Vissza a tartalomjegyzékhez

Csereklyei Márta
Sohasem késő

Ne is próbálja meg letagadni, hogy élete során legalább egyszer - mondjuk valamelyik szilveszter éjszakán - ön is elhatározta már, hogy a következő naptól fogva megváltoztatja életstílusát, és sokkal egészségesebben fog élni. Aztán persze a következő évben újra megígérte magának, hogy leszokik a dohányzásról, hogy jobban odafigyel az étrendjére, s hogy többet mozog. Az amerikai Time magazin összeállítása szerint az előzetes kudarcok ellenére soha nincs késő az újrakezdésre, s ráadásul szervezetünk minden egyes apró változtatást sokszorosan meghálál.


Tony Curtis, az ismert amerikai színész egy nyugdíjas fitneszklubban. Formát tart Fotó: Reuters

A statisztikák szerint a magyarok nem élnek túl egészségesen: az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet által 1992-94-ben elvégzett táplálkozási vizsgálat adatai szerint a férfiak 62 százaléka, a nőknek pedig mintegy 50 százaléka küzd a kövérség vagy a túlsúlyosság problémájával. Az Anonim Alkoholisták nevű szervezet becslései szerint Magyarországon mintegy 1,2 millió alkoholista él - a valós szám azonban ennél sokkal magasabb is lehet, hiszen számtalan ember szégyelli bevallani függőségét. A szervezet szerint az alkoholizmus valamilyen formában minden magyarországi családot érinti. A dohányzás szintén rendkívül elterjedt: a lakosság 34 százaléka cigarettázik. 

Érdemes váltani

Közülük sokan talán csak legyintenek, amikor az egészséges életmódról hallanak; abban a „népszerű” tévhitben élnek, miszerint ha már hosszú évekig rongálták életformájukkal a szervezetüket, akkor „már úgyis mindegy”, számukra nincs visszaút. A kutatóknak azonban erről egészen más a véleményük. Szerintük soha nincs késő visszatérni eleinknek azon felfogásához, miszerint a test templom, melyet ápolni, gondozni kell. „Bármikor is dönti el valaki, hogy megváltoztatja az életstílusát, máris várhatja a jótékony hatásokat - véli Dr. Jeffrey Koplan, a Betegségellenőrző Központ (CDC) igazgatója. - Persze elképzelhető, hogy ezek nem lesznek azonnal láthatók. Olyan ez, mint amikor az ember beletapos a fékbe: - az autó még tovább csúszik pár métert, mielőtt végleg megállna.”
Az orvosok természetesen nem azzal kecsegtetnek, hogy az egészséges szokások elsajátításával minden baj végérvényesen kiküszöbölhetővé válik, viszont úgy gondolják, hogy számos krónikus betegség, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a szívbetegség 70 százaléka megelőzhető egy-egy időben meghozott változtatással. 
Aki netán tanácstalan lenne azzal kapcsolatosan, hol is kezdjen hozzá a reformokhoz, semmiképpen se essen kétségbe. Gyakorlatilag ugyanis teljesen mindegy. Olyan ez, mint a dominó: ha például elkezd rendszeresen mozogni, egy idő után valószínűleg kialakul az igénye arra, hogy egészségesebben táplálkozzon, és még többet tegyen egészsége érdekében. 
Nézzünk meg néhány biztató statisztikát a közelmúltból: az Amerikai Orvosi Társaság újságja két héttel ezelőtt publikált egy tanulmányt, melyből kiderül: azoknál a nőknél, akik hetente legalább 225 gramm halat fogyasztanak, ötven százalékkal kisebb a szívinfarktus veszélye. Laboratóriumi kutatások bebizonyították, hogy a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás már két héten belül érezteti jótékony hatását: a cukorbetegség kialakulásának esélye szinte a nullára zuhan. A zöldségekben, gyümölcsökben és egyéb élelmiszerekben előforduló rostok növelik a cukorbetegek szervezetében az inzulin-ellenállást, és csökkentik a gyógyszeres kezelés szükségességét. 18-24 órával egy-két kiadós tornagyakorlat után a szervezet szintén sokkal érzékenyebbé válik az általa termelt inzulinnal szemben, s így kellően ellenőrzése alatt tudja tartani a vércukorszintet. Hosszú távon az is előfordulhat, hogy a rák bizonyos típusaival szemben teljesen ellenállóvá válik a szervezet. 
Tudósok bebizonyították, hogy azoknak a negyven év körüli nőknek az esetében, akik elszánják magukat arra, hogy hetente négy alkalommal minimum fél órát sétálnak, a szívinfarktus esélye ugyanolyan alacsony marad, mint azoknál, akik egész életükben edzették a testüket. Az Annals of Internal Medicine című évkönyvben a múlt hónapban bemutatott vizsgálati eredmény szerint a „sétáló nőknél” több mint negyven százalékkal csökkent a szívinfarktus esélye. 

