Vissza a tartalomjegyzékhez

Kárpáti György
Színvonalas tavalyi filmtermés

Kortünetként a kiszolgáltatottságot kifejező mezítelenség és a természetfölötti - a csoda - visszatérő motívumaira hívta fel a figyelmet a megtekintett magyar filmek kapcsán Koltai Lajos operatőr, a 33. Magyar Filmszemle zsűrielnöke a közel egyhetes esemény díjátadó ünnepségén. A Fehér György, Gyarmathy Lívia rendező, Kövesdi Gábor kritikus és Mezey Katalin író nevével fémjelzett zsűri az év játékfilmjének Fekete Ibolya Chico című alkotását ítélte, a legjobb rendezőnek pedig Kamondi Zoltánt találta Kísértések című filmjéért. Érdekesség, hogy a Chicót már tavaly is jelölték a szemlére, de akkor végül nem mutatták be. A korábban a Bolse Vitát rendező Fekete Ibolya munkája kalandos utazás a dél-amerikai forrongásoktól a magyar rendszerváltáson át a horvát harcokig.


Kamondi Zoltán és Fekete Ibolya rendezők. A háttérben a Chico főszereplője, Eduardo Rózsa Flores Fotó: Vörös Szilárd

Külön rendezői látványdíjat kapott Gulyás Gyula Fény hull arcodra… című filmjéért. Valóságos díjesővel jutalmazták a Hetedíziglen című művet, amely a legjobb forgatókönyv díja mellett Nagy Mari (legjobb színésznő) és Rajhona Ádám (legjobb férfi mellékszereplő) révén is kapott elismerést. A mozi egy család vívódásainak történetét mutatja be a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig. A legjobb színész Gazsó György lett a Kísértésekben és az Ébrenjárókban játszott szerepeiért. Mundruczó Kornél Szép napok című alkotása a zsűri különdíját érdemelte ki, emellett a filmben szereplő Tóth Orsolya lett a legjobb női mellékszereplő. A technikai díjak közül a legjobb hangért járó Mikrofon-díjat Sípos István (Hamvadó cigarettavég), a vágás Aranyolló-díját pedig Kornis Anna kapta a nagydíjas Chicóért.
Érdekes adalék, hogy a nevezett filmek egyharmadát pályakezdők készítették, a legjobb első filmes Pálfi György lett Hukkle című alkotásával.
Bár 2001-ben húsz százalékkal növekedett a hazai filmek nézőinek száma - miközben az előző évihez hasonlóan huszonkét magyar filmet mutattak be (többek között látható volt Koltai Róbert új filmje a Csocsó, Koltay Gábor Sacra Coronája, Rudolf Péter Üvegtigrise és Török Ferenc meglepetésmozija, a Moszkva tér) -, az érintettek szerint egyre nagyobb válságba kerül a magyar filmszakma. A tavaly nagy botrányt kavaró állami filmközpont terve és a filmtörvény bevezetése közül egyik sem valósult meg, így továbbra sem megoldott az állami finanszírozás kérdése. Az idei filmszemlén bemutatásra kerülő alkotások összesen 1,7 milliárd forint állami támogatásban részesültek, azaz kevesebbet kaptak, mint a készülő Hídember egymaga. A filmtörvényt idén már biztosan nem fogadják el, amelynek egyik legfontosabb pontja a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) támogatásának folytatása lenne. Az idei rekord játékfilmszám csalóka: az alkotások nagy része hosszú évekig készül(t), így idén összetorlódtak a bemutatók. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig továbbra is szabályozás - így pályáztatás - nélkül támogat egyes filmeket.
Emellett ne feledjük, hogy az előző évinél sokkal szerényebb rendezésű (és a Mammutból a Corvin moziba visszatérő) szemle mindössze nyolcvannyolcmillió forintba került úgy, hogy néhány nappal a nyitás előtt még több mint tízmillió hiányzott. Ezt a hiányt végül a fővárosi és kerületi önkormányzatok pótolták. Visszatérő gond, hogy a magyar filmek hol vetíthetők. Az ország huszonkét multiplexében háromszáz terem található, míg összesen alig harminc (ebből a fővárosban tizenkettő) art mozi, márpedig a honi alkotások jó részét multiplexekbe nem lehet bevinni, de legalábbis nehezen találja meg ott a megfelelő közönségét.