Vissza a tartalomjegyzékhez


Normális iskolák a tudásgyárak helyett

A tárgyi tudással szemben az alapkészségek - olvasás, számolás, helyesírás, szövegértés - elsajátítását helyezi előtérbe a közoktatási törvény azon módosítása, mely az általános iskolai oktatás gyökeres megreformálását tűzi ki célul. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint 2004-től az általános iskola első négy évében nem lehetne írásbeli házi feladatot adni hétvégére, munkaszüneti napokra és a tanítási szünetekre. A minisztérium ösztönzi az iskolai értékelés gyakorlatának megváltoztatását is, s elképzelései szerint az alsósokat nem lehet majd megbuktatni sem.

Az elmúlt időszakok nemzetközi mérései azt bizonyítják, hogy a tanulók jelentős hányada nem képes feldolgozni az iskolai tananyagot, mivel a kezdeti, korai szakasza az oktatásnak nem fejleszti ki megfelelően az alapkészségeket, az értőolvasás-készségét - áll annak a törvénymódosítási tervezetnek az indoklásában, melyet az Oktatási Minisztérium nemrégiben hozott nyilvánosságra. 
Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára a héten úgy nyilatkozott: a módosítással azt szeretnék elérni, hogy az alsó tagozatos diákok terhelése alkalmazkodjék életkorukhoz, vagyis ne kelljen a szünetekben is folyton az iskolai feladatokkal foglalkozniuk. Ezért 2004-től jelentősen csökkentenék a kisiskolásokra háruló terheket. Az oktatási tárca elképzelései szerint az általános iskolai tanulmányaikat 2004 szeptemberében megkezdő tanulóknak negyedik osztályos korukig nem lehetne majd írásbeli házi feladatot föladni hétvégére, tanítási szünetre, valamint munkaszüneti napokra. A tárca javaslatai közt szerepel még, hogy az általános iskola első négy osztályában nem lehetne megbuktatni senkit. 
- „A gyermekek eltérő ütemben fejlődnek: a lassabban érőknek, a hátrányos helyzetűeknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a bukás kudarcélménye nélkül juthassanak el a negyedik osztály végéig” - magyarázta a módosítás okait Sipos. 
Negyedik végén döntenék majd el, hogy a diák átléphet-e ötödikbe, vagy újra kell járnia a negyediket. 
Az egyenlő elbánás elvére épülő rendelkezés alapján lehetővé válik semmissé nyilvánítani minden olyan intézkedést, amely a gyermekek csoportját vagy akár egyetlen gyermeket neme, kora, származása, családi helyzete vagy bármely más oknál fogva hátrányosan megkülönbözteti.
További változás lesz, hogy az első négy osztályban csak tanítók foglalkoznak majd a gyerekekkel. Ötödikben és hatodikban is legfeljebb az órák felét lehet majd szaktárgyak oktatására fordítani, megkönnyítve ezáltal az alsóból a felső tagozatba való átmenetet. A tárca így azt az időszakot is szeretné meghosszabbítani, amikor az alapkészségek, képességek kialakítása történik, melyek a továbbtanuláshoz is nélkülözhetetlenek. Köztudomású, hogy a hazai diákok olvasási-szövegértési szintje nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. Ez a szint olyan országok tanulóinál a legmagasabb - például a finneknél -, ahol az alapkészségek elsajátításához hat év áll a gyerekek rendelkezésére. 
Lényeges, elsősorban menynyiségi változást jelent az is, hogy az új szabályozás az oktatást egységes folyamatként szabályozza, amely szükségtelenné teszi a már egyszer átadott ismeretek újbóli oktatását. Nem fejeződik be az egyes tantárgyak tananyaga az általános iskola nyolcadik évfolyama után, és nem kezdődik elölről a középfokú iskolák kilencedik évfolyamán. A tárca további javaslata szerint az iskolák választhatnak majd, hogy az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv szerint, vagy az azt figyelembe vevő saját, helyi tanterv szerint dolgoznak. 
Átalakul a felsőoktatási tanulmányokba történő bekapcsolódás is, mert 2005-től az egyetemi, főiskolai felvétel alapja a középiskolai érettségi lesz. Ezzel a megoldással a középiskolai oktatás visszanyeri a rangját, és lényegesen csökken a tanulók túlterheltsége, mivel a középiskoláknak az érettségire, nem pedig az egyetemi felvételikre kell felkészíteni a tanulókat. 
A törvénymódosítás tervezete, melynek kidolgozása már 2001-ben elkezdődött, az érintettekkel folytatott széles körű szakmai egyeztetést követően várhatóan tavasszal kerül a parlament elé. (Hetek-összeállítás)