Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Arcukat kereső szocialisták

A lapunk által megkérdezett szocialista politikusok egyöntetűen állítják: a párton belül általános vélemény, hogy változtatni kell a MSZP politizálásán, mert különben 2002-ben csak a legnagyobb ellenzéki párt tisztes pozícióját tudják megszerezni. Szerintük az elnökség ennek az alulról jövő „kezdeményezésnek” állt az élére azzal a döntésével, hogy felgyorsítják a választási felkészülést, és hamarosan megnevezik a párt miniszterelnök-jelöltjét. Ezt egyébként kétféleképpen képzelik el a pártban: Németh Miklóssal vagy Kovács Lászlóval. Ez utóbbival úgy, hogy a Kovács személyével elégedetlenek vitorlájából Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter miniszterelnök-jelöltté nyilvánításával vonják ki szelet. Azt azonban senki sem tudja, hogy végül milyen forgatókönyv fog születni. 


Vitányi Iván, Kis Péter és Juhász Ferenc vezető szocialista politikusok. A jelöltjük: Medgyessy Péter Fotó: Vörös Szilárd

„Az elmúlt hónapokban a koalíció körüli botránysorozatok láttán nyilvánvaló lett az egész ország számára, hogy koalíciós válság van. A kormány nem ura az országban kialakult helyzetnek, és felvetődhet az előrehozott választás lehetősége. Erre a helyzetre is készen kell lenni a pártnak” - indokolta az elnökség döntését a Heteknek Jánosi György, az MSZP országos választmányának elnöke. 
„Egyébként ez nem rendkívüli kongresszus lesz - szögezte le a politikus -, mert a legutóbbi kongresszuson olyan döntés született, hogy az elnökség és a választmány közös döntése alapján kell az általuk meghatározott időpontban öszszehívni a jelölő kongresszust. Úgy látjuk, most van az ideje ennek” - tette hozzá. Arra a kormánypárti állításra, miszerint senki sem tervezi az előrehozott választást, illetve, hogy inkább az MSZP vezetői közötti hatalmi harc áll a döntés hátterében, Jánosi György kifejtette: nincs értelme annak a vitának, hogy lesz vagy nem lesz előrehozott választás, az a lényeg, hogy ami történik, az felkészülten érje a Magyar Szocialista Pártot.
„Egyébiránt semmiféle személyi ellentét nem húzódik meg e mögött, egyszerűen a politikai ésszerűség diktálja a politikai felkészülés fölgyorsulását. Bizonyos értelemben a párt egészének felkészülésére is megnyugtató hatással lesz, ha időben megszületik az a döntés, hogy kit javasol majd az országos elnökség és az országos választmány miniszterelnök- jelöltnek” - érvelt az országos választmány elnöke. 
Kiss Péter, a párton belül működő Baloldali Tömörülés elnöke is hasonló indokokat fogalmaz meg a gyors miniszterelnökjelölt-állítás mellett. (A Tömörülés a MSZP másik platformjával, a Szociáldemokrata Társulással együttesen Medgyessy Péter jelölése mellett kötelezte el magát. A platformokról keretes írásunkban olvashatnak.) „A Fidesz gyakorlatilag megkezdte a választási kampányt, hiszen májusban a kongresszusukon lecserélik a rossz arcokat, és jó arcokat igyekeznek találni helyettük, hogy megtévesszék az embereket, de a „fazonigazítás” közben a politikájuk lényegén nem változtatnak. Sőt, jól látható, hogy nagyszabású politikai bevásárlásokba kezdtek a Széchenyi-programon keresztül. 
Az MSZP-nek ezért alternatívát kell felmutatnia, hogy képes egy szociális fordulatot hozni Magyarországon. Hogy hat-nyolcmillió ember ne csak elméletileg élhessen szabadon, hanem gyakorlatilag is - többek között - gazdasági szempontból. Ehhez olyan „arcok” kellenek, akik ezt a programot, ennek a fordulatnak a lehetőségét megszemélyesítik és garantálják” - vallja Kiss Péter. 
Arra a felvetésünkre, hogy az MSZP körül zajló események a párton belüli hatalmi harcra utalnak, Kiss kifejtette: egyik vagy másik személy kiválasztása valóban meghatározza azoknak a politikusoknak a körét, akik a győzelem esetén kormányzati pozícióba kerülhetnek, másrészt a személyes összemérés kérdése magával hozza a vetélkedést is. Szerinte, mindez szerencsés esetben a lehető legnagyobb erőfeszítésre készteti az MSZP-t, és a legjobb, a közvélemény által leginkább támogatható jelölt kerül megnevezésre. 
„Az ilyen kiválasztásnak persze van rizikója is - tette hozzá -, hiszen a politikai vetélytársak ezt úgy minősítik, mint „zavarodottságot” és belső széthúzást a párt vezetésében. Az előnye viszont az, hogy a nyilvánosság számára átláthatóvá teszi a pártot, és talán egyértelművé válik, hogy ellentétben a Fidesszel, az MSZP demokratikus párt. Remélem, hogy egy ilyen folyamat hoszszú távon több előnyt hoz, mint amennyi veszteséggel jár rövid távon. Kiss Péter információi szerint egyébként a gyorsítás ötlete magától Kovács Lászlótól származik.” 
Több szocialista politikussal folytatott informális beszélgetésből az a kép rajzolódott ki, hogy Medgyessy Péter támogatói a MSZP liberálisnak tartott szárnya és a fővárosi értelmiség. Sokan a Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt - Kovács László pártelnök párosban gondolkodnak. Hátrányának tartják, hogy Medgyessy vidéken nem annyira ismert, s talán túl választékos a vidéki szavazók számára. 
Németh Miklós támogatói szerint a volt miniszterelnököt elfogadják a fővárosi szavazók is, miközben a vidéki és falusi lakosságot, valamint a keresztényszocialista érzelmű polgárokat ő képes az MSZP-ből leginkább megszólítani. Hátrányának tartják, hogy jelölése esetén - az eddig is gyakran használt jobboldali kommunistázás vádjára egy eredeti és hatékony kommunikációs stratégiát kell kidolgozni. Egy vezető szocialista politikus a Heteknek elmondta: ezekre az üres vádaskodásokra az MSZP még nem teljesen találta meg a sikeres stratégiát. Németh Miklós egyébként a vidéki szocialista képviselők között nagyon népszerű. Közülük, ennek ellenére, többen is kifejezték, hogy jelölése esetén adekvát választ kellene adnia arra, hogy 1990-ben miért ment el Londonba, és tavaly miért jött vissza Magyarországra. 


