Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Ki lesz a soros
Interjú Sipos Balázs történész-politológussal

- Soros György eddig több mint százmillió dollárt adott a magyar társadalomnak ajándékba, olyan politikai erőket is támogatva ebből, mint a Fidesz. Több tízezer dollárral segítette például a Stumpf István által fémjelzett Századvég Politikai Iskolát, amely sok Fidesz-káder - most minisztériumi alkalmazott - „kiképzőhelye” volt. Mi lehet az oka annak, hogy a jobboldalon mégsem övezi osztatlan elfogadás Sorost? Tudjuk, hogy a hála nem politikai fogalom, de mégis, mi lehet az oka ennek az ellenérzésnek?

- A pontosság kedvéért érdemes szétválasztani a mérsékelt jobboldal és a szélsőjobb ellenérzéseit. A „Soros-utálat” egyik oka a szélsőjobboldaliak túlfeszített lényeglátása: a világot addig egyszerűsítik, amíg meg nem találják a bűnöst. Soros György szerintük magán viseli mindazokat a jegyeket, amelyeket megvetésre méltónak gondolnak: „hazátlan zsidó”, Amerikában él, ráadásul liberális értékeket képvisel, és a globalizáció „szálláscsinálója”. Újabban még kommunistaként is ábrázolják, ugyanis hazai tevékenységét az Aczél-korszak idején kezdte.
Ezenkívül Sorossal van még egy „gond”, aminek az az alapja, hogy a szélsőjobboldaliak nem kedvelik a plurális viszonyokat: egyetlen elitet kívánnak, egy nemzethű, természetes elitet. Ők ugyanis úgy gondolják, hogy Magyarországon az elit (bármelyik területet nézzük is) mesterséges képződmény, mert az azt alkotók nem egyéni képességeik, kiválóságuk alapján kerültek ebbe a rétegbe, hanem politikai kapcsolataik és például polgári származásuk miatt. Sorossal tehát az a „baj”, hogy szélsőjobbról nézve a mesterséges elit fönnmaradását szponzorálja.
- Az úgynevezett mérsékelt jobboldalon mindez hogy néz ki?
- Az egyik alapvető különbség, hogy Soros „származása” nem téma közöttük. Úgy látom, hogy Sorossal leginkább az az (új keletű) problémájuk, hogy megváltoztatta korábbi tervét, és nem vonul ki Magyarországról. Sőt, úgy véli, hogy baj van nálunk, mert a szélsőjobboldal a kormány közelébe került - és ezzel a felfogásával a jelenlegi kormány tevékenységét bírálja. Soros új programjában továbbá van egy fejezet, amely a közszolgálati műsorok létrehozását támogatja. Ez arra a kérdésre, hogy van-e Magyarországon valódi közszolgálati tévézés-rádiózás, azt a határozott választ adja, hogy: nincs.
Az is érdekes, hogy fölbukkant a „jó cár, gonosz tanácsadó” megközelítése, miszerint Soros úr még önmagában jó ember lenne, de Halmai Gábor, a Soros Alapítvány új elnöke „kirohant” hozzá Amerikába, hogy lejárassa Magyarországot, a magyar kormányt, és Soros miatta lendült újra „akcióba”. E mögött az a mérsékelt jobboldalon is meglévő tétel áll, hogy Magyarországon vannak olyan értelmiségiek, akik - hogy Kövér Lászlót idézzem - szellemi homelessek, akik lejáratják az országot oly módon, hogy hazugságokat írogatnak, és ezeket exportáruként köröztetik külföldön. 
- Ön 1990-1992-ben a Magyar Nemzet újságírója volt, így belülről is ismeri az akkori kor hangulatát. Akkoriban milyen hangulat volt Soros körül? „Durvult-e” ez az elmúlt 10 év alatt?
- A rendszerváltás elején - 1990 és 1994 között - tevékenységének ideológiai alapú kritizálása inkább csak a szélsőjobboldal elfoglaltsága volt, ám mára talán általánosabb lett Soros negatív megítélése a jobboldalon. Ennek oka az, hogy a Fidesz kihúzódott a jobbszélre, és megközelítette a MIÉP-et. Ennek a folyamatnak egyik kulcsfigurája, Kövér László pedig megjegyzéseivel (például: van egy olyan elit, amely semmivel sem indokolható előjogokat tudhat magáénak, és ezt meg kell szüntetni) a Soros-fóbiát indirekt módon nagyobb körre is kiterjesztette. A Fidesz - Kövér értelmezésében - elég sokat tett a „semmivel sem indokolható előjogok” megszüntetése érdekében, míg ezzel szemben Soros György a „semmivel sem indokolható előjogokat” igyekszik védeni.
