Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
A látvány dönthet

Interjú Dessewffy Tibor szociológussal

- Az elmúlt hét végén „politikai vásár” zajlott, hiszen négy párt is jelentős politikai eseményt szervezett, melyre a sajtót is meghívták. A pártimidzsek szempontjából hogyan értékeli a „portékákat” ?
- A hétvége egyik végpontja a Fidesz, amely egy pontosan felépített, megszervezett, lényegi döntéseket nem hozó, hanem szentesítő rendezvényt prezentált, míg a másik póluson a kisgazdapárt szétszakadása áll. Ez utóbbi, finoman szólva, nem volt egy lapon említhető a szervezettséggel, az imidzs megkomponálásával; inkább úgy hasonlítható egymáshoz a két pártrendezvény, mint a teljes káosz, szemben a profi píárral. E kettő közt helyezkedik el a szocialistapárt rendezvénye, melyen a miniszterelnök-jelölésről tanácskoztak. Az általunk vizsgált dimenzióban ez a rendezvény közelebb áll a kisgazdapárthoz, mint a Fideszhez, bár korántsem volt botrányos. Igaz, hogy valódi döntéseknek feszültek neki az emberek azáltal, hogy Németh Miklós visszalépett, két jelöltet meghallgattak és tovább nyújtották ezt a latolgatást. Azonban a megjelenítés nem volt megkomponált. 
A szabaddemokraták választmányi ülésén sem érdemi dolgokról nem beszéltek, hiszen valódi politikai döntést nem hoztak - legalábbis a róluk készült tudósítás szerint -, sem nem tudtak olyan rituális, önbemutató formában jelentkezni a médiában, mint a Fidesz. Őszintén szólva, ebben a tekintetben elgondolkodtató - csak a politikai kommunikáció oldaláról beszélve - ami történik. 
- Mit ért ez alatt?
- A Fidesznél jól látható volt, ahogy egy nagyon merész vizuális háttérrel és jól kitalált szlogennel csinálták végig ezt a szegedi kongresszust. A vizuális háttér jól jelképezi azt a tökéletes kommunikációs formát, ami a Fidesznek a zárt, élcsapat jellegéből is fakad. Egyáltalán nem voltak disszonáns hangok. Mindenki az előre megkomponált üzenetet ontotta magából, hogy nemzeti egységet próbálunk sugallni; a szocialistákat nem ostorozzuk, hanem lesajnáljuk; az ellenzéket nem támadjuk, hanem semmibe vesszük. Ezt a kommunikációs stratégiát, ami jelentős mértékben eltér a korábbitól, az összes jelölt nagyon fegyelmezetten betartotta. 
- A többiek miben térnek el ettől? 
- Ehhez képest fájdalmasnak tűnt, ahogy például az SZDSZ országos választmánya ülésezett. Összehasonlítva a tévéhíradóban egymás után bevágott képet, ahol egy impozáns Fidesz-stílusban „a jövő elkezdődött” szlogennel szembehelyezkedve, ingujjra vetkőzött, kigombolt mellű politikusok kempingszéken szoronganak egy letakart iskolai pad mellett, méghozzá egy szocreál épületben. Ez drámai volt. Őszintén szólva nem is értem a szabaddemokratákat, akik bizonyos értelemben a magyar értelmiség egy jelentős részének a szimpátiáját élvezik. A Szabaddemokraták Szövetségének Demszky Gábor számos sikeres kampányt menedzselt az elmúlt tíz évben. Ehhez képest érthetelen, hogy mire várnak, mire spórolnak, mikorra gondolják elkezdeni, hogy ezekre a dolgokra oda kell figyelni. Annál inkább, mert a szabaddemokraták számára a legfontosabb egy hatékony kommunikáció, mert nagyon kis ellenzéki párt. 
- Egy párt számára nem bűn egy ilyen rendezvényt így „megcsinálni”?
- Több mint bűn, ez hiba. 
- Orbán Viktor beszédében kifejtette, hogy az emberek az életmódra, az életstílusra fognak szavazni. Ez miként értelmezhető?
- Igaza van Orbánnak, hogy a választói preferenciában, szavazói magatartásban nagyon-nagy mértékű a vízió. Kevésbé racionálisak és érdekvezéreltek a választói érzések, hanem inkább imidzsek, szlogenek által irányítottak. 
Másrészt mára perszonalizált lett a politika. A világon ez mindenütt tendencia, hogy egyre kevésbé politikai programok, értékrendek, hanem inkább víziók és személyek csapnak össze. A személyek válnak olyan jelölővé, amivel mint egy nagyon sűrű komplexumban összpontosulnak különböző dolgok. Megjegyzem, a Fidesznek jelentős előnye lesz, akárki is lesz a Szocialista Párt részéről az ő kihívója. 
- Miért?
