Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Heti botránykrónika

Magyarország, 2001. szeptember. A belügyminisztert bérgyilkosságra való felbujtással vádolták meg. Egy vidéki kútból előkerült a hazai belpolitikát hónapokig meghatározó olajtanú apjának bomló holtteste. A volt agrárminiszter bizalmi embere ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A kormány mintegy hatszázmillió forinttal „tévedett” a tavalyi millenniumi ünnepségek költségeivel kapcsolatban. Ötmilliárdos fiktív számlázással gyanúsítanak egy vecsési szocialista önkormányzati képviselőt. Egy MDF-es politikus lakása hőszigetelésére nyert félmilliós támogatást a Széchenyi Tervből. A héten ezek az események uralták a közéletet, egyszersmind tovább jelentéktelenítették az eddig is fokozatosan hitelét vesztő parlamenti politizálást. Ha így folytatódik, a magyar belpolitika hamarosan csak kriminológiai nyelvezettel lesz leírható. 


Tasnádi Péter a börtönőrök gyűrűjében, Szikinger István talárban az ügyvédek között. Súlyos állítások Fotó: Hetek archív

Miközben a bíróság az adóeltitkolással és adócsalással kapcsolatos vádpontban folytatta Tasnádi Péter vállalkozó ügyének vizsgálatát, a két éve előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi egy eddig példa nélküli bejelentést tett: bérgyilkosságra való felbujtással vádolta meg Pintér Sándor belügyminisztert. A keddi tárgyaláson egy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot adott át a bíróságnak, mely - állítása szerint - azt bizonyítja, hogy Pintér meg akarta őt öletni. „Egy volt KGB-ügynök állt kapcsolatban olyan bérgyilkosokkal, akiket az én megölésemmel bíztak meg, továbbá a világ legveszedelmesebb bérgyilkosa egy külföldi börtönben terhelő vallomást tett Pintér Sándorra” - állította a tárgyaláson Tasnádi, és hozzátette: a bérgyilkos kész a magyar bíróság előtt is tanúvallomást tenni. A bíró csütörtökön adott érdemi választ a beadványra, amikor is kijelentette: jelenleg „nem aktuális” a Tasnádi által benyújtott iratok ismertetése azok kényes tartalma miatt, majd átadta az ügyésznek az állítólagos vallomást. Innentől kezdve az ügyészségen múlik, mi lesz az iratok sorsa: indítanak-e vizsgálatot, illetve nyilvánosságra hozzák-e valaha az iratok tartalmát. Szikinger István kérdésünkre elmondta, hogy egyetértenek a bíró döntésével, és kíváncsian várják, mit tesz az ügyészség. Tasnádi egyébként kedden azt mondta, amennyiben a magyar hatóságok nem indítanak vizsgálatot, „külföldön robbantják ki az ügyet”. Ennek előkészületeként hat külföldi országban, hat ügyvédi irodában is elhelyezték a dokumentumokat. 

Kicsontozunk!

