Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Nincs felmentés
Interjú Petschnig Mária Zitával, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársával

A napokban újabb mumust dobott be a Fidesz a köztudatba: jön a nagytőke és az őket hűségesen szolgáló MSZP, amely kormányzó pozícióban is csak a bábjuk lenne. „Ez ellen nemcsak tiltakoznunk kell, hanem tennünk is! - szólított fel Orbán Viktor beszédében. - Magyarország államformája köztársaság és nem részvénytársaság” - figyelmeztetett. A kormányfő igyekszik emlékeztetni mindenkit: a Bokros-csomag a nagytőke érdekeit szolgálta, bevezetésének valójában nem volt indoka. Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint meglepő, hogy a Fidesz támadja a stabilizációs csomagot, hiszen 1993-94-ben maguk is szigorú fellépést sürgettek az adósságcsapda elkerülése érdekében. Petschnig szerint Orbán tudja, hogy ellenkezőjét állítja a valóságnak, ezért nincsen felmentés számára. 

- Először azt kell leszögezni, hogy a Bokros-csomag nem a külföldi tőke érdekét, hanem az egész magyar gazdaság, az egész magyar társadalom érdekét szolgálta. Valóban kőkemény intézkedésekkel járt és elsősorban az infláción keresztül jelentősen visszavetette a lakosság fogyasztását, de ez volt az ára annak, hogy elkerüljük a latin-amerikai, bulgáriai vagy lengyelországi modellt. Csodálkozom a miniszterelnök kijelentésein, hiszen a Fidesz 93-tól kezdve többször is sürgette az eladósodási spirál elkerülésének szükségességét. A Fidesz volt az, aki 94 őszén, a pótköltségvetés készítésekor az abban foglaltaknál sokkal szigorúbb intézkedéseket követelt. A miniszterelnök tehát pontosan tudta, hogy elengedhetetlen volt a csomag bevezetése. Úgy látszik, hamar elfelejtette. Pedig 98-ban, amikor erre hivatkoztak, learatta a politikai hasznát, megnyerték a választásokat, 1998 és 2002 között pedig a gazdasági hasznát élvezhették.
- A „feledékenységük” mögött tehát politikai célok húzódnak meg?
- Igen, a Bokros-csomag támadása és a tőkeellenes kirohanások kifejezetten a MIÉP-es érzelmű emberek megnyerésére szolgált. A Fidesz gazdaságpolitikusai nem ostobák. Nagyon jól tudják, hogy ilyen kis és nyitott ország csak akkor képes a gyorsabb növekedésre, ha segít a külföldi tőke. Nem lehet szemben haladni a külföldi tőkével - hála Istennek, ezt nem tették meg eddig. De ha a jövőben nem konszolidálják a kommunikációjukat, akkor megnézhetjük magunkat. A külföldi tőke számára ugyanis az elsődleges szempont a politikai biztonság. Gazdasági bizonytalanság mindenhol jelen van, azzal szemben tudnak védekezni, de a politikai bizonytalansággal szemben tehetetlenek. 
- Milyen következményekkel járhat az, ha jobboldali kormány kap bizalmat a szavazóktól és hasonló retorikát alkalmaznak?
- Abban az esetben, ha a jobboldal alakítana kormányt - ennek elég kicsi a valószínűsége - visszafogottabb lesz a hangnem. De az utóbbi tőkeellenes beszédeknek meg lesz a riasztó hatása. Orbán Viktorra rásült a bélyeg, hogy hiteltelen, mert egyszer azt mondja, hogy szükség van a külföldi tőkére, máskor pedig éppen ezzel riogat. Nem kiszámítható. 
- Mindez befolyásolhatja a befektetők magatartását, befektetői hajlandóságukat?
- A már letelepedett tőke nem kapkod, nem bont gyorsan sátrat. De az elhangzottaknak lehet olyan hatása, hogy kimaradunk az év második felében várható világgazdaság-élénkülésből, mert a befektetők nem szívesen mennek olyan országba, ahol nem hiteles a politikai vezetés. Orbán Viktor szájából egyszerre jön ki hideg és meleg: egy időben ás árkot az emberek között, és hirdet békét és szeretetet. 
- Hegedűs Miklós a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója azt állította Orbánról, hogy „vagy teljesen dilettáns gazdasági ügyekben, vagy szándékosan mond félrevezető dolgokat”. Ön egyetért ezzel a kijelentéssel?
- Nem dilettáns, nem tehetségtelen, nem tudatlan. Orbán Viktor egy felkészült, képzett, jó képességű politikus, akinek éppen ezért nagyobb a bűne, mert tudja, hogy az ellenkezőjét mondja annak, ami az igazság. Mert ha tudatlanságból fakadna mindez, lenne némi felmentés számára, de így nincs.


Egyszerre jobb- és baloldali demagóg

„A miniszterelnök utóbbi megnyilatkozásai egyszerre jobb- és baloldali demagógia. „Ez egy új csapásirány” - mondta a Heteknek Litván György történész. Orbánnak a nagytőkéről tett kijelentései részben a kommunista vezérek, részben a nemzetiszocialisták beszédeihez hasonlít. Megnyilvánulásaival burkolt antiszemitizmus eszközével hangulatot igyekszik kelteni a külföldi tőke ellen. „Nem gondolnám, hogy a miniszterelnök antiszemita lenne - mondta Litván - , de úgy tűnik, hogy hatalomvesztéstől való rettegésében még ilyen eszközöktől sem riad vissza.” A volt kommunista politikusokra jellemző mentalitás felfedezhető Orbán beszédében akkor is, amikor a pártja érdekeit a lakosság érdekeiként mutatja be, s azt sulykolja, ha elveszti a hatalmát, az ország sorsa is kérdésessé válik, mert a pártját tartja „igaznak”, „jónak”.
„Magyarország államformája köztársaság és nem részvénytársaság”; „ha a szocialisták alakítanak kormányt, akkor valójában a nagytőke és a pénztőke alakít kormányt”; „nem bízhatjuk rájuk az ország kormányzását” és hasonló kijelentésekkel az emberekben szunnyadó külföldi, zsidónagytőke-ellenességet akarja felébreszteni - állította a történész.
„Orbán ellentmond magának - tette hozzá Litván -, amikor egyszer azzal vádolja az MSZP-t, hogy a kommunista tradíciót akarja folytatni, ugyanakkor a nyugati tőke ügynökeinek titulálja. De ez nem meglepő, megnyilvánulásaiban nincsen racionalitás, csak indulat.”