Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Ünnepi koplalás

Nincsen hiány a karácsonyi asztalra való étel- és italalapanyagokból, de a tradicionálisan karácsonyi ételeket (halat, pulykát, szaloncukrot, illetve a diót és a mákot) az ünnepekre való tekintettel kissé borsosabb áron ajánlják a kereskedők. Bőséges a kínálat a számítógépes játékok tekintetében. A játékfelhozatalban az idén nincsen igazi sláger, bár továbbra is nagyon kedvelt a legó, ám az inflációt jóval felülhaladóan drágult. Magyarországon két réteg, a leggazdagabbak és a legszegényebbek ügyelnek legkevésbé a karácsonyra, illetve az ajándékozásra. Az elsők azért, mert gyakorlatilag mindenük megvan, a nyomorban élők - 6-10 ezer család - pedig azért, mert nincsen pénzük rá.


Az utolsó roham előtt. A kereskedők csak januárban érnek rá költeni Fotó: Somorjai L.

A hazai gazdagok világa igen zárt. A kutatók is csak nehezen jutnak az életkörülményeikről, költekezési szokásaikról árulkodó információkhoz, adatokhoz. A tisztánlátást az is nehezíti, hogy nem beszélhetünk egységes rétegről, hiszen a stabil, úgynevezett generációs gazdagokkal szemben az újgazdagok csoportján belül igen gyakori a cserélődés. Nem beszélhetünk tehát a gazdagok egységes vásárlási szokásairól. A hivalkodó vásárlási hóbort elsősorban az újgazdagokra jellemző, a tartósan generációs gazdagok nem költekeznek látványosan, nem csinálnak nagy ügyet a karácsonyból sem. Számukra az ajándékozás a hétköznapi, és főleg az üzleti élet szerves része, egyébként is szinte mindenük megvan, egzotikus utakra is évente több alkalommal sort kerítenek, ezért a karácsony nem bír különösebb jelentőséggel. 
Az újgazdagok azonban jobban habzsolják a javakat. Számukra fontos az autó márkája, a családi ház mérete, az úszómedence, az utazások helyszíne stb. Az ajándékozási listát a műtárgyak és az egzotikus utak vezetik. Egy jobb módú család a nyári szabadság mellett a karácsonyt és a szilvesztert is egy távoli, kellemes klímájú kontinensen tölti, kifizetve fejenként 400-600 ezer forintot is. A rózsadombi új lakosok körében manapság hétköznapi eseménnyé silányul a tűzijáték, hiszen elég egy név- vagy születésnap ahhoz, hogy robbanjanak a patronok, és persze messze mindenki látja és hallja. 
Az ország szegényei számára ugyanakkor fejtörést okoz a karácsony. Sok családnál a rezsi és a mindennapi megélhetés mellett gond az ünneplés, az ajándékvásárlás, a vidéki rokonlátogatás. Mint Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány kuratóriumának elnöke a Heteknek kifejtette, a magyar családok 5 százaléka gyakorlatilag nyomorog. Ez közel 20 ezer gyereket és 6-10 ezer családot takar. Ma 100 ezer gyermek alultáplált és 20 ezer éhezik. Többségük szülei munkanélküliek és alkoholizáló életmódot folytatnak, segélyből élnek. Ebből veszik meg hónap elején a krumplit, a lisztet, a zsírt, a cukrot, és ezt variálva főznek harminc napon keresztül. Bár különböző segélyszervezetek rendszeresen szerveznek akciót, ez a réteg annyira lemondó, fásult, hogy nem mennek el, nem használják ki ezt a lehetőséget, még karácsony alkalmából sem. Számukra gyakorlatilag nincsen karácsony - mondta Király. Nincsen ajándék, nincsen ünnepi vacsora, illetve csak anynyi, amennyi az említett elemekből kitelik. Jellemzően hagymás-szaftos krumplis tészta az „ünnepi” menü, hasonlóan az év többi napjához. Egy segélyosztáson, amikor sült hús volt a főétel - kezd egy történetbe Király Gábor - egy felső osztályos fiú félretolta a tányért, mondván, ezt nem szereti, aztán kiderült, nem is tudja, mi az. Soha nem evett még húst. 
A szegény sorban lévők nagy része azonban igyekvő. A szegénységben élő családok a hárommillió magyar család 15 százalékát teszik ki. Ők azok, akik minimálbért kapnak fizetés gyanánt. A legszükségesebbre, a rezsire és az élelemre minimális szinten jut ugyan, de ajándékra, ünnepi ételre már nem telik. De igyekszenek. Elmennek a segélyakciókra, ahol ajándék gyanánt használt ruhát, használt játékokat válogatnak a családtagoknak. 
Légrádi Eszter, a Magyar Vöröskereszt sajtószóvivője szerint a gazdagokra nem jellemző az adakozás, inkább a szegényebb sorban levők viszik be a használt dolgaikat. A gazdagok és a nagyobb cégek jórészt csak marketingcéllal adakoznak, amikor a média által világgá kürtölik, hogy adtak. A szegényeket a szegények segítik.