Szikinger a Heteknek kijelentette: feltett szándékuk, hogy még az elsőfokú tárgyalás során nyilvánosságra kerüljenek a vallomások. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyészség nem indít vizsgálatot, Tasnádi védői külföldi fórumokon keresztül hozzák nyilvánosságra a beadványt. A titokzatos tanúról egyelőre csak annyi tudható, hogy - az eljárás során tapasztalható „igazságtalanságokról értesülve” - ő maga jelentkezett Tasnádi ügyvédeinél. Pintér Sándor reakciójával kapcsolatban - miszerint ő nem foglalkozik egyedi esetekkel - Szikinger emlékeztetett rá, hogy a belügyminiszter tavaly februárban részletesen ismertette a Tasnádi-ügy fejleményeit a parlamentben. Tasnádi ugyanakkor a tárgyalás szünetében elmondta: egyik ügyvédje azt az üzenetet kapta Pintér Sándor kabinetfőnökétől, hogy „nem szerencsés az oroszlán bajszát húzogatni”. Arra a kérdésünkre, vajon jogilag lehetséges-e beilleszteni egy folyamatban lévő perbe egy másik - feltételezett - bűncselekményt, Szikinger elmondta: a védelem kezdettől fogva vitatja a bizonyítás törvényességét, és az ehhez szükséges adalékok egyike a bérgyilkos vallomása, vagyis nem új ügyről van szó. A per „koncepciós” jellegével kapcsolatban egyébként nemcsak a bűnözői oldal szólalt meg, hanem - mint Szikinger emlékeztetett rá - többek között Sándor István „Papa” is. 
Az egykori rendőr néhány hónappal ezelőtt így nyilatkozott: „Ott van a Preventív nevű vállalkozás, amelyben Pintér egy ideig tulajdonos volt. Ez a társaság igen érdekes körülmények között, résztulajdonosként rátette a kezét a józsefvárosi piacra. A Budai Hengermalom 17 vagy 18 százaléka ugyancsak a Preventívé volt. 1999. február 18-án a már említett tábornokkal ebédeltem, aki közölte, hogy a belügyminiszter egy elitalakulatot hoz létre Tasnádi Péter és Seres Zoltán bűnügyi megsemmisítésére, és jó lenne, ha nyugdíjasként beszállnék az ügybe. Elutasító választ adtam. A dolog szépséghibája: Tasnádi érdekeltségei közé tartozott a józsefvárosi piac, benne volt a Budai Hengermalomban, miként Seres is.”
Ellentétben a Tasnádi esetében egyelőre csak feltételezett fenyegetéssel, Szikinger István védőügyvédet bizonyíthatóan megfenyegették: „ha nem hagyjátok abba Pintér ellen a nyomozást, ki lesztek csontozva” - idézte fel a Heteknek az ismeretlen telefonáló szavait az ügyvéd. A rendőrség már vizsgálódik az ügyben, lapzártánkig eredmény nélkül. Szi-kinger a fenyegetéssel kapcsolatban kijelentette: nem nyomoznak Pintér Sándor után, ugyanakkor tény, hogy több bejelentés is érkezett hozzájuk a belügyminiszterrel kapcsolatban. „Ennek pedig az a jelentősége, hogy az ismeretlen telefonáló tudta, miről beszél, amikor azt mondta, hogy hagyjuk abba a nyomozást. Erről viszont csak törvénytelen úton, lehallgatás által lehetett tudomása” - tette hozzá Szikinger. Az ügyvéd a fenyegetésen kívül egyébként még két „jelzést” kapott az elmúlt hónapban: augusztus közepén megrongálták lakása zárjait, hétfőre virradóra pedig betörtek irodájába, és elvittek három számítógépet.
Mindeközben a bíróság Tasnádi egyik cégének 1995 és 98 közötti tevékenységét vizsgálta. A rendőrség által felkért szakértő csütörtökön kijelentette, hogy vizsgálatai alapján a vállalkozó mintegy 130 millió forint személyi jövedelemadó-hiányt halmozott fel az említett időszakban, életvitele pedig nem volt fedezhető bevallott jövedelméből. 

