Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
Zsebesnek áll a világ

Ön szerint melyik a nagyobb szám, a 135 millió vagy a 6 milliárd? Bogár László államtitkár nem felelt. Jó oka volt rá. A következő kérdés ugyanis az, hogy akkor miért 135 millióért akarnak értékesíteni egy 6 milliárdot érő állami ingatlant? És miért éppen egy 20 ezer forint alaptőkéjű betéti társaságnak? Tévedésről volna szó? Nem, a tévedés kizárt, hiszen egy ellenzéki képviselő több mint fél éve bombázza kérdéseivel, aggályaival és a piaci árak ismertetésével az illetékeseket. A válasz azonban mindig ugyanaz: nem történik törvénysértés, értékvesztésről pedig szó sincs. 

A történet lényege: a Honvédelmi Minisztérium (HM) úgy próbál enyhíteni a hivatásos katonák lakásgondjain, hogy bizonyos ingatlanai eladásából lakásokat épít. E program keretében vetődött fel az ötlet, hogy a HM elcseréli törökbálinti, 107 hektáros, használaton kívüli birtokát. Mivel a hivatalos értékbecslés szerint a terület 122 millió forintot ér, akár kedvezőnek is minősíthetnénk a Fennsík Bt. ajánlatát, melyben a - cégbírósági adatok szerint 20 ezer forint induló vagyonnal alapított - társaság nyolc darab, összesen 135 millió forint értékű lakást kínált a minisztériumnak. A HM „kapott” is az ajánlaton, és előszerződést kötött a bt.-vel. Csakhogy! A terület a jelenlegi állapotában ér 114 forintot négyzetméterenként, amennyiben átminősítenék ipari, kereskedelmi övezetté - lapunknak nyilatkozó ingatlanszakértők szerint -, az egységár 6-7000 forintra nőne. 107 hektár esetén (amely 1 millió 70 ezer négyzetméterrel egyenlő), az értéknövekedés minimum 6 milliárd (!) forint lenne. Vajon miért nem a HM kéri az átminősítést? Úgy hiszik, nincs rá esély? Ez nevetséges feltételezés. Törökbálint polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta: nincs akadálya az ingatlan átminősítésének. Mindebből tehát egyértelmű: amennyiben az üzlet létrejön, az állam minimum 6 milliárd forintot veszít. 
Keller László szocialista képviselő tavaly május óta intéz kérdéseket az illetékesekhez: Szabó János honvédelmi miniszterhez és Stumpf Istvánhoz, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, aki a csereügylettel megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóság munkájáért is felel. Idézzünk most fel az üggyel kapcsolatban néhány, a parlamentben elhangzott részletet: 

2001. 06. 25. Szabó János honvédelmi miniszter: „Az ingatlan több mint hét éve üresen áll, ezért erősen leromlott állapotú, (…) jelentős összegű, becsléseink szerint százmilliós nagyságrendű környezetvédelmi munkálatokat, mentesítéseket kellene elvégezni.
Az ingatlan értéke a jelenleg érvényes hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslés alapján 125 millió forint.” 
2001. 10. 30. Keller László: „A HM nem rendelkezett, de törvényi felhatalmazás hiányában nem is rendelkezhetett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kijelölésével, amelyben az adott ingatlanok értékesítését átruházná! A HM-nek nem volt jogosultsága a törökbálinti ingatlanokra sem vevőt, sem cserepartnert keresni, illetve pályázatot kiírni, és azt elbírálni.
Ki mikor és milyen törvényi felhatalmazás alapján írt ki pályázatot a fenti ingatlanokra, és a kiírás hol lett közzétéve? Ha nem volt pályázati kiírás, akkor az eladás - csere - szándéka hogyan juthatott el egyáltalán az ajánlatot tevőkhöz?”

2001. 11. 21. Szabó János honvédelmi miniszter: „A Honvédelmi Minisztériumot a Fennsík Bt. kereste meg ajánlatával.”

2001. 11. 27. Keller László: „Az átminősítést a minisztérium is kérhette volna. Ha a minisztérium vezetése valóban abban lenne érdekelt, hogy a honvédségi ingatlanért minél több lakást építhessen, akkor az átminősített ingatlant bocsátaná áruba. Nem tartja miniszter úr korrupciógyanúsnak azt a gyakorlatot, ahogyan a Fennsík Bt. verseny nélkül jutott értéken alul ingatlanhoz?”

