Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Lőttek a pénzváltóknak

A parlament előtt van a terrorizmus elleni küzdelemről és a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvénytervezet. Nemzetközi elvárásoknak megfelelően megszűnik az anonim betétszámla, a 300 ezer forint feletti pénzváltás, illetve kétmillió forint feletti banki átutalás azonosítási kötelezettség alá tartozik. A pénzváltók működése pedig oly módon fog változni, hogy kizárólag bankokkal szerződésben állva, azok ügynökeiként dolgozhatnak; az alaptőkét nagy mértékben felemelnék. Lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a fővárosi pénzváltó irodák nagy része nem tud majd megfelelni az új elvárásoknak, többségük eltűnik az utcákról. Nem kizárt, hogy ezek a vállalkozók illegalitásban, azaz a feketegazdaságban folytatják a tevékenységüket, s az alacsonyabb árak és az azonosítás elkerülésének reményében a vásárlók is velük fognak tartani.


Pénzváltás. Vagy pénzmosás? Fotó: Somorjai 

Több belvárosi iroda vezetője meglepődött a hír hallatán, mert szerintük a jelenlegi törvények betartásával is kiszűrhetők a pénzmosásgyanús tranzakciók. A lapunk által megkeresett cégek vezetői kizárólag politikai okokat látnak mindezek mögött, hiszen szakmailag teljesen megalapozatlannak tartják a törvénymódosítási javaslatot. Egyesek az arabellenes hangulat meglovaglását vélik látni ebben a hirtelen rendcsinálási igyekezetben.
Madarász Gyula, az Exclusive Change Kft. ügyvezető igazgatója a Heteknek elmondta, hogy nem tudja, miért hozza összefüggésbe a törvény a pénzváltást a pénzmosással. „Ismeretem szerint a pénzmosás az - mondta Madarász -, hogy illegálisan keresett pénzt bizonyos csatornákon átfuttatva tisztára mosnak. Azzal, hogy mi átváltunk például dollárt márkára, mitől mostuk tisztára? Az a pénz ugyanaz marad. Pénzváltók nem tudnak fehéríteni, mi csak a pénz formáját változtatjuk meg” - szögezte le.
Madarász szerint nagy a bizonytalanság a szakmán belül. Nem lehet tudni, milyen feltételek mellett tudnak a jövőben dolgozni. „Nem mindegy - magyarázta -, hogy kizárólag csak egy bankkal köthetünk szerződést, vagy meg lesznek versenyeztetve a bankok. Ha csak egy bankot jelölnek ki, kiszolgáltatottá válik a szakma, és ez éles ellentétben állna a piacgazdasággal. Nem látjuk előre azt sem, hogyan módosulnak majd az árak, és ez nem mellékes az ügyfélkör megtartása szempontjából sem.” 
A pénzváltók többsége szerint ma már markánsan elkülönülnek az irodával, hitelesített számítógép-prog-ramokkal dolgozó valutaváltó cégek az úgynevezett „McDonald’s váltóktól”. A legális pénzváltók irodahelyiséget bérelnek, adót fizetnek, legálisan alkalmazzák a dolgozókat, mégis az áraikat alacsonyabban tudják tartani, mint a bankok, így széles ügyfélkört tudtak magukhoz szoktatni. Nem hiányoznak ugyanakkor a főváros bizonyos helyeiről az „utcai váltók”. Szolgáltatásaik iránt stabilnak mondható a kereslet. A Régiposta utcai (vagy más) gyorsétkezdében üldögélő, kávézgató szabadúszó pénzváltók azzal érdemelték ki a bizalmat, hogy évek során ugyanazon a széken, ugyanannál az asztalnál ülnek, és (főként) nem verik át az ügyfeleket. Kérés esetén szállodai szobákba is „kiszállnak”. S mivel nem kell havi 300-400 ezer forintért irodát bérelniük, adózniuk, 1-2 forinttal többet adnak dolláronként.
Nyilvánvalóan ők nem kerülnek a Magyar Nemzeti Bank látókörébe. A rendőrségi információk szerint egyetlen utcai pénzváltót sem ítéltek el, illetve nem utasítottak ki az országból. A legális pénzváltókat viszont rendszeresen ellenőrzi a jegybank, az elmúlt öt évben összesen 74 üzletet záratott be. Rétalji Igor osztályvezető tájékoztatása szerint a négy „főbűn” közül egy a pénzmosás megakadályozásáról szóló jogszabály megsértése volt. 
Az engedélyek megvonását legtöbbször személyi és tárgyi feltételek hiányosságai, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, szabálytalan árfolyam kialakítása és jegyzése indokolja.