Vissza a tartalomjegyzékhez

Györök Orsolya
Demokrácia és növekvő gazda g ság

Szoros összefüggés van a demokratikus berendezkedés és a gazdaság teljesítménye között - állapítja meg a Freedom House emberi jogi szervezet éves jelentésében. A tanulmány szerint a Föld lakosságának közel kétharmada szabad vagy részben szabad országokban él, ugyanakkor 2,2 milliárdnyi ember még mindig olyan ország polgára, ahol sem a politikai jogokat, sem az emberi szabadságjogokat nem tartják tiszteletben. Ez évben Horvátországot és Mexikót is átsorolták a részben szabad ország kategóriájából a szabad kategóriába. Kirgíziát viszont visszasorolták a nem szabad országok közé, és romlott Oroszország és Ukrajna megítélése is. Magyarország megítélése jó, de a Freedom House szerint az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásában még van javítani való.


Egy gyermekmunkás téglákkal egyensúlyoz Calcuttától 50 kilométerre. Indiában hivatalos adatok szerint 18 millió gyermek dolgozik az iskola helyett, de gyermekjogi aktivisták 55 millióra becsülik a számukat. Egy gyermekmunkás 40 rúpiát (0,86 dollárt) kap ezer tégla elcipeléséért (egy tégla 2 kiló), de többségük csak 250-nel birkózik meg naponta. India és Ázsia számos országa sereghajtó a szabadságjogokat és a gazdasági növekedést összegző listán. Fotó: Reuters

A tanulmány szerint „a gazdasági növekedés olyan körülmények között tud felgyorsulni, ahol a törvényeket és a tulajdonjogokat tiszteletben tartják, a polgárság aktív szerepet játszik a politikai életben, valamint ahol a média felvállalja a feltáró, leleplező szerepet is, ami a korrupciót csökkenteni tudja". A jelentés egyértelmű összefüggést lát a demokratikus berendezkedés és a gazdaság növekedése között: a szabad országokban az elmúlt kilencéves időszakban a gazdaság átlagos növekedési üteme meghaladta a 2,5 százalékot, amely 70 százalékkal több, mint a nem szabad országok hasonló adata. A különbség még feltűnőbb a szerényebb egy főre jutó GDP-vel (kevesebb mint 5 ezer USD) rendelkező demokratikus, illetve diktatórikus berendezkedésű országok között: 3,2 százalékos GDP-növekedéssel szemben csak 1,5 százalékos növekedést tudnak felmutatni a nem szabad országok.
A Freedom House tanulmánya vizsgálja az alapvető politikai berendezkedést, a gazdasági rendszert, a társadalom és a népesség különböző mutatószámait, az egy főre eső GDP-t, valamint a politikai jogok és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását. A vizsgált 192 ország közül 59-ben a politikai és emberi szabadságjogokat csak részben tartják be, jellemző a korrupció, az egypárti rendszer és az etnikai vagy vallási megkülönböztetés. A 47 diktatórikus rendszer közül is a legrosszabb a helyzet Afganisztánban, Kubában, Irakban, Észak-Koreában és Szíriában. A politikai és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartása tekintetében a legjobb helyzetben Nyugat-Európa van, a 27 volt kommunista ország közül ugyanakkor csak 19-ben van parlamenti demokrácia, és ezek közül is csak 11 kapott szabad minősítést, míg Afrika 53 országa közül csupán 9 nyerte el ezt a címet. A demokrácia és a szabadság legkevésbé a Közel-Keleten terjedt el: az itt található 14 ország közül Izrael számít az egyetlen szabad, demokratikus országnak, további három (Törökország, Jordánia, Kuvait) pedig részben szabad országnak.
Magyarország besorolása a Freedom House szerint nem változott: a politikai jogok érvényesülését teljesnek, az emberi szabadságjogokat pedig majdnem teljesnek értékelték. A jelentés kiemeli, hogy a térségen belül Magyarországon a leggyorsabb a gazdaság növekedése, ugyanakkor számos kritikát is megfogalmaz a politikai és emberi jogok megsértése területén, példákkal illusztrálva: az ORTT körüli vitákat, a kormány túlzott médiabefolyásolási törekvéseit, a zsidó kárpótlás megoldatlanságát, a roma kisebbség diszkriminációját számos területen, a korrupciót, de nehezményezi a külföldiek földtulajdon-szerzésének korlátozását is.