Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
A Demokrata Párt nem lesz Gore-é

Nemcsak az amerikai demokratákat, de az egész országot alaposan meglepte Al Gore volt alelnök vasárnapi bejelentése a CBS TV 60 Minutes című műsorában: „Elhatároztam, hogy nem indulok elnökjelöltként a 2004-es választáson.” 


Al Gore feleségével. Bedobta a törölközőt Fotó: Reuters

Gore ezzel a lépéssel alighanem örökre felégette az elnökség felé vezető hidat. Kijelentette ugyan, hogy szándékában állt kiütni Bush elnököt a székéből, mivel nézete szerint lehetséges legyőzni őt. Meggyőződése azonban, hogy nem ő a legesélyesebb jelölt erre a feladatra, ami a korai felmérések szerint nem lesz könnyű a Demokrata Párt számára. Gore 2000-ben Bushtól elszenvedett vereségére emlékezve:„Úgy vélem, egy kampány, amely voltaképpen visszavágó lenne közöttem és Bush elnök között, elkerülhetetlenül a múltra összpontosulna, és eltérítené a figyelmet a jövőről, amelynek szerintem minden kampány középpontjában kell állnia. Elhatározásom annak teljes megfontolásával és tudatában született, hogy ha ezúttal nem indulok, márpedig 2004-ben nem fogok, akkor ez lesz az utolsó lehetőségem, hogy felléphessek az elnöki tisztségért” - fejtette ki Gore. 
A demokraták közül sokakat meglepett a lépés időzítése, annál is inkább, mivel Gore több napot töltött New Yorkban, hogy megvitassa a dolgot családtagjaival. Az elhatározás természetesen megnyitotta a kaput az ellenlábasok előtt, akik be akartak kapcsolódni a versenybe, de maguk is úgy vélték, hogy Gore lesz a demokrata éllovas. 
Joseph I. Lieberman szenátor, aki 2000-ben az alelnöki tisztségre pályázott, a következőképpen méltatta akkori partnerét: „Egyszerűen csak köszönetet akarok mondani Al Gore-nak vezetői képességeiért, szolgálatáért és a nekem adott lehetőségért, hogy a jelölttársa lehettem 2000-ben. Ez tette lehetővé elhatározásomat, amelyet az elkövetkező két hétben fogok nyilvánosságra hozni. Azt mondtam, hogy valószínűleg indulni fogok, ha Al Gore nem lép fel, és a dolog így is marad” - fogalmazott a connecticuti törvényhozó, aki a héten ellátogatott a Perzsa-öbölbe és a Közel-Keletre, ahol találkozott az ott állomásozó amerikai csapatokkal. 
Két másik nagy tekintélyű demokrata, John Kerry massa-chusettsi szenátor és Howard Dean vermonti kormányzó már hivatalos lépéseket tett, hogy beszálljon a versenybe. Tom Daschle, a szenátus 
demokrata vezetője, Dick Gephardt, a képviselőház demokrata párti kisebbségének volt vezetője, és John Edwards észak-karolinai szenátor előbb-utóbb ugyancsak minden bizonnyal bejelenti, hogy pályáznak az elnöki tisztségre.
A republikánusok közt arról folynak a viták, milyen erővel és vonzással rendelkező jelölt lett volna Al Gore. A párt egyes vezetői kedvenc pályázójuknak tekintették volna, mások gyakorlott és tapasztalt ellenfélnek minősítették, és nem szerettek volna ismét ellene hadakozni. Bush elnök szóvivője, Ari Fleischer a Demokrata Párt belső ügyének nevezte a fejleményeket, de nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy hozzáfűzze: „Valaki csak előkerül a demokraták csapatából, aki fel akarja majd emelni az amerikai nép adóját…” A republikánusoknak láthatóan megkönnyebbülést okozott a volt alelnök bejelentése. Jóllehet Bush népszerűségét jelenleg kedvezően értékelik, a választásokig még két év van hátra. Ugyanakkor az elnök még mindig az Irak elleni háború megindítása mellett tör lándzsát, míg az amerikai nép körében egyre többen a békés megoldást választanák.
A demokratáknak nem lesz könnyű dolguk 2004-ben. Az említett jelöltek neveit ugyan ismerik, de felmerül a kérdés: milyen a népszerűségük országos viszonylatban? Elegendő lesz-e ahhoz, hogy eléggé hathatósan felléphessenek a Fehér Ház jelenlegi lakója ellen?
Clinton volt elnök vasárnap kijelentette: „Al Gore Amerika eddigi legjobb alelnöke volt. Kiváló elnök is lett volna, ha a történelem más irányt vesz két évvel ezelőtt.” Nem fog-e tehát hiányozni a versenyből 2004-ben? A demokrata párti előválasztásokon előreláthatólag nem lesz hiány jelöltekben.