Tömörülések, platformok

Az MSZP életében az első platform megalakításának tervét 1990 májusában jelentette be Pozsgay Imre, azonban mire a programalkotás elkezdődött volna, Pozsgay kilépett a pártból. Ez a nemzeti baloldalnak nevezett szárny egészen 1995-ig platform és meghatározó vezető nélkül maradt. Így az MSZP-ben az első érdemlegesen működő platform a Vitányi Iván nevével fémjelzett, 1990 novemberében életre hívott Szociáldemokrata Társulás lett. Ez az elemzők szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP a modern, nyugat-európai szociáldemokrácia irányába fordult, hiszen Vitányi ekkor mint az országos választmány elnöke tevékenyen részt vett a MSZP arculatának kimunkálásában. A Szociáldemokrata Társulást sokan - nem minden ok nélkül - a szocialisták liberális szárnyának tekintik, mivel a társulás deklaráltan vallja a szociálliberális értékeket. 
A Baloldali Tömörülés (BT) is az 1990-es évek elején jött létre, a Baloldali Alternatíva Egyesülés és az Eszmélet című folyóirat klasszikus baloldalinak tartott körére építve. A platformot évekig Krausz Tamás egyetemi tanár vezette, helyét a közelmúltban vette át a fiatal Kiss Péter, egykori munkaügyi miniszter. A BT politikai érdekérvényesítő képessége egyes elemzők szerint azért növekedett a párton belül, mert Kiss az országgyűlési frakció tagja, korábban Krausz Tamás viszont nem volt az. 
A Szocialista Platformot 1995-ben alakították meg az úgynevezett „hajósiak”, s amelyet - ha lehet mondani - nemzeti baloldalinak értékelnek. A főleg a frakció tagjaira épülő platform vezetője a nagy munkabírásáról ismert, agilis Nagy Sándor lett. De többek között ide sorolják Jánosi Györgyöt, az országos választmány jelenlegi elnökét, valamint Kósa Ferenc országgyűlési képviselőt. Sajtóinformációk szerint Németh Miklós egykori miniszterelnök politikai visszatérését az ehhez a platformhoz tartozók szorgalmazzák leginkább.
Leegyszerűsítve általában azt szokták mondani, hogy Horn Gyula ezeket a platformokat taktikusan egyensúlyban tudta tartani. Kovács László pártelnök pedig inkább az integrációjukra tette a hangsúlyt, amit jól jellemez, hogy a párt programjának készítésével, szerkesztésével Vitányi Ivánt bízták meg, de a szerkesztőbizottságban helyet kapott az összes szellemi áramlat prominens képviselője is.