Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Ítéletidő

Elődje visszásságainak feltárása kapcsán semmi esetre sem lehet tétlenséggel vádolni az új, koalíciós kormányt. A szimultán többfrontos vizsgálódás meg is hozta első hajtásait, így a Fidesz vezetői immáron nem a támadó fél pozíciójából viaskodhatnak. Mindemellett a szocialisták több a választási hajrában megfogalmazott vádjáról igazolódott be, hogy csupán hangzatos kacsáról van szó. Lapunknak Keller László államtitkár és Torgyán József pártelnök kommentálta a történéseket. 


Várhegyi Attila pártigazgató. Elesett 

Várhegyi Attila, a Fidesz pártigazgatója, a kultusztárca egykori államtitkára kedden mondott le képviselői mandátumáról, miután az ügyében másodfokon eljáró bíróság - az elsőfoknál szigorúbb ítéletet hozva - jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és ötszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Várhegyi, aki Szolnok polgármestereként a bíróság szerint öszesen százötvennégymilliós kárt okozott az önkormányzatnak, közleményben adta tudtul, hogy „lelkiismerete tiszta”, és lemondása ellenfelei zaklatásának köszönhető. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány idején lefolytatott elsőfokú tárgyalás során közvetlenül az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt az ügyészség enyhítette a vádat, így a bíróság akkor csak pénzbírságot szabott ki ítéletében.
A kormányváltás másik nagy „vesztese” a Világraszóló magyarok kiállítás háziasszonya, Berkecz Mária korábbi igazgatónő, aki - a rendőrség gyanúja szerint - több százmillió forintos károkozásért felelős. Berkecz horribilis összegű végkielégítése és hallgatási díja már júniusban a hatóságok látószögébe került, ám ami végleg meggyőzte a jelenlegi igazgatónőt a feljelentés szükségességéről, az annak megállapítása volt, hogy a Fidesz-érában tevékenykedő vezetés tavaly év végéig nemcsak a kétéves távra ütemezett három és fél milliárd forintot költött el, hanem további egymilliárdot is - a kormánygaranciával fölvett hitelből. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében felmerült Stumpf István, a MEH volt vezetője és Bártfai Béla exállamtitkár felelőssége is. Ők jelenleg egymásra mutogatással próbálnak szabadulni a terhek alól: Bártfai - aki a volt igazgatónő harminckétmilliós végkielégítése kapcsán kerülhet a rendőrség látószögébe - azt állítja, a megállapodást Stumpf megbízásából írta alá. Stumpf máshogy emlékszik.
A kormánymegbízásból dolgozó Proware Kft. mintegy négyszázmilliárd forintnyi kétesen felhasznált közpénz nyomára bukkant. A cég vezetője szerint az egyértelműen bűncselekményekkel összefüggésbe hozható összeg több tízmilliárdos nagyságrendű. A Proware körülbelül nyolcvan-száz esetben állapított meg törvénybe ütköző pénzáramlást a Magyar Fejlesztési Bank, a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópályakezelő Rt., a Kozumbank és az In-Forrás Kht. elmúlt négyéves tevékenységének tanulmányozása során. 


Áder János pártelnök. Mindenkit megvédenek? 

Janza Péter, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettese a héten jelentette be: összesen tíz cég ügyében fejeződött be olyan vizsgálat, ahol jelentős szabálytalanságokat tapasztaltak, a feljelentések azonban egyelőre még váratnak magukra. 
A KEHI elnökhelyettese szerint a választások első fordulója utáni állami kezességvállalások az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) előző vezetése által javasolt fejlesztések köré csoportosíthatók. Mivel a tárca már nem juthatott több költségvetési támogatáshoz, kezességvállalásokkal próbálta pótolni a hiányzó pénzt: például négymilliárd forintos állami kezeskedést igényelt egy már megvásárolt és raktárban tárolt stadionbeléptető rendszerre. 
A Budapest Sportcsarnok újjáépítése az előre tervezett tizenhétmilliárd helyett negyvenötmilliárdos beruházássá duzzadt. Bár az Állami Számvevőszék nem állapított meg szabálytalanságot az ISM 2001-es közbeszerzési eljárásainál, a tárca jelenlegi vezetése különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen és hanyag kezelés, valamint más bűncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen büntetőfeljelentést tett. 


Keller László államtitkár. Elégedett az eredménnyel Fotók: MTI

Az Országimázs Központ esetében sem a könyvvitelből, sem az iktatókönyvekből, sem a pénzkezelésből nem derül ki szinte semmi. Megbicsaklani látszik továbbá az előző kabinet kedvenc gyermeke, a Széchenyi terv, mely a KEHI vezetője szerint papíron nem is létezik, hiszen kormányhatározat nem szabályozza. Erős a gyanú tehát, hogy a már korábban működő előirányzatokat nevezték át Széchenyi tervnek. Janza Péter rendkívül finoman szólt a történtekről: „A jogszabályok szerinti törvényes működésnek nem voltak meg a látható nyomai.” 
Keller László közpénzügyekkel megbízott államtitkár elmondta a Heteknek: A KEHI által átvilágított ügyek nem a jéghegy csúcsát jelentik, vagyis nagyjából lefedik azokat a vizsgálati irányokat, melyeket az új kormány végig akart járni. „Azoknak a történeteknek megyünk utána, amelyeket már ellenzéki pozícióból is szóvá tettünk a parlamentben, de a Fidesz-kormány a füle botját se mozdította. Nem azt mondtuk, hogy mindenkinek börtönben a helye, aki közpénzeket kezelt, hanem azt, hogy számunkra elfogadhatatlan ez a fajta sajátos kapcsolatitőke-rendszer, amely az elmúlt kormányzati ciklus alatt működött” - fejtette ki a politikus. Mint mondja, le fogják vonni a következtetéseket, és megvizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen törvények módosításával kerülhetők el hasonló esetek a jövőben. A kintlevőségek visszaszerzése komoly gond az államtitkár szerint, melyből egyelőre csak egymilliárd forinthoz sikerült hozzájutni. Mivel a vizsgált cégek többségénél jóhiszeműen szerzett vagyonról van szó, elsősorban olyan összegek visszaáramlását szeretnék elérni, melyekről maga a cégvezető mondta el, hogy még rendelkezésre áll a cég számláján. A Fidesz részéről beígért feljelentésről Keller kijelentette: komolytalan frázisokról van szó, hiszen annak ellenére, hogy egy hete erről cikkezik a sajtó, Áder János a mai napig nem tudta elküldeni neki a feljelentés szövegét. 


