Vissza a tartalomjegyzékhez

Pálinkás Csilla
Bértárgyalások a fejünk felett

Még mindig nem tudhatjuk, milyen mértékben emelkedhetnek jövőre a fizetések. A több hét szünet után újra tárgyalóasztalhoz ülő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén a központi téma a jövő évi béremelés volt. A kormány jövőre a versenyszférában 3-4 százalékos bruttó keresetnövekedést tervez, amivel a munkaadók nagyjából egyetértenek. A tripartit érdekegyeztetés harmadik tagja, azaz a munkavállalók képviselői azonban ennek több mint a dupláját, 6-10 százalékot szeretnének, mivel szerintük csak így tartható fenn az uniós és a magyar bérek közelítése. A közszférában dolgozók bruttó bérét a kabinet 17 százalékkal kívánja emelni. Így terveik szerint a reálbér növekedés 2003-ban 4 százalék lesz.


Egyeztetők seregszemléje Fotó: MTI

Mind a kormány, mind a munkaadók elutasították azt a szakszervezeti kérést, hogy 54 ezer forint legyen a minimálbér, mivel, mint mondják, az adójóváírás miatt a legkisebb bér 10 százalékot fog nettó értékben növekedni. A megemelt minimálbérről a munkavállalói szervezetek maguk is készek lennének lemondani, ha cserébe az adó sávhatárt 1,35 millióról 1,5 millióra módosítanák. Ebbe viszont a munkaadók csak akkor hajlandók belemenni, ha előbb tisztázzák, hogy az így kieső 36 milliárd forintos bevételt hogyan fogja a kormány pótolni. Egyöntetűen elutasították azt a munkavállalói javaslatot is, hogy az egyházakhoz és a civil szervezetekhez hasonlóan a szakszervezetek részére is lehessen 1 százalékos felajánlást tenni, ezáltal fedezendő a kollektív szerződéskötés és az érdekvédelem más költségei.
A tripartit érdekegyeztetésnek az adja a jelentőségét, hogy bár egyezményben meghatározott ajánlás nem kötelező a versenyszférában, több kollektív szerződés rendelkezik úgy, hogy az OÉT-ben kialkudott számok az irányadóak. Így egyik fél számára sem mindegy, hogy milyen engedményeket sikerül a többiektől kicsikarnia. Bérfronton a kormányzat és a munkaadók oldala jó szövetségeseknek bizonyultak a szakszervezetekkel szemben, de olyan kardinális kérdésekben, mint az adómentes érdekvédelmi reprezentáció, vagyis hogy az érdekvédelemmel összefüggő rendezvényeket mentesítik a reprezentációs közterhektől, úgy tűnik sikerül a feleknek dűlőre jutnia. A munkaadói oldal például közölte: örömmel belemegy ebbe is, feltéve, ha ők is megkapják ugyanezt a kedvezményt. Hasonló pozitív fogadtatásban részesült az az ötlet is, mely szerint az adómentes étkezési hozzájárulás összegét hideg ételeknél havi 4000-re, meleg ételeknél havi 6000-re kellene emelni. Az adómentesen elszámolható üdülési csekk összegéről viszont a kormány még tárgyalni szeretne, mivel álláspontjuk szerint a munkavállalói oldal képviselői túl sokat kérnek. 
(Folytatjuk)


Megszorítás helyett a költekezés beszüntetése

Varga Mihály volt pénzügyminiszter a Bokros-csomag rémképét vetíti a nagyérdemű elé. Mint kifejtette, „ha az államháztartási hiány mértékét a kabinet valóban másfél százalékkal kívánja csökkenteni, akkor nagyon komoly megszorító intézkedésekre kellene számítani”. Gál. J. Zoltán kormányszóvivő így reagált: nem a megszorító intézkedésekkel próbálják meg visszaszorítani a hiányt, hanem a fedezetlen, megalapozatlan költekezés beszüntetésével és az állami intézmények takarékos gazdálkodásával. Hogy bemutassa mennyire nem a jóléti kiadások csökkentése a cél, Gál J. ismertette a gyógyszertámogatás változásait. Így például az idén júliusra tervezett 6,4 helyett, januártól 3,2 százalékkal emelkednek a gyógyszerárak. Ráadásul a támogatott árú készítmények közé nyolcvan eddig nem támogatott, és olcsóbb gyógyszer kerül be, köztük olyan életfontosságúak is, amelyeket eddig betegenként, egyedi méltányosságból engedélyezett a biztosító. A kormány elrendelte a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és gyógyítását segítő szerek ingyenessé tételének előkészítését is, valamint bővíteni szeretnék a közgyógyellátási listán szereplő készítmények körét. 2003-2004-re pedig több száz új orvosság befogadását javasolták a támogatott termékek közé. Kiemelte: jelenleg több készítmény vár befogadásra a tb-támogatotti körbe, mint amennyit az előző kormányzat alatt összesen felvettek a listára.”