Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
Heti négyes

Úgy tűnik, másfél évvel a választások előtt véglegessé vált a következő ciklus főszereplőinek köre. Orbán Viktor, Kovács László, Dávid Ibolya és Demszky Gábor legalábbis biztos résztvevők lesznek. A kampány megkezdésére utal, hogy az elmúlt héten hárman is a nyilvánosság elé álltak közülük, és értékelték a 2000. évet. Alábbi írásunkban úgy csoportosítjuk a különböző állításokat, mintha azok egy közös beszélgetésen hangzottak volna el. 


Orbán Viktor a Vigadóban. Álomkorszak Fotó: Somorjai L.

A miniszterelnök negyvenöt perces, vigadóbeli beszédéből legalább húsz percet a távolabbi múlt felidézésének, illetve a jövőre vonatkozó vágyak és tervek ecsetelésének szentelt, noha a meghívó a tavalyi év értékelését ígérte. 
Orbán Viktor fontosnak tartotta elmondani, hogy a kereszténység kétezer, a magyar állam pedig ezeréves. Úgy vélte, a millennium „sajátos és különös pont az életünkben, megismételhetetlen lehetőség, majdnem olyan jelentős, mint 1990, amikor véget ért a múlt”.
„Erősödött az elmúlt két évben a nemzettudat, melyben a történelem is nagy segítségünkre volt a 2000. évben a szentévvel” - emelte ki Dávid Ibolya még pártja tisztújító kongresszusán, ahol tulajdonképpen - bár elkerülte a média figyelmét - az elnök asszony is országértékelést tartott. Az MDF elnöke szerint az elmúlt évtizedek kényszeredett ünnepei után most, a magyar állam ezeréves fennállásának jubileumán őszintén ünnepeltünk, és nemzeti hagyományaink felelevenítését jól szolgálta, hogy a magyar millennium éve a Szent Korona parlamenti elhelyezésével vette kezdetét. 


Dávid Ibolya az MDF „régi-új” elnöke fogadja a gratulációkat újraválasztása alkalmából Fotó: MTI

Demszky ide vonatkozó kérdése - melyet a többivel együtt kedden intézett a Thália Színházban Orbán Viktorhoz - így szólt: Tesz-e valamit a kormány a polgárok megkülönböztetése ellen?
A korábbi évektől eltérően Orbán a Vigadóban ezúttal nem „utódpártozott”, nem szólt a Bokros-csomagról sem. A rendszerváltás előtti korszakot is csak abban az összefüggésben említette, hogy az ország akkoriban hánykolódó „hajóját” mára sikerült kijavítani és jó irányba állítani. Élénk derültséget keltett az a megjegyzése, hogy „csak a hajókassza nem került elő”. Változás ugyanakkor, hogy a beszédre első ízben meghívást kaptak az ellenzék vezetői is. Az MSZP-t Szili Katalin alelnök képviselte. 
Demszky Gábor a Tháliában úgy vélte, az MSZP és a Fidesz szemmel láthatóan közeledik egymáshoz, és a kétpártrendszer kiépítésén dolgoznak. Ennek jele a Kovács-Kövér tévévita, a Szájer-Nagy találkozó és a választójogi paktum előkészítése. A vigadóbeli szocialista jelenlétet viszont már nem akarta kérdésünkre értékelni. 


Kovács László Fotó: V. Z.