2001. 12. 11. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: „A jogszabályok alapján a Honvédelmi Minisztériumnak lehetősége van arra, hogy - igazolt egyenértékűség esetén - egyes ingatlanait lakásokra cserélje. 
A Fennsík Bt. által felajánlott lakások forgalmi értéke mintegy 13,5 millió forinttal meghaladja az elcserélni szándékozott honvédségi ingatlanok forgalmi értékét. A tervezett cserével öszszefüggésben jogsértésre utaló jel vagy korrupció gyanúja nem merült fel.
Károkozás, illetve piaci értéken aluli értékesítés nem történik. A megfelelő előkészítést követően a döntés a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jogkörébe tartozik.”

2001. 12. 13. Szabó János honvédelmi miniszter: „Megítélésem szerint a csereügylet lebonyolítása korrekt módon folyik, és a folyamat során hozott döntések nem irracionálisak.”

2001. 12. 18. Keller László: „Önök a jelenlegi forgalmi értéket 135 millió forintban határozták meg. Önök úgy döntöttek, hogy ezt az ingatlant elcserélik lakásokra. A legjobb partner erre egy 20 ezer forintos bt., amellyel önök előszerződést kötöttek, kijátszva a közbeszerzést. Az 1 millió 70 ezer négyzetméteres területért önök kapnak nyolc darab lakást a 20 ezer forintos bt.-től. Kaphatnának négyszáz lakást is, ha eszükbe jut az, ami a bt.-nek, vagyis csak át kellett volna minősíttetni a területet. Az átminősítésnek nem volt, és nincs akadálya. Miért nem önök kezdtek tárgyalni az átminősítésről? Miért nem törekszenek arra, hogy megegyezve az önkormányzattal, egy kereskedelmi, szolgáltatói, ipari övezetbe tartozó ingatlant értékesítsen az állam, nem 135 millióért, hanem 6000 millióért? Várom az államtitkár úr válaszát.” 

2001. 12. 18. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára (Stumpf István helyett): „Ön ezt az azonnali kérdését természetesen már - mert ha jól tudom, ez a kedvence, az ön által leginkább favorizált műfaj - írásban is feltette a Miniszterelnöki Hivatalnak, és nem teljesen világos számomra, hogy ön mire gondolt, esetleg most mennyiben kap más választ ehhez képest. Így aztán teljesen természetes az, hogy nem tehetek egyebet - bár teljesen világos volt a miniszter úr válasza -, mint hogy annak a leglényegesebb elemeit felolvasnám önnek. „A rendelkezésre álló információk alapján - mert ott ön nyíltan ki is mondta, hogy korrupcióval vádolta az ebben döntőket - korrupció gyanúja nem merült fel, a megfelelő előkészítést követően a döntés a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jogkörébe tartozik. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság körültekintően és alaposan vizsgálta a HM által javasolt csereügyletet, annak előkészítése a MeH észrevételét figyelembe véve jelenleg folyamatban van. A cserében részt vevő ingatlanok forgalmi értékét érvényes hivatalos értékbecslés támasztja alá, károkozás, illetve piaci értéken aluli értékesítés nem történt.” 

2001. 12. 18. Keller László: „Arra kell önnek válaszolnia, hogy hogyan számolnak önök, tudják-e azt, hogy melyik a nagyobb szám: a 135 vagy a 6000. És nem az a kérdés, hogy most éppen 135 millió vagy 120 millió az értéke annak az ingatlannak, hanem az a kérdés, hogy miért az átminősítés előtti ingatlanértékkel számolnak, és miért nem az átminősítés utáni ingatlanértéket veszik figyelembe. Nincs észszerű magyarázat arra, államtitkár úr, hogy miért kell az állam oldaláról egy 20 ezer forintos bt.-t bevonni az értékesítésbe. Miért mond le az állam önként és dalolva négyszáz lakás megépítési lehetőségéről?”

2001. 12. 18. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára (Stumpf István helyett): „A jelek szerint valóban a magyar társadalomnak nem elsősorban rendszerváltásra, hanem idegrendszerváltásra volna szüksége. Azt gondolom, az ön hevületes reakciói - nélkülöznek egyébként minden alapot a feltételezései, így, karácsony előtt mégis hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy önnek mint régi ügyfélnek - hiszen több ezer kérdést tett már fel a Miniszterelnöki Hivatalnak - és az egész Háznak áldott karácsonyi ünnepeket kívánjak.” 

Az üggyel kapcsolatban természetesen szerettük volna szóra bírni az érintetteket, ám lapzártánkig sem a Fennsík Bt. vezetői, sem a HM illetékese nem válaszoltak lapunk kérdéseire. Molnár Zoltán, a KVI vezérigazgatója valamivel kommunikatívabbnak bizonyult: sajtóreferensén keresztül üzente, hogy nem óhajt nyilatkozni.