Vissza a tartalomjegyzékhez

Geszti Sándor
Terror és fegyverkezés

Ahogy ez várható is volt, felszálló ágba került a hadiipar. Ezt nemcsak a tőzsdén való jó szereplés mutatja, hanem az is, hogy egyre-másra érkeznek a hírek az újabb megrendelésekről. A biztonságtechnikai és a hadiipar minden bizonnyal szép jövő előtt áll, mivel Bush elnök elhúzódó háborút hirdetett meg. Míg a világ összes repüléssel kapcsolatos (mind szállító, mind gyártó vagy kiszolgáló) cége hatalmas veszteségeket kénytelen elkönyvelni a terrorháború hatására, úgy tűnik, hogy a katonai célú repülőgépgyártás lehet az egyetlen lehetőség a gyártók tetemes veszteségeinek csökkentésére.


Stinger, vállról indítható rakéta Fotó: Reuters

A csúcstechnológiai iparágak tavalyi és idei visszaesésének idején a gazdasági elemzők többsége azt gondolta, hogy a hagyományos gazdaság (az autóipar, a repülőgépipar, az energetika vagy általánosságban véve a gépipar) fogja kihúzni a recesszióból a világgazdaságot. E vélekedést alátámasztotta az internet és a „high-tech” boom idején elfeledett hagyományos vezető ipari világcégek eddigi sikeres szereplése. Az amerikai elnökváltás óta érzékelhető biztonságpolitikai hangsúlyváltás, s ez az USA-ban a reagani időkre emlékeztető stratégiai fegyverkezési programok bővítését hozta. Az új kontinensen ez már az év elején előrevetítette a hadiipar fellendülését. A közel-keleti konfliktus párhuzamosan zajló kiéleződése, a fundamentalista arab világ (túlnyomórészt orosz fegyverekkel való) folyamatos felfegyverzése, majd az Amerika elleni terrortámadások kiváltotta „antiterror-háború” időszakának kezdete újabb erős lökést ad a hadiipari megrendelések növekedésének immár világszerte.
A szeptember 11-ei terrortámadások harmadnapján a Fehér Ház kérésére mind az amerikai képviselőház, mind a kongresszus egyhangúlag hagyta jóvá azt a rendkívüli pénzügyi csomagot, amely 40 milliárd dollár kerettel emelte meg az amúgy is minden eddiginél magasabb, közel 325 milliárd dolláros amerikai védelmi költségvetést. A rendkívüli keretből nem csupán az azonnali segélyakciókat, a magasabb szintű felderítési tevékenységet és a napjainkban zajló katonai válaszcsapásokat finanszírozzák, hanem konkrétan új hadiipari hardver-megrendeléseket is. A terrorizmus elleni úgynevezett „aszimmetrikus hadviselés” speciális arzenáljának megerősítésére nagyobb mennyiséget gyártanak. Több készül majd például a Global Hawk elnevezésű távirányított (pilóta nélküli) felderítő repülőgépekből, erőteljesen növekszik a légi és műholdalapú lézeres érzékelőberendezések piaca, és komoly megrendelésekre számíthatnak a hadihajó-, repülőgéphordozó- és tengeralattjáró-építő cégek is. Az Egyesült Államok összekovácsolta nemzetközi terrorizmusellenes koalíció most kiváló politikai lehetőséget teremt az európai hadiipari cégek fejlesztésének is, amely a jelen esetben természetesen nem tekinthető Amerika-ellenes stratégiai lépésnek. Az európai repülőgépipar vezető cége, a német-francia-brit tulajdonban lévő Aerospace-csoport, (az Airbus típusú repülőgépek gyártója, a drasztikus leépítésekre kényszerülő Boeing fő versenytársa) a héten bejelentette, hogy a terrortámadások miatt csökkenti polgári repülőgépgyártását, és ezzel párhuzamosan növeli hadiipari kibocsátását. Philippe Camus, a cég egyik vezérigazgatója kijelentette: „A hadiipari megrendelések jelentős mértékben támogatják a nyereségünk növekedését.”


Újra lőnek az oroszok

A jelenlegi helyzetben az orosz gazdaság egyik tartópillérének számító ottani hadiipar is komoly megrendelésekre számíthat. Az orosz állami hadiipar az Izrael-ellenes arab világ egyik hagyományos szállítójának szerepéből próbálva kitörni, most a nemzetközi terroristaellenes koalíció egyik kulcstagjaként komoly szerepet játszhat a határain zajló konfliktus megoldásában. A Putyin elnök által a politikai támogatáson túl minap felajánlott „technikai” segítség mögött bizonyára ilyen egyszerű gazdaságpolitikai megfontolások is szerepet játszanak.