Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, Szabó Ibolya Anna
Rettenetes ejnye-bejnye

„Azok a visszaélések, amelyek a jelenlegi válsághelyzetet okozták, minden mértékkel mérve helytelenek, és a társadalom jogosan tekinti őket bűnténynek; Isten szemében szintén hatalmas bűnnek számítanak” - jelentette ki II. János Pál pápa az Amerika-szerte óriási felháborodást kiváltott szexuális zaklatási botránnyal kapcsolatban. Az egyre növekvő válságban a pápa és tizenhárom amerikai bíboros kétnapos ülést tartott a Vatikánban, hogy áttekintse a kialakult helyzetet. Amerikában eközben egyre többen követelik Bernard Law bostoni bíboros lemondását, mivel korábban az ügy kivizsgálása helyett új szolgálati helyre küldött egy szexuális zaklatással vádolt papot. 


Bíborosok bevonulása a Vatikánba. A papság homogén Fotók: Reuters

A kedden megkezdett kétnapos konferencia nem hozott döntést a pedofil papok ügyének kezeléséről, annyit azonban már tudni lehet, hogy a jövőben nagy valószínűséggel azonnali elbocsátásra számíthatnak a gyermekeket molesztáló papok. Theodore McCarrick bíboros szerdán közölte: arról még nem született döntés, vajon ugyanilyen szigorúan fognak-e eljárni a korábban vétkezett papok ügyében. 
Az amerikai katolikus hívek nehezen értették meg, miért kellett olyan hosszú idő, hogy a pápa felemelje szavát, és elrendelje az ügyek tüzetes kivizsgálását. A katolikus egyházfő végül mégis elszánta magát a lépésre, és néhány nappal a vatikáni tanácskozás megnyitása előtt nigériai püspökök csoportja jelenlétében jelentette ki, hogy szigorúan kell eljárni azokkal a papokkal szemben, akik visszaélnek helyzetükkel, és a papi hivatást csak könnyű életnek tekintik. A kedden megkezdődött tanácskozásra tizenhárom amerikai bíboros kapott meghívást, köztük Wilton Gregory, az Amerikai Püspöki Konferencia elnöke, Wil-liam Fay, a konferencia titkára és Bernard Law bostoni bíboros érsek. 
A pápa kijelentésével kapcsolatban Roger Mahony Los Angeles-i bíboros megjegyezte: A pápa „teljesen egyértelműen fejezte ki magát. A papságban nincs helye semmiféle molesztálóknak. Meg lehet téríteni a bűnösöket, és meg lehet bocsátani nekik, de nem szabad újra szolgálatba helyezni őket.”
A pápa szigorúan elítélő szavai nyomán egyes egyházi személyek attól tartanak, megindul a „boszorkányüldözés” a római katolikus egyházban, különösen, ami a homoszexuálisokat illeti. Bár megbízható adat nem áll rendelkezésre, az amerikai szeminaristák és a 46 075 fős katolikus papság körében a homoszexuális irányultságúak számát 10 és 50 százalék közöttire teszik. Egyes források szerint a homoszexuális papok attól tartanak, hogy a botrány továbbgyűrűzésével ők is bűnbakokká válhatnak, mert az emberek ugyanúgy tekinthetnek rájuk, mint bűnt elkövető társaikra. Arról persze még nem született állásfoglalás a jelen helyzetben - vélhetően a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények súlyossága vonja el a figyelmet -, vajon az egyház mit is szól a homoszexuális irányultság rendkívül magas arányához a papság körében, és egyáltalán hogyan egyeztethető össze bármilyen irányultság a cölibátus jelenleg még stabilan álló követelményével. A pápa mindenesetre keddi nyitóbeszédében a bíborosok előtt kijelentette: a papok között és a vallási életben nincs helye olyan személyeknek, akik gyerekeket bántalmaznak. „Azok a viszszaélések, amelyek a jelenlegi válsághelyzetet okozták, minden mérték szerint helytelenek, és a társadalom jogosan tekinti őket bűnténynek; Isten szemében szintén hatalmas bűnnek számítanak” - tette hozzá II. János Pál. Mahony bíboros a pápa szavaiból azt a következtetést vonta le, hogy a jövőben az ilyenfajta hibákkal szemben „nulla toleranciát” tanúsít az egyház, azaz egyetlen egyházi személyt sem hagy majd futni, aki gyermekeket molesztál. 


Viharfelhők a Szent Péter-bazilika fölött. Mi lehet Európában?

