Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István, Izing Antal
Hidegvérrel

Minden idők legbrutálisabb bankrablását követte el két ismeretlen a múlt héten a Fe-jér megyei Móron. A két férfi hét halálos, illetve egy súlyosan sérült áldozat árán valamivel több mint hétmillió forintot zsákmányolt. Az ügyben a rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, ám ennek ellenére az üggyel és az elkövetőkkel kapcsolatos kérdések, kételyek száma folyamatosan növekszik. „Horváth Szilárd a nyomozás szempontjából már történelem” - mondta el lapunknak Kovács Lajos ezredes arról a személyről, akit társával együtt meglepő gyorsasággal hoztak összefüggésbe a rablógyilkossággal. A két férfi arcképét a média jóvoltából már szinte mindenki ismeri, miközben - mint a Hetek megtudta - két tanú vallomása alapján az egyik elkövetőről röviddel a bűncselekmény után fantomkép készült, melyet azonban csak a napokban, lapzártánk után hoznak nyilvánosságra.

Múlt hét csütörtökön ebédidőben két felfegyverkezett férfi lépett be Móron az Erste Bank helyi fiókjába. Az ajtóra egy kézzel írt táblát akasztottak, miszerint „a pénzintézet műszaki okok miatt zárva tart”, majd válogatás nélkül tüzet nyitottak a helyiségben tartózkodókra. A támadásra jellemző, hogy a hét halálos áldozat - illetve az egyetlen túlélő - mindegyike fejlövést is kapott, némelyiküket pedig közvetlen közelről, kivégzésszerűen lőtték agyon. A vizsgálat megállapította, hogy az elkövetők egy Scorpio típusú géppisztolyt és egy ugyanakkora kaliberű pisztolyt használtak, amelyekben tárat is kellett cserélniük. A két férfi egyébként viszonylag ráérősen viselkedett, összesen hat percig tartózkodtak a helyszínen, egy szemtanú szerint egyikük még a bankfiók ablakán is kihajolt, és úgy tett, mintha ő lenne a biztonsági őr. A rablógyilkosok valamivel több mint hétmillió forintot zsákmányoltak.
Az áldozatok között van a bank három alkalmazottja - köztük a polgármester felesége, aki a bankfiók vezetője volt -, illetve a biztonsági őr, valamint három ügyfél. Egy fiatal pár éppen lakáshitelt akart felvenni a pénzintézetben lakásuk bővítéséhez, amikor a támadás történt. A férfi meghalt, a hölgy már túl van az életveszélyen, azonban súlyos fejsérülése miatt az orvosok semmi biztatót nem tudnak mondani vele kapcsolatban. A házaspárt elkísérte a bankba két gyermekük közül az egyik, valamint a nagypapa is. Az ő életüket az mentette meg, hogy az idős úr a gyermekkel kiment a bank elé rágyújtani. A lövéseket hallva visszarohant az épületbe, de ott már csak a vérbe fagyott áldozatokat találta.
A rendőrség azonnal óriási erőkkel kezdte meg a nyomozást, bevonva a fővárosi „életvédelmiseket”, illetve több speciális egységet is. Érdekes, hogy már két órával az eset után nyilvánosságra került két személy neve, mint akik „összefüggésbe hozhatók” a bűncselekmény elkövetésével. Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot, mint a zálogházi rablók néven elhíresült bűnbanda még szabadlábon lévő tagjait már korábban is körözték, és a nyomozók szerint nagy esély volt rá, hogy ők voltak az elkövetők, vagy legalábbis bővebb információval szolgálhatnak azokról. Időközben azonban Horváth telefonon, illetve jogi képviselőjén keresztül többször is cáfolta, hogy köze lenne a móri rablógyilkossághoz, majd ügyvédje és egy riporter jelenlétében önként jelentkezett a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben. (A férfit egyébként garázdaság bűntette miatt korábban nyolc hónapos börtönbüntetésre ítélték, ám nem jelent meg a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, ezért elfogatóparancs volt érvényben ellene.)
Ekkor már több rendőrségi és jogi szakértő hangot adott azon véleményének, miszerint jogi és szakmai tekintetben is elhibázott lépés volt a két nevet korán bedobni a köztudatba. Ahogy Thaisz Andrea, Horváth ügyvédje lapunknak fogalmazott: „Ügyfelem nevét és arcát minden idők legkegyetlenebb, hét ember életét követelő rablógyilkosságával hozták összefüggésbe.” Az ügyvédnő szerint a közvélemény számára még most sem világos, hogy ügyfelét tanúként és nem vádlottként hallgatja ki a rendőrség, valamint hogy nem a rablógyilkosság miatt tartják fogva, hanem a korábban rá kiszabott börtönbüntetést kezdte meg letölteni.
Horváth ugyanakkor nem kíván együttműködni a rendőrséggel. Nem tesz tanúvallomást, illetve nem járul hozzá, hogy DNS-mintát vegyenek tőle. Thaisz Andrea szerint ez érthető, hiszen a történtek után ügyfele bizalmatlan a rendőrséggel szemben.
Kovács Lajos ezredes, a nyomozás vezetője kissé másként látja mindezt. Lapunknak nyilatkozva elmondta: szerinte Horváth azért nem működik együtt velük, mivel más bűncselekményekben is „sáros”, és véletlenül sem akar bizonyítékokat szolgáltatni ennek a gyanúnak az alátámasztásához. A nyomozó hangsúlyozta továbbá, hogy sem Farkas, sem Horváth nem volt meggyanúsítva a móri rablógyilkossággal. „Az utánuk való kutatás fontos, de már kezdetekben is csupán egyik szála volt a nyomozásnak. Ők ketten egy olyan bűnszervezetnek a tagjai, akik tucatnyi hasonló bűncselekményt követtek már el, értelemszerű, hogy először ők kerültek képbe” - magyarázta Kovács Lajos. A nyomozó szerint a rendőrségnek utólag le kell vonni a tanulságokat ebből a stratégiából, hiszen a közvélemény túlreagálta a rendőrség, illetve a sajtó információit, és egyből gyanúsítottként tekintett a két férfira. (Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint Horváth Szilárdot kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsítják, így - mint gyanúsítottól - DNS-mintát tudtak venni.)
„Hat tanú van arra, hogy az egyik elkövető kihajolt az ablakon, és a járókelők kérdésére közölte: a bankfiók műszaki okok miatt zárva tart” - erősítette meg Bolcsik Zoltán dandártábornok, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője, illetve Kovács Lajos ezredes egy Móron tartott lakossági fórumon, ahol a helyi lakosok, valamint jelen lévő újságírók kérdéseire válaszoltak. Mint kiderült: a tanúk közül ketten segítséget nyújtottak a fantomkép elkészítéséhez. Mivel a tanúk egymással nem konzultálhattak, nehogy befolyásolják egymást, így két fantomkép is készült. Felmerül a kérdés, ezeket miért nem hozták nyilvánosságra. A Hetek kérdésére a tábornok elmondta, ezt azért nem tették meg, mert nem akarták összezavarni a közvéleményt. Lapunk ismételt kérdésére, miszerint mikor adják ki a fantomképet, a rendőrök elmondták: ez legkésőbb a hét végére várható. 