Hulla a kútban 

A Tasnádi- és a Nógrádi-ügyet - sajnálatosan - Pintér Sándor személye kapcsolja össze. Nógrádi Zsolt, az olajügyek koronatanújává kikiáltott fiatalember ugyanis - több jobb- és baloldali politikussal együtt - a belügyminisztert is „bemártotta” vallomásában mint olyan főrendőrt, aki kapcsolatban állt bűnözőkkel, és így hasznot húzott az olajmaffiából. Az ügyészség tavalyi, rapid gyorsaságú vizsgálata - több politikussal együtt - ártatlannak minősítette a politikussá lett rendőrtisztet.
Dr. Magyar György, Nógrádi Zsolt ügyvédje a Heteknek elmondta: az a körülmény, hogy a héten egy névtelen levél alapján megtalálták Nógrádi Zsolt apjának holttes-tét, teljesen új aspektust ad az eddig eltűnés miatt folytatott nyomozásnak. Immáron nyilvánvaló a gyilkosság, és lehet az után nyomozni, hogy kinek az érdekében (konkurensek, rosszakarók) állt az emberölés. „Egyébiránt védencem ellen nem e területen folyik vizsgálat. A jogi védelmet hamis vád, személyiségi jogok, illetve jó hírnév megsértése típusú perekben látom el, amelyekről azonban nem adhatok felvilágosítást” - mondta az ügyvéd. 
Mint megtudtuk: Nógrádi Zsolt annak idején azért tett vallomást a rendőrségen az olajügyekről, mert eltűnt apját szerette volna megtalálni. A történet egyszerű: a fiú elmondta a rendőrségnek, hogy az apja mi mindennel foglalkozott, mit hallott tőle, mit látott a környezetében. Erről a vallomásról szerzett tudomást a média, és a Pallag-féle olajbizottság elé is ezért idézték be, így lett szereplője az olajügyekről szóló belpolitikai csatározásnak. 
Magyar szerint egyébként valóban döbbenetes és figyelmeztető a magyar politikai életre nézve, hogy egy ilyen emberölési ügy meghatározó, az egész országgyűlést megmozgató belpolitikai üggyé válhatott. 
A névtelen figyelmeztetéssel kapcsolatban Magyar elmondta: a levél írója valamilyen formában tudott a gyilkosságról, vagy azért, mert hallhatott róla, vagy azért, mert láthatta, vagy azért, mert részt vehetett benne. A megfogalmazás elég furcsa, mert nem egy alföldi paraszt- ember fogalmazási stílusában, szóhasználatában született. Rövid, lényegretörő jellege egy tudatos és képzett szerzőre utal. 
„Sokat spekuláltunk kollégáimmal azon, hogy miért most írta meg az ismeretlen levélíró ezeket az információkat. Egyes kriminológusok, pszichológusok véleménye szerint gyötrődést jelenthetett számára a birtokában levő információ, hogy így könnyített a lelkén” - mondta végezetül Magyar György, aki ugyanakkor elképzelhetőnek tartja ennek ellenkezőjét is, nevezetesen, hogy a levél és időzítésének célja a más ügyekről, botrányokról való figyelemelterelést is szolgálhatta. 

Nemzetközi vizeken

A fentiekhez képest szinte üdítően békés és vérmentes az a hír, hogy a Torgyán József bizalmasának tartott Simon László ellen adtak ki nemzetközi körözést a héten. A rendőrség a sajtón keresztül azt is megígérte, hogy különleges fejvadász csoportja a világvégén is felkutatja a sajtó által Torgyán bizalmasának nevezett Simont, akin 130 millió forint „agrárpénzt” keresnek. Korábban felmerült az a verzió, hogy Simon - aki egyes hírek szerint jelenleg nemzetközi vizeken várja ügyének elsikkadását - vádalkut köt a rendőrséggel, melynek értelmében a Torgyán Józsefre tett terhelő vallomása fejében őt magát mentesítik a vádpon-tok alól. Az a tény, hogy Simon a második hivatalos rendőrségi kihallgatáson sem jelent meg, cáfolni látszik a vádalku megkötését. A dezinformációk, pletykák és a különféle elméletek közepette Torgyán József hetek óta azt nyilatkozza: Simon alig másfél hónapon keresztül volt a tanácsadója, és nem igaz, hogy a bizalmi embere. 
Torgyán József egyébként - saját lapjában - a Kis Újságban többször is azt állította, hogy az FKgP-t sújtó példátlan botránysorozat mögött a nagyobbik koalíciós partner áll. 
A párt február óta tartó, föld-csuszamlásszerű népszerűségvesztése mellett még egy jelentős változást figyelhettünk meg: az országgyűlés ellenzéki, úgynevezett részbizottsága előtt Torgyán kijelentette, hogy a „kommunisták mai utódai” tisztességesebben bánnak vele, mint jobboldali szövetségesei. 