Torgyán József pártelnök. Újra fókuszban 

Áder János, a Fidesz elnöke rágalomhadjáratnak tartja a vizsgálatok indítását és kijelentette: nem hagyják magukat megfélemlíteni. Ennek jegyében perelik be Keller Lászlót és Kuncze Gábort, aki azt állítja: „Az elmúlt négy évben több tízmilliárd forintot lopott ki a Fidesz az adófizetők zsebéből.” Áder szerint a kormány még törvénytelen eszközök igénybevételével sem tudja bizonyítani vádjait, majd felsorolta azokat az eseteket, amikor a bolsevik „hajtóvadászat” kudarcot vallott. Mint mondta, nem tudták bizonyítani, hogy az APEH 1998 őszén szelektív adatmegsemmisítést végzett volna nyilvántartásában, a Hídember (kétmilliárd forint), a Bánk bán (nyolcszázmillió) és a Terror Háza is túlélte a röntgensugarakat, és az M3-as és M30-as autópályák kapcsán felreppentett hűtlen kezelés vádját sem igazolták a nyomozási eredmények. A Happy End és Ezüsthajó Kft.-k, illetve a Millennáris Kht. esetében eljárási kifogásait hangoztatta a pártelnök. 
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága változatlanul dolgozik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gazdasági társaságaihoz kapcsolódó tizennyolc ügy feltárásán. Ennek során került sor Torgyán József kisgazda elnök meghallgatására is, aki lapunknak elmondta: a minisztérium tulajdonosi körébe tartozó vállalatok irányítása nem tartozott az ő hatáskörébe, ahogyan a hivatalos rendszámtáblákat gyártó céghez is csak annyiban van köze a belügyminiszternek, amennyiben a gépjárműnyilvántartást tárcája intézi. Az ügyvédi praxisát megújító pártelnök beszámolója szerint két dologra volt kíváncsi a rendőrség: egy repülőjegyvásárlásra és a vidéki templomok finanszírozásának ügyére. Előbbire azért nem tudott mit mondani az exminiszter, mert az esetek döntő többségében még a beszállókártyát is stábja kapta meg, utóbbira viszont egyértelmű választ tudott adni. „A templomok támogatását a vidékfejlesztés tárgykörébe tartozó kérdésnek tekintettem és tekintem ma is, ugyanis egy település fejlődését elsősorban a templom fejlődésén lehet lemérni. Ezért én a leghatározottabb utasítást adtam arra nézve, hogy mindenütt meg kell vizsgálni a hozzájárulás lehetőségét. Hogy aztán ennek végrehajtása konkrétan miként zajlott, ezt a tárca pénzügyi szakemberei döntötték el” - mondta Torgyán. A napokban zajló konkrét ügyektől elvonatkoztatva az ügyvéd úgy érzékeli: „Nagyon széles körben az a meggyőződés alakult ki, hogy a politika időnként beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába, és sajnos a fordítottja is előfordul, hogyha igaz a hír, hogy a Legfelsőbb Bíróság perenkívüli eljárásban gyakorlatilag megfosztott engem a pártelnöki poszttól. Ha ez így marad, akkor nem beszélhetünk demokráciáról” - állítja az FKgP jelenleg legitim vezetője. 


Nagyüzem a rendőrségen

A rendőrség beszámolója szerint a következő ügyekben folytatnak jelenleg is nyomozást: Ezüsthajó Kft., Happy End Kft., Országimázs Központ, Millennáris Kht., Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Defend Security Kft., In Forrás Kht, Magyar Televízió, Ifjúsági és Sport Minisztérium, móri bankrablás, Postabank, Novák és Társai ügyvédi iroda. A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal pedig az APEH-rendőrség volt vezetője, illetve Sándor István, alias Papa ügyében folytat eljárást. Szabadi Béla, az FVM volt államtitkára, Székely Zoltán egykoron kisgazda politikus, illetve Simon Tibornak, a Matáv Sopron edzőjének meggyilkolásával vádoltak immár valamelyik bíróság épületét kötelesek felkeresni.
Ha nem csak felületesen nézzük meg a még zajló ügyek listáját, kiviláglik, hogy a bűncselekmények felderítési tempójában a politikai felhangokkal terheltek futják a legjobb részidőt. A nem politikai indíttatású brutális gyilkosságok közül kettőt - a Fenyő-gyilkoságot és az Aranykéz utcai robbantást - eredmény nélkül zártak le a közelmúltban, és ha a nyolc áldozatot követelő móri bankrablás ügyében nem születik vádalku, alighanem a fentiekhez hasonló sorsra juthat. 
A bírósági szakaszba jutott esetek közül Sándor István - fedőnevén „Papa” - elleni büntetőeljárás érdemel említést, melyet viszont 2086-ig titkosítottak, így a közönségigény dacára zárt ajtók mögött zajlik a per.