Vissza a tartalomjegyzékhez


A mérgek mérge Londonban

Hét észak-afrikai származású férfit tartóztatott le kedden a Scotland Yard Londonban, miután lakásukon a világ egyik legveszélyesebb mérgének, a ricinnek a nyomaira bukkantak. A megdöbbentő eset nyomán Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: a bioterrorizmus veszélye „valós és szinte beláthatatlan következményekkel járhat”.


Riadókészültségben a brit rendőrök. Egy molekula is bénít Reuters

A Scotland Yard a nagy-britanniai rendőrség terroristaellenes alakulatával együttműködve több lakás-ban végzett rajtaütést vasárnap reggel London Wood Green nevű részében. A védőfelszerelésekkel és különleges kommandósokkal érkező rendőrség nem kis riadalmat keltett a lakosság körében, ám az akció eredményeképpen sikerült hét embert őrizetbe venni. Az észak-afrikai származású gyanúsítottak valamennyien harminc évnél fiatalabbak, sőt közülük többen még a huszadik életévüket sem töltötték be. A hivatalos tájékoztatás szerint a kommandósok a céllakásokban különféle felszereléseket és anyagokat találtak, valamint egy ricin nevű méreg nyomaira bukkantak. A ricin rendkívül erős méreg, amely a szervezet sejtjeit megbénítva pár napon belül biztos halált okozhat (lásd keretes írásainkat).
A brit rendőrség 2001. szeptember 11-e óta a mostanit tartja a legjelentősebb olyan esetnek Nagy-Britanniában, amely valós fenyegetést jelentett a lakosságra nézve. „Ahogy már korábban is mondtuk, nemcsak Londonnak, de az egész Egyesült Királyságnak egy terror támadás veszélyével kell szembenéznie” - áll a rendőrségi nyilatkozatban. 
A brit kormány az elmúlt hónapok során többször is óvatosságra intette a lakosságot, hiszen Nagy-Britannia az Egyesült Államoknak a terrorizmus elleni harcban nyújtott következetes segítségnyújtása miatt - Franciaországgal, Spanyolországgal és Ausztriával együtt - szintén a nemzetközi terrorcsoportok, elsősorban az al-Kaida céltáblájára került. 
Amerikai kormánytisztviselők már tavaly augusztusban figyelmeztettek arra, hogy az Ansar al-Islam nevű szélsőséges iszlám terrorista csoport - amely állítólag kapcsolatban áll Oszama bin Laden terrorszervezetével is - más biológiai és vegyi fegyverek mellett ricinnel is kísérletezik Irak északi területein. A brit sajtó pedig tudni véli, hogy a Közel-Keleten óriási felhalmozott ricinkészleteket találtak. Az ENSZ fegyverellenőrei 1998-ban a ricint is azon mérgek közé sorolták, amelyeket Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverek előállítására használt fel.
A rendőrség egyelőre keresi a választ arra, hogy a most talált ricint milyen módon kívánták felhasználni a készítők - mint ahogy egyelőre az is kérdés, hogy hol van maga a ricinkészlet, amelynek csupán a nyomaira bukkantak a londoni lakásokban. (Hetek)


Hatezerszer erősebb a ciánnál

A ricin nevű méreg a ricinus növény magjából egy viszonylag egyszerű eljárás keretében állítható elő. Rendkívül hatékony méreg: egy felnőtt ember meggyilkolásához akár hetven mikrogramm is elegendő - ez a mennyiség körülbelül egy sószemcsének felel meg. Kétszer erősebb a kobra mérgénél, és egy grammja hatezerszer mérgezőbb a ciánnál.
A ricinmérgezés tünetei attól függnek, hogy milyen módon jut be az anyag a szervezetbe. Az első tünetek a szervezetbe kerülést követő huszonnégy óra elteltével jelentkeznek. Nagyon kis mennyiségben erőteljes bélmozgást okoz, az adagot növelve pedig olyan erős hasmenést vált ki, hogy az áldozat az óriási folyadék- és elektrolitveszteség következtében elhalálozhat. 
Kisebb mennyiségben a gyomorba kerülve magas lázat, hányingert, hányást, gyomor-, illetve bélvérzést okoz. Ártalmas hatással van a központi idegrendszerre, és rohamokat vált ki. A szervezetbe befecskendezve azonnal megbénítja az izmokat és a nyirokcsomókat. Egyetlen molekula képes megbénítani a fehérjeszintézist, megölve magát a sejtet is. Felszívódva leállítja az életfontosságú szervek, például a máj vagy a vese működését, végül az egész keringési rendszer összeomlik, ami halálhoz vezet. A lefolyási idő mindössze huszonhat-negyvennyolc óra. A tudomány jelenleg nem ismer hatásos ellenszérumot vagy oltást, bár tudósok jelenleg is dolgoznak rajta. Mivel a ricin rövid időn belül képes elpusztítani a sejteket, a szakemberek azt is vizsgálják, hogy felhasználható lenne-e a rák gyógyításában. 
A ricint fegyverként már az első világháborúban is felhasználták, majd a második világháború során egy wiltshire-i katonai létesítményben ricinbombát - amely a szer kódnevéről W-bombaként vált ismertté - is előállítottak. 


Egy másik szeptember 11-e

Több mint húsz évvel ezelőtt, még a hidegháború évei alatt nagy visszhangot váltott ki az az eset, amely során ricinnel gyilkoltak meg egy ismert bolgár írót. Georgi Markov 1969-ben disszidált a kommunista Bulgáriából, majd Nagy-Britanniában letelepedve a BBC-nél és a Szabad Európa Rádiónál kezdett el dolgozni. Írásaiban kíméletlen hangnemben kritizálta a kommunista rezsimet, valamint az akkori bolgár vezetőt, Todor Zsivkovot. 
1978. szeptember 11-én irodájából jövet Markov a Waterloo Bridge felé sétált, majd miközben egy buszmegállóban várakozott, hirtelen éles szúrást érzett a combjában. A közelében egy férfit vett észre, aki leejtett esernyőjét felemelve taxiba ült, és eltűnt Markov szeme elől. Az író pár órán belül már magas lázzal küzdött, s négy napon belül életét vesztette. A hatósági halottkém megállapítása szerint a halált mintegy 450 mikrogramm ricin okozta, amit egy golyócska formájú hüvelybe rejtve lőttek Markov combjába (valószínűleg az esernyőből). A gyilkosság tényét csupán annak köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a merénylő várakozásával ellentétben a golyócska nem szívódott fel Markov szervezetében. 
Noha az eset előtt a bolgár író ellen már kétszer is követtek el merényletet, az Interpolnak soha nem sikerült elkapnia a gyilkost. Évekkel később, a kommunizmus bukása után a brit rendőrség újból nyomozást rendelt el az ügyben, akkor már a bolgár hatóságokkal együttműködve. A vizsgálatok kiderítették, hogy a gyilkosságot maga Zsivkov rendelte el egy pártértekezleten 1977-ben - s a feladattal megbízott belügyminiszter, Sztojanov a KGB akkori vezetőjét, Jurij Andropovot is felkérte a segítségre. 
Az ügy végkicsengéseként 1992-ben tizenhat havi börtönbüntetésre ítélték az ügyben érintett Vlagyimir Todorov tábornokot, aki megsemmisítette az ügy aktáit. Sztojanov inkább az öngyilkosságba menekült, csak hogy ne kelljen szembenéznie a vádakkal. Egy bolgár kém pedig - Vaszil Kotsev, aki állítólag a gyilkosság kivitelezéséért volt felelős - autóbalesetben hirtelen életét vesztette. Az ügy a mai napig sincs lezárva.