Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Ferenc, Pécsi Tibor
Világnézetük alapjai

A Kairosz Kiadó ismét adott abból, amit tud, vagyis a sajátjából. Bayer Zsolt és Lovas István kiadója két erkölcstani segédkönyvvel lepte meg a tankönyvpiacot. (Egyet az általános és egyet a középiskolák számára. Szerzőjük Szabó Kálmán nyugdíjas pedagógus.) A könyvek harmonikusan illeszkednek a kiadó eddigi szerzőinek nevével fémjelzett szellemi áramba, ezzel erősítve azoknak a gyanakvását, akik már eddig is úgy gondolták, hogy a tantervbe iktatott etikaoktatás (azok számára, akik nem választják az egyházak által tartott hitoktatást) a tanulóifjúság illegális befolyásolását jelentheti.

Az látszik, hogy a szerzőnek effajta aggályai nincsenek. A legkisebb bizonytalankodás nélkül tárja a befolyásolható tanulóifjúság elé a MIÉP és a fent említett szerzők által is markánsan képviselt, nemzeti keresztény alapú, fundamentalista világképet. Szabó Kálmánról méltán mond-ható, hogy ennek a világképnek az apologetája, művei ennek megfelelően pedig apológiák. Címként találóbb is lenne a régebben már jól bevált „Világnézetünk alapjai”.
A két segédkönyv fő gondolatmenete az említett világnézet csomópontjainak rögeszmeszerű sulykolása. Amerika az igazán kemény falat ezen világkép számára: „A megtévesztett és megzavarodott világ amerikanizálódik. Miért veszélyes ez?” „Az amerikai oktatás és műveltség színvonala még a mi tömegemberünk színvonalánál is alacsonyabb. …Mégis mi lehet az alapja az amerikai gazdaság virágzásának?” (Kínzó kérdés, talán mégis ők csinálják jobban?) „Hazánkban »Mindenszentek ünnepe« és a »Halottak napja« a kegyelet és a gyász hagyományos kifejezésével telik el… Nem így Amerikában! Ott ezek a napok a vidámság napjai, amikor is a halál-
lal való szembeszegülést ünneplik… Mérd fel, hogy mi folyik ott, a tengerentúlon!” (Rettenet!) „Az amerikai oktatásban az üzlet az egyedüli érték.” A könyvek végén megkönnyebbülten sóhajtunk fel, megállta a szerző, nem nevezte „Nagy Sátán”-nak az USA-t.
Az erkölcs sajátságos értelmezése tűnik fel a következő kérdésben: „Miért volt bűnös a Bokros-csomag?” „A nemzeti vagyon a pártarisztokrácia és a külföldi tőke kezére jutott.” Új távlatok a koronát illetően: „Mi a Szent Korona erkölcsi értéke?” És megtudjuk, hogy bűnös cselekedet a mobiltelefont gépkocsivezetés közben használni. 
A beszűkült kispolgár előítéleteiből szól az alábbi kioktatás: „Fontos és halaszthatatlan, hogy a cigányság a maga saját erkölcs- és értékrendjét a magyar társadalom tételes törvényeihez igazítsa és erkölcsi elvárásaihoz közelítse.” A nemzet vérvonalának féltése csendül ki a „magyar” családok egykézéséről és a roma családok gyermekvállalási kedvéről szóló elégikus kesergésből.
Természetesen megkapja a magáét Efrajim Kishon, Fábry Sándor és Móricz Zsigmond is, mint ahogy egy másik részben Lovas István megdicsőül, mi pedig azon gondolkozunk, hogy „szabad-e azt állítani, hogy aki egy zsidó vonatkozású tárgyról vagy eseményről kedvezőtlenül nyilatkozik, az antiszemita?” És azon, hogy „ki az antiszemita, és ki a cionista”? (Persze, értjük a sugallatot: Lovas nem „antiszemita”, csak a „cionisták” támadják.)
