Minden jel szerint leáldozik a kényszerfoglalkoztatás időszaka. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium zászlajára tűzte a jelenlegi látszatszerződések és kényszervállalkozások mederbe terelését az unióban már alkalmazott önfoglalkoztatói státus bevezetésével, mely legkorábban szeptembertől léphetne életbe.
A Munka Törvénykönyvébe bekerülne, hogy ha valaki megbízási szerződéssel dolgozik, de ezen szerződésben rögzítve van a munkaidő, a munkahely, a felettes utasítási joga és egyéb munkaszerződési kellékek, akkor a munkáltató köteles lenne alkalmazotti státusba venni a foglalkoztatottat.
A jogszabálytervezet célja, hogy csökkentse a munkaviszonyt leplező színlelt szerződések számát, mindezt úgy, hogy közben ne növekedjenek a munkáltatók adó- és járulékterhei, és a munkavállalók bevételei se csökkenjenek.
A pénteki kormányülés asztalára kerülő törvénytervezet-csomag elsősorban az ügynököket, fuvarozókat, taxisokat, vagyonőröket és újságírókat, továbbá az építőiparban és a kiskereskedelemben vállalkozói vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat érinti. Szakértők szerint a változtatás mintegy félmillió munkavállalót jelent.
Az új, szabadon választható foglalkoztatási forma bevezetésének terve a színlelt vállalkozások ellen indított harc egyik szelídített változata. Pozitívuma abban állhat, hogy a munkáltatóknak nem kell további kiskapuk keresésén fáradozniuk.
Ezen foglalkoztatási forma egyesítené az alkalmazotti és a vállalkozási státus előnyeit, azaz a munkaadók bér- és adóterhei a munkaszerződéses jogviszonyhoz képest mérsékeltebbek lennének. Továbbra is hasonlóképpen számolhatnák el az alkalmazással járó kiadásaikat, mint jelenleg a fővállalkozói-alvállalkozói kapcsolatban, a munkavállalókat pedig a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott védettségek illetnék meg.
Lényeges momentum, hogy a törvénytervezettel együtt a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is szigorodik, vagyis a munkaügyi ellenőröknek betekintési joga lesz a szerződésekbe. Ha úgy ítélik meg, hogy egy munkáltató álszerződéssel leplez munkaviszonyt, akkor maximálisan hatmillió forint bírsággal sújthatják az adóprés alatt álló céget.
A vállalkozás szabadsága azonban nem sérülhet, tehát továbbra sem lehet vizsgálni két gazdasági társaság szerződéses kapcsolatát, vagyis például egy kft. és az általa megbízott bt. szerződése az ellenőr számára tabu marad.