám világban ért támadások legalábbis azt mutatják: világnézetileg sem mindegy, mi kerül a gyomorba.

Mathlouthi, a palackba zárt szellem terjesztője Fotó: Reuters

Az Amerika-ellenes hangulatot kihasználva egy tunéziai francia üzletember és politikai aktivista, Tawfig Mathlouthi piacra dobta a Mecca-Colát. A Coca-Colát idéző piros-fehér címkén az alábbi üzenet olvasható: „Ne igyál többet hülyén, igyál elkötelezetten!” Az elsősorban európai piacra szánt üdítő gyártója azt ígéri, a bevétel tíz százalékát a palesztin ügy támogatására fordítja, újabb tíz százalék pedig a világbékét előmozdító kormányközi szervezeteknek jut. Mathlouthi szerint ez igen vonzóvá teszi az árut a Bush elnök politikáját ellenző arab és európai vevők számára. Minden palack megvásárlása harc „az amerikai imperializmus és cionizmus ellen, hogy kiszélesedjen az amerikai árukat bojkottáló országok blokádja” - idézi Mathlouthit a BBC. Arra a kérdésre, hogy miként biztosítják azt, hogy a támogatások ne terrorakciók érdekében kerüljenek felhasználásra, az üzletember így felelt: „Nem készpénzt, hanem például ruhákat adunk, vagy iskola építését finanszírozzuk.”
A Mecca-Colára máris óriási a kereslet, már kezdetben heti 160 ezer palack fogyott el, így Franciaországon kívül már Nagy-Britanniában, Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban is kapható, a következő hetekben pedig Svédország és Dánia is csatlakozik a „klubhoz”. Egyedül Angliában havi kétmillió palackra van megrendelése a cégnek, Európa-szerte pedig mintegy 16 millóra. A gyártó az arab piacokra is tervezi az itóka bevezetését, bár iszlám fundamentalisták nem helyeslik, hogy a szent város nevét ilyen célra használják fel. 
A Mecca-Cola egyébként nem az első kísérlet a Coca és a Pepsi kiszorítására az iszlám világban. Az iráni Zamzam-Cola, amelyet egy mekkai szent forrásról neveztek el, lelkes fogadtatásra talált Szaúd-Arábiában és Bahreinben. 
A multinacionális Coca-Cola nemigen ijedt meg a kihívástól. Mathlouthi lépését így kommentálták: „Felismert egy kereskedelmi lehetőséget, amely azon alapul, hogy kiaknázza Európában a nehéz és komplex közel-keleti helyzetet.” Ha hoszszú távon nem is nagy a veszély, azért az „igazit” gyártó cég eladásaiban megérezte a bojkott hatását.
Sokkal sikeresebb volt azonban egy egyiptomi akció: az eladások erőteljes visszaesését eredményezte az a pletyka, amely szerint a Coca-Cola felirat fejjel lefelé és visszafele olvasva arabul annyit tesz: „no Mohamed, no Mecca”, azaz körülbelül „nem Mohamedre, nem Mekkára”. Persze a nagy versenytársat sem kímélték. A Pepsiről azt a hírt terjesztették, hogy nevének öt betűje egy cionista szlogen rövidítése: Pay Every Penny to Save Israel, azaz minden fillérrel Izrael megmentését támogasd. Az egyiptomi főmufti sietve tagadta a híreket, azonban a hitelrontás már jelentős károkat okozott: a vallásos röpcédulák és beszédek hatására Kairó belvárosából eltűntek az üdítőitalcégek reklámjai, bár a hatóságok ezt azzal indokolták, hogy a két vállalat „nem követte az adminisztratív előírásokat”. 
Már csak egy kérdés megválaszolása maradt hátra: mi történik majd akkor, amikor az arab kólakedvelők rájönnek arra, hogy a Mecca a Muszlimellenes Központi Keresztény Alapítvány rövidítése...