- Bob Dole-lal kapcsolatban mondták azt az utolsó 1996-os Clinton-választásoknál, hogy ő az utolsó olyan elnökjelölt a történelemben, aki a televízió előtti kornak az embere. A mi esetünkre ez úgy aktualizálható, hogy a szocialisták bármelyik jelöltje is fog befutni, az olyan jelölt lesz, aki a „médiakor” előtt volt fiatal. Orbán Viktor és csapata viszont „beleszocializálódott” ebbe a korba. Mikor meglesznek a költségvetési kereteik arra, hogy bizonyos fokú osztogatást is beindítsanak, arra lehet számítani, hogy nagyon hatékony kampányt tudnak elindítani. Azt nem lehet tudni, hogy a jelenleg Csipkerózsika-álmot alvó ellenzék milyen lesz. 
- Hogyan lehetne összefoglalni a Fidesz üzenetét a szlogenek, öltözetek, sajtómegjelenés, közszereplés stílusa tekintetében?
- Nagyon tudatosan, egybeforrott módon próbálják ezt a „polgáriról átváltunk a nemzetire” attitűdöt sugallni. Ez borzasztó nehéz, és emiatt már-már imponálóan merész fordulat, hisz három éven keresztül a megosztásra, a leradírozásra „játszottak”. Most pedig hirtelen szélesre tárják az ajtókat, és magukat mintegy alternatíva nélküli pártot, a nemzeti egység letéteményeseit prezentálják. 
Ezt az egységet úgy kell értelmezni, hogy az eddigi, általuk képezett - úgy harmincöt százalékos - törésvonalat megpróbálják kitolni legalább ötven százalék, plusz egy főnyi parlamenti többségre. Ennek a jól megkomponált médiaüzenete: „a jövő elkezdődött”. Egyfajta optimista hit, ami az eddigi áldozathozatalokat igazolja. 
- Mint szociálpszichológus mit vár ettől, sikeres lesz ez Magyar-országon?
- Borzasztóan izgalmas kérdés ez, szerintem senki sem tudja. Nagyon bátor húzás ez a Fidesztől, el kell ismerni, hogy a Fidesz úgy tud ebben a szimbolikus térben közlekedni jobbról-balra, balról-középre, szélsőjobbra ki és megint vissza, ahogy akar. Kicsit olyan ez, mintha egy versenyautót egy cserebogárral meg egy agyaglábú óriással hasonlítanánk össze. Tehát amíg ők mozognak, addig az SZDSZ már évek óta nem tud bejönni három-négy centit balról középre. A szocialisták pedig nem tudják a baloldalon megmozgatni magukat. Szóval, ha sikeres lesz a Fidesz kommunikációja, akkor jó esély van arra, hogy ez egy hosszabb távú vir-csaft lesz számukra, azaz sokáig a hatalomban maradnak. 
- Medgyessy Péter jelenthet olyan arcot, akit meg lehet „csinálni”?
- Teoretikusan mindenkit meg lehet „csinálni”. Az a probléma a szocialista pártnál, hogy azt sem lehet tudni, képesek lesznek-e az ő ellentmondásos konfliktusukat, belső viszonyaikat úgy rendezni, hogy egy sikeres kampány előfeltételeit megteremtsék. Az a hír, hogy Baja Ferenc pártigazgató írt egy levelet, melyet a múlt héten a sajtóban is megjelentetett, mely a miniszterelnök-jelölt és a párt viszonyait rendezni hivatott, a miniszterelnök-jelölt számára minimális jogosítványokat biztosított. Ez nem abba az irányba mutat, hogy a szocialisták képesek lesznek rendezni soraikat.
- Amire képes a Fidesz, hiszen Kövér László a vezetőtársai érdekeit szemelőtt tartva háttérbe tud vonulni. 
- Messze nincs olyan hatékony működésű a szerkezete sem az SZDSZ-nek, sem a szocialistáknak, mint amilyen a Fidesznek van. Hatékonyan és tudatosan szervezetten kommunikáló politikai szereplő ellen csak ugyanolyan hatékonyan és szervezetten kommunikáló politikai erőnek lehet esélye. Nem olyan ellenfél a Fidesz, mint az MDF volt 94-ben.
A Fidesz modern politikai píártechnikákat alkalmaz, a média által adott tudás felépítésének korában ezek azok, amik hatékonyan működnek. Illetve olyan szerencsés belső, hatalmi konstrukció, centralizált pártvezetés van, ami egy párt esetében elengedhetetlen. Szerintem az, hogy demokratikus párt, az egy óriási csacsiság, mert egy repülőgépet sem lehet demokratikusan vezetni. A demokrácia egy fontos társadalmi érték, de egy pártot, vagy színházat, vagy egy repülőgépet hatékony struktúrában lehet vezetni.