Kovács László a Demszky által vázolt folyamatra reagálva lapunknak kijelentette: Szili Katalin közjogi méltóságként, a parlament alelnökeként vett részt a miniszterelnöki programon. (A koalíciós pártok közül az MDF-et Dávid Ibolya képviselte, feltűnő volt ugyanakkor Torgyán József távolmaradása - bár voltak kisgazda vezetők - és Csúcs László jelenléte.) 
Az MDF szövetségi politikájából kizárja az MSZP-t és az SZDSZ-t, elsődleges partnernek a Fideszt tartja, a kisgazdákról pedig mint kényszertársról gondolkodnak - derült ki Dávid Ibolya beszédéből.
Orbán Viktor a gazdasággal kapcsolatban saját tavalyi beszédét idézte, mely szerint a „gond lovon jön, és gyalog távozik”. Az állítás annyiban szorult módosításra, hogy ezúttal „be is kvártélyozta magát”. A jól érzékelhetően a széles néprétegek nyelvén beszélő miniszterelnök elmondta, hogy az árvíz 100 milliárd, az olajválság 350 milliárd, az euró „bukdácsolása” pedig további több száz milliárd forintnyi veszteséget okozott az országnak. 
Mindezek ellenére a 2000. év volt hazánk legsikeresebb esztendeje, amit az is jelez, hogy csak hazánkban csökkent az infláció mértéke, a GDP ugyanakkor öt százalékkal nőtt. 
Kovács László, az MSZP elnöke a fenti kijelentéssel kapcsolatban a Heteknek elmondta: „Továbbra sem tudjuk, mi az oka annak, hogy az 5,5 százalékos gazdasági növekedés ellenére a reálkeresetek csak átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, és azt sem tudjuk, hogy a választásokig hátralévő időben az emberek végre nagyobb mértékben részesülnek-e a gazdaság eredményeiből.” 
Demszky szintén úgy értékelte, hogy fejlődik a gazdaság, ám ez nem a kormánynak, hanem a polgárok szorgalmának köszönhető. „A kormány csak akadály volt az ország felemelkedésében” - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint az emberek viszolygással figyelik a kormány zsákmányszerzését. 
Az életszínvonallal kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: a kormány gazdasági programjának köszönhetően 1999 óta már nem növekszik a gazdagok és a szegények közötti különbség, ráadásul „a tudósok szerint” nem nő a szegények száma, jövedelmük ugyanakkor egyre közelíti az országos átlagot. A miniszterelnök kiemelte, hogy a szegény gyermekek száma is csökken.


Demszky Gábor a Tháliában Fotó: Vörös Szilárd

„A miniszterelnök állítása az egyenlőtlenségek csökkenéséről minden létező társadalomstatisztikának ellentmond” - értékelte a beszédet Demszky Gábor főpolgármester. Az SZDSZ elnöke propaganda szintű állításnak minősítette a szegény gyermekek számának csökkenéséről szóló állítást is. „A Tárki szerint a lakosság legszegényebb rétegein belül a kiskorúak száma 32 százalékra emelkedett, ami körülbelül háromszázezer nyomorgó gyermeket jelent, és ez a szám a modern magyar társadalom történetében soha nem volt ilyen magas.” 
„A beszédet meghallgatva nem tudom eldönteni, hogy a miniszterelnök nem ismeri az ország gondjait, vagy ismeri, de nem akar szólni róluk” - jelentette ki Kovács László. 
A miniszterelnök a sikerek között említette a munkanélküliség folyamatos csökkenését, amely szerinte néhány év alatt akár munkaerőhiányhoz is vezethet. A minimálbér radikális növelésének egyik célja az volt, hogy a szintet a munkanélküli-segély fölé emelve ösztönözzék az embereket a munkára, mert a jövő egyik pillére a munka - mondta a kormányfő.
A mezőgazdasággal kapcsolatban Orbán Viktor mindössze annyit mondott, hogy a kormány a családi gazdaságok kialakulását kívánja támogatni. 
Kovács László szerint fél perc kevés ahhoz, hogy a miniszterelnök a súlyos válság okairól vagy a felelősségről szóljon, és „arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, hogy továbbra is alkalmasnak tartja-e Torgyán Józsefet az FVM vezetésére”. 
A jelenlegi agrárpolitikát az MDF is bírálta. Dávid Ibolya szerint a mai agrárpolitika követhetetlen, nem látható a családi gazdaságok fejlesztésére irányuló áttörő szándék, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő társaságok többségükben vegetálnak, a termelőszövetkezetek támadása sokszor érthetetlen, általában pedig káros. 
Demszky evvel kapcsolatban azt kérdezte Orbántól, hogy elkezdődik-e az agrárreform, vagy „Torgyán József újabb 300 milliárd forintot pocsékolhat el”? A főpolgármester egyébként úgy véli, Orbánnak most az a fontos, hogy távol tartsa magát a kisgazdáktól, akik mellesleg a Fidesztől tanulták el, hogy „svédasztalnak tekintsék a költségvetést”. Demszky felszólította Orbánt, hogy vigadóbeli beszédében jelentse be: megválik Torgyán Józseftől.
Orbán a tavalyi év sikereként értékelte a Széchenyi Terv megalkotását is. A tervtől a hazánkba érkező tőke megduplázódását - „Matolcsy miniszter szerint akár megháromszorozódását” - várják. Demszky ezzel szemben úgy véli: a Széchenyi Terv a múltat idézi, Orbán Viktor a kádári struktúrákat konzerválja, és a kormánynak nincs jövőképe: „nem a polgároknak, hanem maguknak álmodnak országot”. 
A főpolgármester egyébként két nappal a miniszterelnök előtt tartott országértékelést, melynek során több aktuális kérdést tett fel Orbán Viktornak: lesz-e számottevő adócsökkentés a választásokig, folytatódik-e a nyugdíjreform, elindul-e az országépítés (két és fél év alatt egyetlen kilométer autópálya sem készült), érdekli-e a kormányt a környezetvédelem („Orbán két éven át merengve nézte Pepó Pál ámokfutását”). A fenti kérdésekre nem adott választ a miniszterelnök, mert mint Granasztói György, az est házigazdája elmondta: arra kérték, ne érintsen napi politikai témákat.