A pápa úgy vélekedett: a püspököket számos esetben a megfelelő ismeretek hiánya és a klinikai szakértők tanácsa vezette később hibásnak bizonyuló döntésekre. Az egyházfő éppen ezért megbízhatóbb irányelvek meghozatalát sürgette, hogy a korábbi rossz döntések ne ismétlődhessenek meg. „A katolikusoknak tudniuk kell, hogy a megpróbáltatás ideje megtisztulást fog hozni a katolikus közösség számára… a megtisztulásra sürgősen szükség van, hogy Jézus Krisztus evangéliumát és annak szabadító erejét hirdethesse az egyház” - tette hozzá, nem említve, mit kíván tenni az egyház a papság körében a homoszexualitás ügyében. 
Wilton Gregory püspök a kétnapos konferencián olyan rendszer létrehozását javasolta, melyben egyenként tekintenének át minden ügyet, hogy a döntéseket ne egyedül a püspökök hozzák meg, hanem egy laikusokból és szakértőkből álló bizottság, melynek munkájában akár maguk az áldozatok is részt vehetnének. 
Bár a szokatlan csúcstalálkozót hatalmas médiaérdeklődés övezi, különösebben jelentős döntések nem várhatók. A találkozó valódi célja az amerikai püspökök júniusban Dallasban rendezendő konferenciájának előkészítése volt, ahol valószínűleg végleges döntés születik majd a kérdésről. A dallasi konferencia célja lesz kidolgozni azokat a konkrét irányelveket, melyek szerint az egyház a jövőben megítéli a gyermekeket molesztáló egyházi személyek ügyét. A vatikáni találkozó a legmagasabb szintű egyházi vezetés véleményét hivatott tisztázni, illetve az amerikai klérus támogatást kíván kapni dallasi konferenciája előtt az ügyek rendezéséhez.
Amerikában egyébként széles rétegek érdeklődését váltja ki a botránysorozat. Egyre többen követelik Bernard Law bostoni érsek lemondását, aki ellen az a vád, hogy korábban nem tett meg mindent egy molesztálással vádolt pap eltávolítására a gyerekek mellől, hanem új szolgálati helyre küldte, ahol az illető pap folytathatta bűnös tevékenységét. Egy, a napokban lefolyt internetes szavazáson a majdnem 135 ezer szavazó 84 százaléka gondolta úgy, hogy emiatt Law-nak meg kellene válnia a püspöki széktől. A hetvenéves Law püspök azonban kijelentette: nem hajlandó engedni a nyomásnak, és nem mond le 1984 óta betöltött tisztségéről. Egyes értesülések szerint több amerikai bíboros azt tervezi, hogy kérelmet nyújt be a Vatikánhoz Law ügyében, hogy a legmagasabb egyházi vezetés kényszerítse lemondásra a püspököt. 
Vatikáni megfigyelők szerint a pedofíliaügyekkel kapcsolatos szigorítási program másik eleme (az eljárási rend tisztázásán túl) az áldozatok családjainak támogatása. Ez jellegzetesen amerikai kérdést vet fel, hiszen a katolikus egyház Amerikában olyan kártérítési perekkel néz szembe, melyek akár anyagi csődbe is juttathatják. Bernard Law bíboros egyházmegyéje már kifizetett 30-40 millió dollárt kártérítés címén, a jóvátételek összege azonban meghaladhatja a százmillió dollárt is. A katolikus egyház más országokban is küszködik hasonló problémákkal, ám ilyen súlyos pénzbüntetések veszélye nélkül. Eközben Amerika-szerte egyre több hívőt foglalkoztat a kérdés, vajon a katolikus egyház miből is fedezi a kártérítési költségeket. Sokan remélik ugyanis, hogy a hatalmas összegek nem a hívők adományaiból jönnek össze. Reményeik azonban csak részben nyernek igazolást. Számos egyházmegye ugyanis évek óta felelősségbiztosítással rendelkezik, amely a hasonló esetek nyomán felmerülő kártérítési követeléseket fedezi. A biztosítás azonban nem elég minden követelés teljesítésére. A dallasi egyházkerület ellen 1997-ben 120 millió dolláros kártérítés kifizetését ítélte meg a bíróság egy gyermek ellen elkövetett molesztálási ügyben. A felek végül megállapodtak 31 millió dollár kifizetésében, amiből húszmilliót a biztosító fedezett. A fennmaradó összeget úgy teremtették elő, hogy jelzáloghitelt vettek fel az egyházkerület több épületére, majd négy év alatt több más ingatlan eladásából származó összeggel fizették vissza a hitelt. 
Az Amerikában kirobbant pedofíliabotrány számos erkölcsi és anyagi vonatkozása mellett újra felmerül a papi nőtlenség kérdése is, amelyben a jelenlegi pápa köztudottan igen szigorú álláspontot képvisel. A napokban egy magas rangú skót katolikus vezető adott hangot abbeli véleményének, hogy véget kellene vetni a katolikus papok kötelező nőtlenségének. A pápa ugyanakkor két nappal a bíborosokkal folytatott tanácskozás kezdete előtt nigériai püspökök jelenlétében kijelentette: a papoknak továbbra is cölibátusban kell élniük. Keith O’Brien, St. Andrews és Edinburgh érseke azonban a Sunday Heraldnak nyilatkozva kifejtette: nem létezik különösebb teológiai érv a cölibátus eltörlése ellen. A cölibátus szükségességéről hosszú ideje folyó vitának lökést adott az is, hogy a katolikus egyházhoz csatlakozott nős anglikán papoknak nem kellett lemondaniuk családjukról. 


Gibson ötlete

„A rosszakat ki kell zárni a jók közül” - jelentette ki Mel Gibson a pedofil papokra célozva. Az ismert amerikai színészt, aki elkötelezett katolikus, mélyen felháborította az egyházát érintő számos szexbotrány, ezért úgy döntött, nyilvánosan is fellép ellenük. Gibson bízik a nyilvánosság erejében, és abban, hogy tovább már nem lehet a szőnyeg alá söpörni a problémákat. „Az ördögi papokat fel kell jelenteni a rendőrségen” - mondta. A sztárnak, aki több mint húsz éve él feleségével, és gyermekeit katolikus iskolába járatja, meggyőződése, hogy az életstílusváltás jót tenne a papoknak. „A lelkészek és a rabbik megnősülhetnek, a görög ortodox papok is. A katolikus papok miért nem? - teszi fel a kérdést. - Így az egyházhoz sokkal több magasabb kvalitású férfi csatlakozhatna.”