Vecsési savanyú

A kormánypárti sajtó heves reakciójából - és a Fidesz honlapján kiemelt helyre tett tudósításból - úgy tűnik, hogy egy vecsési szocialista önkormányzati képviselő ügyét alkalmasnak tartják arra, hogy feledtessék és „übereljék” az elmúlt hónapokban Fidesz-közelinek nevezett személyek botrányait. Például Varga Tamásnak, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadójának hárommilliárd forintos áfacsalási vagy az Orbán-bányák immár nemzetközi visszhangot kiváltó ügyét. 
A Pesti Központi Kerületi Bíróság ugyanis mintegy ötmilliárd forintos, fiktív számlákkal elkövetett bűncselekmények ügyében helyezte előzetes letartóztatásba Balázsi Tamás vecsési MSZP-elnököt, akivel szemben az APEH Bűnügyi Igazgatósága folytat eljárást 2000 szeptembere óta, többmilliós adócsalás alapos gyanújával. Az elnök fellebbezett a bírósági döntés ellen. A nyomozás eddigi adatai szerint Balázsi Tamás ez év május 20-i dátummal 5,9 millió forintos fiktív számlát állított ki a 99. Axiál Bt. nevében a Varpex Kft. részére azért, hogy a kft. áfabefizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse. 
Az információk arra utalnak, hogy Balázsi, két társával együttműködve, más cégek felé is közvetített olyan számlákat, melyek mögött nem volt valós gazdasági tevékenység. Tehát a nyomozás során tovább bővülhet a feltárt bűncselekmények köre. A letartóztatást elrendelő végzés szerint a gyanúsítást alátámasztják okirati bizonyítékok, a gyanúsított társak előadása és magának Balázsi Tamásnak a bíróság előtt tett vallomása. Az MSZP közleményben tudatta, hogy a hírekből értesültek Balázsi letartóztatásáról, az esetről nem volt tudomásuk, és az ügyben az MSZP-hez hivatalos megkeresés eddig nem érkezett. A közlemény szerint az ügy tisztázásához a párt minden segítséget megad. 

Rapid intézkedés

Különös eset a héten napvilágra került M7-es korrupciós ügy is. Ugyanis az egyik gyanúsított még korábban megkeresett telefonon egy szocialista politikust, akitől segítséget kért, hogy mit tegyen a felújítás körüli korrupció gyanúja hivatalos útra való terelése ügyében. A tanács az volt, hogy ameddig nem tudja dokumentálhatóan alátámasztani állítását, addig ne tegyen feljelentést. Pár nap múlva a telefonon segítséget kérőt őrizetbe vették, és az autópályát építő Magyar Autópálya-építő Konzorcium a korrupció elleni harc élére állt. A rendőrség egyébként az előbb említett cég feljelentése után két vállalkozót - az egyik a telefonáló - vett őrizetbe. Az utóbbi időben szinte minden fontos ügyben feljelentés-kiegészítést elrendelő hatóság ezúttal rapid gyorsasággal járt el. A szombat délelőtt tett feljelentést még aznap délután letartóztatások követték. A rendőrség birtokában van egy dokumentum, amely szerint P. Csaba, a Hope-Bau Kft. egyik vezetője nyolcmillió forint kenőpénzt fogadott el T. Csabától (ő volt, aki telefonon segítséget kért), a Maut Kft. egyik tulajdonosától annak fejében, hogy megbízáshoz juttatja a sztrádafelújításnál. 

Széchenyivel a hideg ellen

A heti botránykrónikában az utolsó helyek egyikére szorult a sárvári MDF-es képviselő esete, aki szemrebbenés nélkül vette fel az ország fejlődésének zálogául szolgáló Széchenyi Tervből a saját lakása hőszigetelését fedező félmillió forintos támogatást. Becsületére legyen mondva, ugyanerre biztatta települése többi lakóját is.