Egy esemény a megkonstruált világban

Sükösd Miklós politológus és médiakutató az országértékelő beszéd píárfunkciójáról

Szobota Zoltán

- Hogyan értelmezi Ön a miniszterelnök úr országértékelő beszédét?
- A modern demokráciákban nagyon fontos, hogy ki határozza meg a közbeszéd témáit, ugyanis ezek „médiatizált” politikai rendszerek, ahol a politizálás fő fóruma az írott és az elektronikus sajtó. Az emberek döntő többsége nem jár olyan politikai eseményekre, ahonnan elsőkézből szerez tudomást politikai ügyekről, így a média mint közvetítő ad nekik egy új, már megkonstruált, megfabrikált világot. Ezért nagyon fontos, hogy ott miről folyik a szó, mik a közügyek, miket tart a média a legfontosabbnak. A politikusok ezekre médiaeseményeket szerveznek, melyek közül az egyik ilyen médiaesemény - az amerikai elnökök által hagyományosan elmondott „State of the union”-beszédek magyarországi változata - az országértékelő beszéd. A magyar közmédia kormányközeliségét mutatja, hogy egyenesben közvetítették az Orbán-beszédet.
- Mit gondol a helyszín megválasztásáról?
- A miniszterelnök szempontjából azért szerencsés a helyszín megválasztása, pontosabban az, hogy nem a parlamentben zajlik, mert így az ellenzéknek nincs módja direktben reagálni. Nincs közvetlen válaszadási lehetőség, és a témákat értelemszerűen ő határozza meg, tehát másnap a média is ezeket a kérdéseket boncolgatja. Ebben az értelemben nem tartja a demokrácia parlamenti kereteit, hanem kilép abból, és kommunikációs eseménnyé teszi az értékelést. Célja, hogy meghatározza a média számára, rajtuk keresztül pedig az emberek számára, hogy miről gondolkozzanak. Ez pedig egyértelműen sikerpropaganda, hiszen csak arról beszél, amiben úgy érzi, hogy kormányzata sikeres volt. Persze ez nem elég a jó kormányzáshoz.
- A hatását tekintve…?
- Hatásos tud lenni, de nem utolsó szempont, hogy eltereli a figyelmet a botrányokról. Éppen most bontakozik ki egy koalíciós válság a szemeink előtt, ahol a többségi koalíció repedezik és minimálisra olvad. A miniszterelnök viszont azt szeretné, hogy a közvélemény ehelyett a romák iskoláztatását, az egészségügy és a gazdasági növekedés, valamint a szegénység leküzdésének kormányzati sikereit csócsálja. Szerintem ez az esemény közvetlen hatását tekintve elsősorban az amúgy is Fidesz-szavazókat erősíti meg.


Üzenet a romáknak 

A miniszterelnök a kétezredik év sikerei között említette, hogy szemben a korábbi háromszázzal, tavaly már nyolcezer roma diák részesült állami ösztöndíjban. Ez azt jelenti, hogy minden olyan cigánygyerek, aki tanulni akar, kap állami támogatást - mondta Orbán Viktor. 
„Nem igaz, hogy a százezer roma diákból mindössze nyolcezren akarnak beilleszkedni és megkapaszkodni a társadalomban”- jelentette ki a Hetek kérdésére Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Horváth megfordította a kérdést: „Orbánnak arról kellett volna beszélnie, hogy 92 ezer roma diák nem jut támogatáshoz, és arról, hogy a minisztérium adatai szerint százezer roma él afrikai körülmények között.” A polgárjogi aktivista cinikus, előítéletet erősítő kijelentésnek minősítette a miniszterelnök szavait: „a felsőbbrendű állam gusztustalan gesztusa volt, amely idegen, sajnálatra méltó és alapvetően munka- és iskolakerülő embereknek akarta beállítani a romákat”. Horváth Aladár szerint legutoljára a Kádár-rendszerben akarták hasonló színben feltüntetni a cigányságot.