Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Berlusconi egyensúlyoz

A héten letette a Silvio Berlusconi vezetésével meg-alakult jobboldali kormány az esküt a római Quirinale-palotában Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök előtt. A médiacézár legújabb fellépését továbbra is nagy figyelemmel kísérik a szankciókkal való fenyegetőzéstől mára elállt Európai Unióban, Berlusconi-nak pedig a hétvégén Göteborgban megrendezésre kerülő EU-csúcson kiváló alkalma nyílik bizonyítani szélsőséges és idegengyűlölő politikusokat is felvonultató kormánya szalonképességét a kontinens vezetői előtt.


Gianfranco Fini, a szélsőjobboldali National Alliance vezetője. Berlusconi helyettese lett Fotó: Reuters

A Szabadságjogok Háza elnevezésű szövetség pártjaiból felállt koalíció stabil többséget biztosít az egyhavi alkudozás után - szakértői vélemények szerint a lehető legszerencsésebb összetételben - kiállított kormánynak. Az olasz lapok elemzései elismerik: a médiamágnás által vezetett gárda most rátermettebb küldötteket ültet miniszteri bársonyszékekbe, mint az ezt megelőző, 1994-es nekifutásakor. Valóban, Berlusconi több, nemzetközileg elismert szakembert is megnyert ügyének, közülük különösen Renato Ruggiero „becserkészése” látszik ígéretes eredménynek: az új külügyminiszter brüsszeli regionális politikai biztosként, illetve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elnökeként szerzett diplomáciai rátermettségére bizonyára szüksége is lesz az olasz jobboldalnak, amely a nemzetközi elszigetelődés lehetőségével is szembesült. 
Jogos kritikák inkább méreteiért érik a kabinetet, amely stabilitását éppen attól nyeri, hogy a jobbközép koalíció minden fontosabb pártelnökét pozícióhoz juttatta. A stabilitás árát Berlusconi újabb tárcák létrehozásával fizette meg, ilyen a kormányfő bizalmi embere, Giuseppe Pisanu vezetésével „a kormányprogram megvalósulásáért” létesített új minisztérium, vagy „a világ olaszai számára” kialakított tárca, amelynek élére a Nemzeti Szövetség (AN) rendelt ki minisztert a korábban meggyőződéses fasiszta Mirko Tremaglia személyében. 
A koalíció második legnagyobb pártja, a posztfasiszta Nemzeti Szövetség vezére, Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes lett, míg a legtöbb külhoni bírálatot kiváltó Északi Liga (LN) elnöke, Umberto Bossi az intézményi reformok minisztériumát fogja vezetni. Bár a párt második embere, Bobo Maroni igazságügyi miniszterré jelölését az ellene folyamatban lévő bírósági vizsgálatok és Ciampi rosszallása miatt visz-sza kellett vonni, a Liga amúgy nem panaszkodhat az új kormányban elnyert méretarányára: a választásokon minden várakozáson alul teljesített párt három tárcát 
is begyűjtött. Berlusconinak 1994-es kormánybukásakor már adódott alkalma megtanulni: az Európa-ellenességéről és goromba modoráról egyaránt ismert Bossit jobb csapaton belül tudnia.