A mozgás fontosabb a kilóknál

A vizsgálatok szerint a testedzés hatása kortól és testsúlytól is független. 1990-ben a Tufts University kutatói kimutatták, hogy az idősek otthona 86-96 éves lakóinak egészségi állapota jelentősen javult egy mindössze nyolc hetes, súlyzós erősítő-tréninget követően. A kutatások azt is bebizonyították, hogy az akár kézi súlyzókkal, akár gépek segítségével végzett erősítés elősegíti a csontritkulás megelőzését, enyhíti az ízületi gyulladás okozta fájdalmakat, illetve javíthat bizonyos cukorbetegek állapotán. A kutatók azonban azt javasolják: ne várjunk kilencvenéves korunkig. A súlyzózás akkor a leghatékonyabb, ha 30-40 évesen kezdi el az ember. 
1999-ben egy 25 ezer, 44 éves korú férfi körében végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a túlsúlyos, ám rendszeresen mozgó férfiak körében egy tízéves időszakban a halálozási arány semmivel sem volt magasabb, mint normál testsúlyú, fizikailag fitt embertársaik esetében. A normál testsúlyú, ám semmiféle testmozgást nem végző férfiak körében a halálozási arány kétszer akkora volt, mint a túlsúlyos, ám rendszeresen mozgók esetében. 
Természetesen senki sem tagadja, hogy az egészséges étrend következtében fellépő elsődleges jótékony hatás a magas vérnyomás normalizálódása. A vérnyomáscsökkenés miatt ugyanis a véredények rugalmasabbakká válnak, és a szervezet hatékonyabban tudja lenyomozni a kórokozókat az artériákban. 

Füst nélkül rögtön jobb

A dohányzás feladása szintén megéri a „fáradságot”, hiszen ha valaki úgy határoz, hogy abbahagyja, annak a szervezetében azonnal drámai módon kezd csökkenni a szénmonoxid-tartalom. Egy hét múlva a vér állapota is javulni kezd, csökkentve egy hirtelen szívinfarktus esélyét, amelynek előfordulása négy-öt évvel később már csak éppen akkora lesz, mint egy olyan ember esetében, aki soha nem is dohányzott. A véredények és a szívkoszorúér szövetei szinte azonnal reagálnak a dohányzás megszűnésére - történjen az akár csak 60-70 éves korban. 
A jó híreken kívül sajnos így is számos probléma marad. Kutatások kimutatták, hogy a dohányzás abbahagyása után a tüdő képes ugyan újra rózsaszín színpompába burkolni magát, ám ez egyáltalán nem garancia arra, hogy valamennyi sejt is újra egészségessé válik. „Előfordul az is, hogy harminc évvel a dohányzás abbahagyása után kap valaki tüdőrákot” - mondja Dr. Szabó Éva, az amerikai Országos Rákkutató Intézet kutatója, aki ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ennek esélye jóval kisebb, mint azoknál, akik soha nem is hagyták abba a dohányzást. 
A dohányzáshoz hasonlóan a mértéktelen alkoholfogyasztásnak is lehetnek maradandó következményei. A kártékony hatások elsősorban a májban és az agyban jelentkezhetnek, s a károsodott máj ráadásul nem is mindig képes a regenerálódásra. Az agy még kevésbé tolerálja a könnyelmű poharazgatásokat: egy görbe estének az agy idegsejtjei látják kárát. Az alkoholfogyasztás legnagyobb problémája talán mégis az, hogy kiválóan alkalmas számos más, mentális betegség - mint például a depresszió - elkendőzésére.