Vissza a tartalomjegyzékhez

Ducza Krisztina
Konyhai fortélyok

A huszadik század végére jelentősen megnőtt a konyhatervezésre fordított figyelem mind funkció, mind design szempontjából. Amíg régebben a konyha - modern berendezések hiányában keletkezett szagok és piszok miatt - egy alárendelt helyiségnek számított, ahol csak a fehérnép forgolódott, addig ma már sok esetben a nappalival egy légtérbe nyitott, dinamikus élettérként foglalkozunk kialakításával. Ha sikerül megtalálnunk a számunkra legideálisabb megoldásokat, az ételek elkészítése élvezetes családi programmá válhat, mely során a háziasszony tud kommunikálni a családtagokkal, segíteni a gyerekeknek a leckeírásban, így nem érzi második munkahelynek az otthonát. 

A konyha megtervezése szakemberek számára is az egyik legizgalmasabb feladat. Mint a lakáson belüli ipari létesítménynek magas fokú biztonsági és ergonómiai feltételeknek kell megfelelnie, de emellett hangulatában és stílusában is összhangban kell lennie a lakás egészével.

Ergonómia

Az 1950-es években a Cornell Egyetem kutatói dolgozták ki a konyhai háromszög fogalmát, amely a hűtőszekrény, mosogató, tűzhely, illetve a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek által meghatározott térszerkezetet jelenti. A kutatók gondosan kiszámították e három pont ideális távolságát, és arra a megállapításra jutottak, hogy az azokat összekötő képzeletbeli vonal nem szerencsés, ha hosszabb, mint hat méter. Ha a távolság túl nagy, a szakács kifárad az ide-oda járkálásban, ha túl kicsi, a konyha szűkös és kényelmetlen a hatékony munkára. 
Az általános funkcionális sorrend: tárolás (kamra, hűtő), előkészítés (pult, felette tálak, alatta eszközök), tisztítás (mosogató, alatta szemetes, esetleg konyhamalac), feldolgozás (hosszabb pult, kéznél a fűszerekkel, eszközökkel), elkészítés (sütő, tűzhely), tálalás (pult).
Ezek a feladatok körültekintő tervezéssel egymás után helyezkednek el, optimális helyigénnyel kialakítva, így a munka gyorsan és gördülékenyen folyhat. 
Ergonómiailag, ha tehetjük, mindenképp ajánlott a konyhapult magasságát is a funkcióhoz szabni. Például a főzőlapot a jobb rálátás érdekében kényelmesebb, ha körülbelül tíz centiméterrel alacsonyabban helyezzük el, mint a testmagasságunk által meghatározott többi felületet. Ez vonatkozik a nagyobb fizikai erőt igénylő munkákra is, mint például a gyúrás.
Még ha asztalossal készíttetjük is a konyhánkat, érdemes ötletgyűjtés céljából benézni egy-két méregdrága konyhastúdióba, mert például a ValCucine vagy a Bulthaup cég által kidolgozott megoldások segíthetnek a mi főzési szokásainkhoz szükséges testreszabott konyha megtervezésében. Ilyen zseniális találmány például a felső szekrényajtó fölfelé és teljes szélességében való felnyitása. Ez a fejlesztés lehetővé teszi, hogy nyitott szekrények alatt mindent egyszerre átlátva dolgozhassunk, nem pedig piszkos kézzel többször nyitogatva az ajtókat. Hasonlóan profi megoldás, ha az alsó szekrények nem polcosak, hanem magas fiókosak, így nem kell guggolva hátul a sötétben kotorásznunk. Ezekhez hasonló ötletekkel betárazva esetleg érdemes megrajzoltatni tervünket egy lakberendezővel, aki méretarányosan, színesben ábrázolva vizuális élményt szolgáltat még a megvalósítás előtt. Az átlagember ugyanis pusztán tapasztalatlanságából fakadóan sokszor sem színeiben, sem arányaiban nem tudja hitelesen elképzelni terveit. 

Tisztán és higiénikusan

Bár szó esett a nappalival egybenyitott konyháról mint esztétikus és könnyebb kommunikációt teremtő megoldásról, azért mielőtt úgynevezett amerikai konyhát terveznénk - ahol a háziasszony bedobja a pizzát két percre a mikróba -, gondoljunk arra, hogy a tipikus magyar konyha - a jó kis olajban sült hagyma alapjaival - teljes szagelszívását is meg kell oldanunk. Ez sokszor igen költséges, gyakorlatban pedig hangos eredménnyel jár, ami miatt amúgy is fuccs a főzés alatti beszélgetésnek. Ezt is a mi főzési szokásaink fogják meghatározni, mindenesetre, ha hosszabb sütés-főzéseket tervezünk, inkább okosabb meghagyni a konyhát és nappalit elválasztó falat, esetleg egy nagyobb üvegajtóval elválasztva, amitől optikailag mégsem tűnik olyan felszabdaltnak lakásunk.
A meleg és nedves pára lecsapódását nemcsak a bútorok, burkolatok megóvása érdekében kell precízen megoldanunk, hanem egészségünket is óvjuk vele. Páraelszívó-vásárlásnál mindenképp tudnunk kell a konyhánk méreteit, hogy a légteret kiszámítva az eladó a megfelelő készüléket tudja ajánlani. 
Magyarországon is egyre inkább elterjedni látszik a mosogató alá beépített konyhamalac, ami ledarálja és a lefolyóba továbbítja az ételmaradékokat. Használata egyszerű és gyors. Segítségével kevesebb hulladékot halmozunk fel, így ritkábban kell kivinni a szemetet, mégsem terjengnek kellemetlen szagok, mivel a tojáshéjtól a csontokig mindent „megeszik”.
Kényelmünk érdekében a mosogató alá beépíthetünk mosogatószer-adagolótartályt, aminek csak a kis kiálló fejét kell megnyomnunk, hogy a csőre alá tartott szivacsunkra pumpáljon egy adagot. Az is előnye, hogy nem rontjuk a konyha összképét csúnya műanyag flakonokkal. 
Konyhába ideális az egykarú csaptelep, amit ha piszkos a kezünk, könyökünkkel is tudunk irányítani. Fontos szempont még a magassága, hogy kényelmesen aláférjenek a nagyobb fazekaink is. Emellett árulnak zuhanyfejként kihúzható csaptelepeket is, amivel akár a párkányon kialakított kis konyhakertünket is megöntözhetjük.
Számos apróság könnyítheti még életünket, ha nyitott szemmel járunk, és praktikusan gondolkodunk.