Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Irak – a taktikai háború már tart

Vigyázz! - figyelmezteti már hosszú évek óta az amerikai légierő az irakiakat, és gépei ott járőröznek a repüléstilalmi övezetben nap, mint nap. Kész! - az USA tervezett telepítési létszámának a fele már szinte szuronyt szegezve várja Bush elnök parancsát, ami minden valószínűség szerint február közepéig, de lehet, hogy végéig nem fog elhangzani. 


Iraki női önkéntesek felvonulása Bagdadban. Rajtra készen Fotó: Reuters

A „rajt” ideje tehát nem érkezett el és addig még sok a tennivaló. Egészen a közelmúltig a fő hangsúly a felszerelés, lőszer és más ellátmányok odaszállítására, nem kevésbé az utánpótlást, a parancsnoksági ellenőrzést, illetve a földi erők fogadását és irányítását végző szakszolgálatosok elhelyezésére esett. Ezek a legutóbbi parancsok azonban a hadmozdulatok fontos és új szakaszát jelezték, nevezetesen a derékhad áthelyezését, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Szaddám Husszein elnökre a lefegyverzés végrehajtása érdekében, végső fokon pedig eleget tegyen Bush elnök parancsának és eltávolítsa az iraki államfőt tisztségéből, ha nem hajlandó az együttműködésre. Az ilyen nagy létszámú erő összevonása Kuvait, Katar, Omán, Szaúd-Arábia és esetleg Törökország területén több hetet vesz igénybe, jóllehet a körzetben már ott állomásozó csapatok szükség esetén azonnal is képesek lennének támadásba lendülni.


Amerikai hadgyakorlat a sivatagban Fotó: Reuters

Persze vannak még akadályok. Diplomáciai megoldásra vár Törökország meggyőzése annak engedélyezésére, hogy több tízezer amerikai katona kiindulópontul használhassa támaszpontjait. Törökországból észak felől több irányból lehet támadást indítani az iraki haderők ellen, biztosítván az északi olajmezőket, valamint megakadályozván az összetűzést a török hadsereg és a kurdok között. 
A korai támadás másik bonyolító tényezője a mohamedánok zarándokútja Mekkába. Várhatólag 2 millió muszlim utazik az ünnepségekre február közepe táján. Mekka ugyan távol esik a várható hadszíntértől, de amerikai hivatalos körök közbotránytól tartanak, ha az Egyesült Államok épp a zarándoklat ideje alatt indítana támadást. Katonai szakértők szerint a legalkalmasabb idő a hadműveletekre a február közepétől április elejéig terjedő mintegy másfél hónap, mivel ezt követően beáll a forróság. A Pentagon vezetői úgy vélik: amenynyiben Bush elnök elrendeli a támadást, legalább 250 ezer, de lehet, hogy ennél is több katonára lesz szükség (lásd keretes írásunkat). A támadás megindításához ennél jóval kisebb sereg is elegendő. A fennmaradó létszám a tartalék erőket fogja képezni. 
Két héttel ezelőtt vezető amerikai katonai körök úgy nyilatkoztak, hogy a Perzsa-öböl felé tartó csapatokat és felszereléseket esetleges terrortámadások veszélye fenyegeti, de az illetékesek még soha ilyen éber figyelmet nem fordítottak az ilyen fajta kockázatokra. Az amerikai hírszerzés olyan hiteles bizonyítékok birtokába jutott, amelyek arról tanúskodtak, hogy egy csapatszállításra bérbe vett utasszállító repülőgép ellen bombamerénylet készült. A mozgósított egységek ellen irányuló támadások növekvő veszélyének ellensúlyozása érdekében az amerikai védelmi szervek első ízben osztottak meg titkos hírszerzési figyelmeztető adatokat gyorsan és közvetlenül polgári vállalatokkal, amelyek katonai erőket szállítanak az Egyesült Államokból a Közel-Keletre. 


Több katona kell

A Bush-kormányzatnak lényegesen több katonára van szüksége az Irak elleni katonai akcióhoz, mint ahogyan azt korábban gondolták - állítja az ABC hírcsatorna. A héten Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter további 62 ezer fős katonai egység áttelepítését hagyta jóvá. 

Ezek a mozgósítások csak a kezdetét jelentik annak a 350 ezer fős katonai erőnek, amely az új elemzések szerint Irak elfoglalásához kell. Ez sokkal nagyobb szám, mint ami korai terveken szerepelt és bőven meghaladhatja az öböl-válság idején mozgósított 263 ezer főt.
A haditengerészet is óriási armadát szándékozik felvonultatni térségben: öszszesen hat repülőgép-hordozót akar oda vezényelni. Ebből kettő már ott tartózkodik a térségben: a USS Constalation a Perzsa-öbölben, míg a USS Harry S. Truman a Földközi-tengeren. A központi parancsnokság is egyre több törzstisztet küld a katari parancsnoki központba, ahonnan egy esetleges háború esetén irányítanák a csapatokat. A parancsnoki központ e hónap végére elkészül.
Az esetleges háborúban részt vevő katonák száma attól is függ, hogy az Egyesült Államok a háború korai szakaszában milyen eredményeket ér el, valamint hogy az irakiak bevetnek-e vegyi fegyvereket, és hogy az irakiak - elsősorban a lakosság - milyen ellenállást tanúsítanak.
Az utólagosan a térségbe vezérelt egységeknek a fő feladatuk a béke fenntartása, a fő erők biztosítása és a hatalmas logisztikai feladatok ellátása lesz. Hivatalos forrásokból kiszivárgott információk szerint nagyon valószínű, hogy az Egyesült Államok megpróbál először Irakból elfoglalni egy területet, ahol a menekültek millióinak ellátását fogják végezni, míg az ország más területein még folynak a harcok. (Hetek)


A káldeus felekezetnek jól megy a sora

II. János Pál pápa elítélte az Irak ellen tervezett katonai akciót abban a beszédében, amelyet a héten a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjai előtt mondott el. 

A Kathpress hírügynökség elemzése szerint a pápa nem hagyott kétséget afelől: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által megszabott jelenlegi feltételek között nem üdvözli a háborút Irak ellen. Félreérthetetlenül óva intett nem csak a közvetlen háborús károktól, de a katonai beavatkozás utólagos következményeitől is, ami nyílt célzás volt az egész közel-keleti térség destabilizálódására. 
Az egyházfő a felelősök és az áldozatok megkülönböztetése nélkül szólt az emberek között széles körben elterjedt félelemérzetről, amelyet az „alattomos terrorizmus” egyik fő okának nevezett. Szavai szerint a társadalmi megrázkódtatások, halálos járványok, a szegénység és az éhezés mind-mind az emberek boldogságát fenyegetik.
Irak kapcsán a pápa emlékeztetett az ENSZ-alapokmányra, amely kimondja: háború csak végszükség esetén indítható, s akkor is számolni kell a polgári lakosságot sújtó következményekkel. Szavai szerint ideje felfogni végre, hogy az államok közösségében nem létezik teljes függetlenség, hanem csak kölcsönös függőség. Megfigyelők szerint az Irakot védelmébe vevő pápai nyilatkozat öszszefügg azzal, hogy az ősi asszír-káldeus irányzathoz tartozó iraki katolikusok széleskörű vallásszabadságot élveznek még Szaddám Husszein uralma alatt is. Szaddám helyettese, Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes maga is káldeus keresztény. (Hetek)