- Az elmúlt három évben boldog-boldogtalant kitüntetett a kormány, de Soros méltánylása - annak ellenére, hogy a Fideszt különféle formákban, anyagilag is támogatta - elmaradt. Ennek az az oka, hogy a szélsőjobbos szavazókat nem kívánják elriasztani maguktól, vagy azt jelzi, hogy a Soros-fóbia már belső „értékké” vált náluk?
- Ez a kérdés már a pszichológia tárgykörébe tartozik. Mondhatjuk, hogy nem akartak semmi olyan gesztust tenni, amivel a szélsőjobboldali szavazókat elidegeníthetik maguktól. De akkor sem méltányolták az amerikai-magyar üzletembert, amikor ő kezdett kivonulni Magyarországról, amikor „még” jó ember volt. Most, amikor beindulnak az új - az ország megítélésére nézve erősen kritikus - Soros-programok, már célszerűtlen lenne őt kitüntetni, vagy bármi más módon elismerni, amit a rendszerváltozás érdekében tett. Az MTV honlapján találtam egy olyan fórumot, ahol valaki azt hirdette: a cionista mozgalom Soros segítségével anti-országimázskampányba kezdett, aminek eredményeként a zsidó oligarchia majd elzáratja a gazdasági csapokat hazánk előtt.
Ha megnézzük, hogy némely kormányzati és kormánypárti férfiú miket mond vagy miket nem mond, akkor látható, hogy „széljobb” értékekből számos érték ma már a mérsékelt jobb bizonyos köreiben is jelen van. Ez azért különös, mert ha komolyan vennék, hogy valamilyen keresztény politikát kívánnak követni, akkor nem mennének szembe a katolikus egyház tanításaival, hiszen ismert II. János Pál pápa rasszizmust elítélő álláspontja. Ráadásul fokozza a zavart, hogy a Fidesznek Kövér László személyében olyan ügyvezető alelnöke van, aki azt nyilatkozta, hogy az ő értékrendjük több ponton rokonítható a MIÉP értékrendjével. Igaz, egy ideje Kövér azt is mondja, hogy a Fidesz nem lépne koalícióra a MIÉP-pel, de ennek - a nyilatkozatok szerint - nem az az oka, hogy értékrendszerük különbözik, hanem az, hogy egy ilyen lépés erkölcsileg diszkreditálná a Fideszt Európában.
Visszatérve a szélsőjobboldal kérdésére: Csurkáék szerint egyféle módon lehet szeretni a hazát, és egyféle módon lehet hasznot hajtani. Az a fajta haszon, amit Soros hajt az alapítványaival, az nem haszon szélsőjobbról nézve, mert ő nem a „helyes” értékeket képviseli. Ez azért ellentmondásos, mert éppen ők mondják azt, hogy a globa-lizáció a sokszínűség, a világ értékeinek a megrablása, miközben semmit sem tudnak azzal kezdeni, hogy Magyarországon a sokszínűséget - részben - éppen egy Soros György nevű, Amerikában élő „globalista” tartja fönn. 
- Az ellenzéki pártok miként szerepelnek ebben a gondolatmenetben?
- Az MSZP és az SZDSZ külön megítélés alá esik. Az SZDSZ a hazátlan liberálisok pártja, amelynek a nemzeti értékek és a vallási értékek nem számítanak. Az MSZP esete ennél egyszerűbb: egy gyilkos rendszer örököse. Soros azért érdekes, mert ő egyszerre mindkettő: részben mert liberális, részben mert Aczél Györggyel is „összeállt”.
Sorosból azért „kell” bűnbakot konstruálni, mert így köny-nyen be lehet mutatni, hogy ha a „magyar embernek” valami nem sikerül az életben, akkor azért nem ő a felelős személy szerint, hanem például egy ilyen nagyhatalmú ember, meg az a struktúra, amelyet létrehozott és támogat. Azt gondolom, amit Nádas Péter író valahogy úgy fogalmazott meg: számos emberben van egy olyan kispolgári indulat, amely a vélt vagy valós kudarcokból, illetve a magasabb pozíció, a több pénz akarásából táplálkozik. A kudarcok okaként egyszerű fordulattal megnevezhető ez az összefonódott kommunista-liberális elit, amely mögött egy Soros György nevű ember áll Amerikában.
- Azzal, hogy a Fidesz hűvös Sorossal, nem erősíti ezt a hamis ideológiát?
- A Fidesz nemcsak nem tesz szimbolikus gesztusokat, hanem áttételesen „támadja is” Sorost azáltal, hogy a MIÉP szólamait ismételgeti. Ráadásul Orbán Viktor nemcsak gyakran nyilatkozik a Vasárnapi Újságnak, amely Sorosról alkalmanként megemlékezik, hanem egyik kedvenc műsorának is nevezte. Deutsch Tamás miniszter pedig hirdeti, hogy járatja a hasonló szellemiségű Demokratát, amelynél szerinte a Soros Alapítvány által támogatott Élet és Irodalom gyűlölködőbb és intoleránsabb.