(helyszíni riportunk a tragédia délutánjáról: )


Agresszió agressziót szül

„Az elkövetőknek nincs mit veszteniük, mivel akármennyi áldozatot szednek még a rablógyilkosság után, a rájuk kiszabható ítélet már nem növekszik” - mondta el lapunknak Szilágyi Mária kriminálpszichológus. Szerinte az elkövetők feltehetően elsősorban nem anyagi szándékból követték el a bűncselekményt, sokkal „inkább valamiféle kivagyiságból, bizonyítási vágyból”. A szakértő - mint mondja - nem lenne meglepve, ha hasonlóan Simon Tibor meggyilkolásához, ebben az esetben is az elkövetők valamelyike vagy akár mindkettőjük valamelyik fegyveres testülethez tartozna, vagy tartozott volna. Szilá-gyi Mária azt is kiemelte, hogy az utóbbi időben elszaporodó drámaian brutális bűncselekmények - mint például amikor egy trabantos hirtelen felindulásból agyonlőtte a közlekedésben őt akadályozó kamionsofőrt - nem elválaszthatóak a közéletben, illetve a közbeszédben megjelenő arroganciától, gyűlöletkeltéstől. „Ezek az indulatok könnyen átszivárognak a társadalom egyéb rétegeibe” - fogalmazott a kriminálpszichológus. 


Árulkodó DNS 

Rendőrségi információk szerint a szakemberek számos használható nyomot találtak az elkövetés helyszínén, amelyek segítségével az esetleges gyanúsítottak bűnössége viszonylag könnyen bizonyítható lesz. Ennek egyik leggyakrabban használt módszerre a DNS-minta meghatározása. Ehhez - mint egy igazságügyi genetikai szakértő a Heteknek elmondta - elég akár egy hajhagyma, egy vérsejt vagy akár hámsejtek is. Az utóbbiakból egy ujjlenyomatban, egy rosszul kimosott pólóban vagy esetleg egy helyszínen maradt töltényhüvelyen is található annyi, hogy azonosítani lehet az illetőre jellemző genetikai profilt. A vizsgálat bizonyító ereje igen nagy: egy a tízmilliárdhoz az esélye, hogy két hasonló genetikai profillal rendelkező személyt találjunk. Ennek ellenére a bíróság - az ujjlenyomattal ellentétben - a DNS-vizsgálatot nem fogadja el százszázalékosan bizonyító erejűnek: marad néhány század százaléknyi esély a kétkedőknek. A móri rablógyilkosság esetében a szakértőknek már rendelkezésre áll az elkövetők DNS-mintája, most már csak a gyanúsítottak hiányoznak.