Vissza a tartalomjegyzékhez


Egyre több nő és fiatal dohányzik

Ebben az évben a május 31-i Nemdohányzók Világnapján azokra a veszélyekre hívta fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az emberek figyelmét, amelyeket a mások által elszívott cigarettából a környezetbe jutó dohányfüst okoz. S jóllehet, a magyarok megfelelően tájékozottak mind a passzív, mind az aktív dohányzás kockázatait illetően, ennek ellenére nem csökken a dohányos emberek száma az országban — tartalmazza a Magyar Gallup Intézet tavalyi felmérése.

A Gallup tavalyi felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egyharmadának személyes problémája a nikotinfüggőség. Az adatok szerint Magyarországon száz felnőtt közül harmincnégy dohányzik. Az öt évvel korábbi adatokkal összehasonlítva Magyarországon a szenvedélynek hódolók száma elsősorban a női és a fiatalkori dohányzás növekedéséből adódik. Míg 1995-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb mint a negyede dohányzott, addig mára a dohányosok aránya 42 százalékra emelkedett közöttük. A harminc évnél fiatalabb férfiak 41 százaléka dohányzik. A 30-39 éves korosztályban mindkét nem esetében határozott csökkenés figyelhető meg: a nőknél 45-ről 37 százalékra, a férfiaknál pedig 50-ről 46 százalékra esett vissza a dohányosok aránya az öt évvel korábbi állapothoz képest. A negyven és hatvan év közöttiek körében ismét több a dohányos, mint 1995-ben, ezen belül is különösen az 50-59 éves korosztály dohányzása nőtt jelentősebben. Az utóbbi adat talán a dohányzás okozta halálozások későbbre tolódását jelezheti. A felmérés szerint a magyarok - dohányosok és nemdohányosok együtt - 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre, ennek ellenére a megrögzött cigarettázók száma inkább nő, mint csökken. Amerikai statisztikákat alapul véve megállapítható, hogy a magyarok meglehetősen toleránsak a dohányzókkal szemben, amit az is jól mutat, hogy nálunk a túlnyomó többség csak korlátozná, nem pedig betiltaná a füstölést a nyilvános helyeken. 
A WHO „Dohányfüstmentes környezetet - tiszta levegőt!” jelmondata az úgynevezett passzív dohányzás egészségromboló hatására utal. A szövetség ismertetése szerint a környezeti dohányfüst - amelynek hatása gyakorlatilag csak a zárt helyiségekben érvényesül - mindazokat a károsító anyagokat tartalmazza, amelyeket a dohányzó ember által beszívott füst. A környezeti dohányfüst töménysége attól függ, hogy milyen nagy a szóban forgó helyiség, hány cigarettát szívtak el benne, és milyen a szellőzése. A környezetben lévő dohányfüst elsősorban a kisgyerekek egészségét károsítja. A dohányos szülők gyermekei életük első két-három évében jóval gyakrabban kapnak légúti fertőzést, mint a nemdohányzó családokban. A tájékoztató szerint a paszszív dohányzás minősített esetének kell tekinteni, amikor az anyaméhben fejlődő magzat van kitéve az anyja által beszívott cigarettafüst ártalmainak. A szakemberek úgy vélekednek, hogy a környezeti dohányfüst egészségromboló hatása a felnőttekre sem közömbös, bár nem olyan nagymértékű, mint a gyermekek esetében. Sokan vannak, akiket egyszerűen zavar a dohányfüst: köhögést vált ki, csípi a szemüket, viszolyognak attól, hogy hajuk, ruhájuk „bagószagú” lesz. Felnőtteknél is az asztmás tünetek rosszabbodását okozhatja, kötőhártya-gyulladást válthat ki, ha dohányfüstös helyiségben tartózkodnak. Az Országgyűlés 1999-ben törvényt hozott a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól. A reklámtörvény módosítása nyomán 2001 júliusától a sajtóban, 2002 januárjától a közterületeken is tilos lesz dohányt reklámozni. (MTI)


A dohányosok inkább hajlanak az öngyilkosságra

A Harvard kutatói megállapították, hogy a füstölgők kereken négyszer gyakrabban lesznek öngyilkosok, mint a nemdohányzók, sőt a szuicid hajlam a naponta elszívott cigaretták számával arányosan erősödik. Azoknál az embereknél, akik naponta legalább tizenöt szál cigarettát elszívnak, négy és félszeres gyakorisággal fordul elő az öngyilkosság. A vizsgálat során 50 ezer ember viselkedését jegyezték fel nyolc éven keresztül. A kutatók úgy találták, hogy az erős dohányosok ritkábban házasodnak, kevesebbet sportolnak és több alkoholt isznak, mint a füstmentesen élők. Az erről szóló tanulmány tavaly jelent meg az American Journal of Public Health-ben. [APA]