A gimnáziumoknak szánt segédkönyv a különböző korok erkölcseinek bemutatásával indul, a szocialista etikatörténetek sematizmusával. Csak a középkori erkölcs taglalásakor kezd szárnyalni az addig döcögő szerző, dithürambikus áradással fejeződik ki nosztalgiája a kor iránt, lelkesedésével próbálja a tanulóifjúságot is szárnyalásra késztetni: „Méltasd a lazarénusok (Szent Lázár Lovagrend) tevékenységét!”
A kommunista erkölcs jellemzéséhez érve kidom-borodik a szerző demokratikus elkötelezettsége: „Bűn-ben fogant kommunista erkölcs” - jellemzi, és felhívja a figyelmet a törvénytelenségekre és az emberek millióinak megölésére. Egyet értenénk a szerzővel, ha fel nem tűnne, hogy a nácizmus „etikájáról” és tömeggyilkosságairól nem emlékezik meg, bízunk benne, hogy nem ifjúkori szimpátia okából. Mindenképpen hanyag anyagkezelés a szerző részéről. Szabó Kálmán demokratikus elkötelezettségét többek között a gulyáskommunizmus ostorozásával fejezi ki. Méltatás nála csak a Pinochet-diktatúrának jár.
A két segédkönyv további, valóban erkölcsről szóló részeiről szólva meg-állapíthatjuk: van már erkölcsi életünk! Az erkölcs díszes köntöse alól azonban kilóg a reverenda. Olvashatunk benne katolikus szentek gondolatatiból, oldalakon át az ellenreformátor Pázmány írásaiból származó erkölcsi kioktatással találkozhat a morálisan megújulni vágyó iskolás.
Megismerkedhetünk: az örök szüzesség erényével, a tánc bűnösségével, a tudatosan vállalt szegénység erényével, a bűnbánat és kegyelem viszonyával, az „ora et labora” („imádkozzál és dolgozzál”) elvével. A minisztérium által jóváhagyott oktatási segédkönyvben a világnézeti semlegesség jegyében elolvashatjuk a „Lelki élet és ima”, „Imádság és munka”, „Ima-kultúra-társadalom” és az „Ima és ének” című részeket is. A konzervatív keresztény szerző felvállalja a szüzesség, a hét krisztusi erény, a szükségletek szerint végzett önkielégítés, az anyaság, a nudizmus és a keresztényi alázat és lemondás népszerűsítését. (Jellemző, hogy hazai konzervativizmusunk társadalmi szinten előítéletességet, gyűlölködéssel kevert vallásosságot, személyes szinten pedig erkölcsi szabadosságot jelent.)
Természetesen a szerző segíteni kíván a Tízparancsolatot nem ismerő (és feltehetőleg vallástalan) diákoknak, ezért önkényesen leközli a parancsolatoknak az eredetitől eltérő, szerinte egyszerűsített változatát, kihagyja a katolikus szokások számára kényelmetlen másodikat: „Ne csinálj magadnak faragott képet, ne imádd és ne tiszteld azt!” 
További ínyencségek: Aki nem tudná, most megtudhatja, hogy a franciák nem szeretnek zuhanyozni, aki pedig beteg, az vét az erkölcsi értékek ellen, mert a társadalomra és a családjára súlyos terheket rak. Külön rész foglalkozik a meztelenséggel. A családtagok egymás előtti meztelenkedése gátlásoldó hatásának méltatását több bekezdésen át tartó nudista reklám követi. A könyv célját Orbán Viktor szavaival fogalmazza meg a szerző: „Ha ezek a gyerekek nem kapják meg a jellemük 
fejlődéséhez szükséges nevelést… nem becsületes, szüleit, tanárait tisztelő, hazájához kötődő, polgártársai iránt felebaráti szeretetet érző nemzedék lesz, hanem farkascsorda.” (Hát most megkapták… Mi lesz belőlük?)
Ezt követően teszi fel a szerző a módszertani kérdést: Mire figyelmeztetett Orbán Viktor?
Feltesszük mi is a kérdést: Mire figyelmeztet e tankönyv megjelenése?