Vissza a tartalomjegyzékhez

Hornung János, Somorjai László
Ki az úr a háznál

Kívülről mosolydiplomácia, belülről lefojtott feszültségek jellemzik azokat a változásokat, amelyeket „haderőreform”, „NATO-kompatibilitás” és egyéb címszavak alatt hajtanak végre a hadügyi tárcánál. Lapunk információi szerint nemcsak vadászpilóták, hanem a hadseregnél dolgozó informatikusok is nagy számban tervezik távozásukat.


Főtisztek a Honvédelmi Minisztérium előtt. A cél a kar fiatalítása     Fotó: Vörös Szilárd

Alig csendesedett el a vita a pápai repülőtér ügyét illetően - melynek során a vezérkari főnök kínos magyarázkodásra kényszerült a miniszterelnökkel szemben, aki a Kossuth Rádió Krónika című műsorán keresztül fenyegette meg Fodor Lajost -, az újonnan felállítandó vezérkar személyi összetétele kapcsán újra felkavarodtak az indulatok. Mint ismeretes, a miniszterelnök saját kezűleg változtatta meg a honvédség tervezett új vezérkarának - a szakminiszter és a vezérezredes által javasolt - összetételét, melynek során mintegy 15 tapasztalt tábornok került „lapátra”. A legfrissebb lapértesülések szerint Orbán Viktor ezen túlmenően körülbelül 180 új csapatparancsnok beosztásba helyezését is véleményezte.
Miközben a kétnapos budapesti látogatásra érkező Joseph Ralston tábornok a sajtónak úgy nyilatkozott: egyetért azzal, hogy a miniszterelnök személyesen kontrollálja a személyi döntések meghozatalát, egyes hazai vélemények szerint a szolgálati törvény csak a honvédelmi miniszternek és a köztársasági elnöknek ad jogosítványt a főtisztek kinevezésére.
A miniszterelnök szándékait illetően a Krónikának adott kora reggeli interjújában azt nyilatkozta, hogy a tábornoki kar fiatalításán dolgozik, és szeretné a nyelveket tudó katonákat előnyben részesíteni. „Akiket ő javasolt, azok se nem fiatalabbak, se nem képzettebbek azoknál, akiket meneszteni akar” - állította lapunknak egy, a témában járatos szakértő. Lapunk információi szerint az „elbocsátott” katonák között többen magas szinten beszélnek idegen nyelveket, felsőfokú végzettségűek, és három-négy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A speciális helyzetre utalva elhangzott egy magas rangú főtiszt kijelentése: „Harmincöt éves korában lehet valakiből miniszterelnök, de tábornokká senki nem válhat ebben a korban.” A kérdésben az is elgondolkodtató, hogy a hazai tábornokok egytől egyig a rendszerváltás után kapták meg rangjukat. (Csak egyet említve a névsorból, Szekeres István dandártábornok az 1989-es rendszerváltás egyik kulcsszereplője, akinek többek szerint az átmenet békés voltának biztosítása köszönhető.) Az újonnan kinevezésre kerülők névsorába többek között bekerült a minisztérium sajtóosztályáról Eszenyi József, a polgári védelem budapesti parancsnokságáról Tóth Rudolf, valamint Szászvári Lajos katonai tanácsadó. „Ne keressenek racionális magyarázatot, mert arról van szó, hogy az általa javasolt tábornokok személyes baráti köréből kikerülő emberek” - véleményezte a fentieket egy neve elhallgatását kérő főtiszt.
Honvédségi berkekben szintén felkorbácsolták a kedélyeket azok a hírek, amelyek szerint az ország készültségadó húsz vadászpilótájából heten a nyugdíjaztatásukat kérik. A miniszterelnök szerint azonban aggodalomra semmi ok, hazánk ugyanis „komolyabb ország annál, hogy néhány ember esetleges visszavonulási igénye megbénítaná a magyar államigazgatás bármely ágazatát, különösképpen a hadsereget”. Lapunk információi szerint azonban a hadseregnél dolgozó 75 informatikusból is mintegy félszázan jelezték kilépési szándékukat.


„Kézivezérlés a hadseregben”
Interjú Mécs Imrével, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjával

- Mi a véleménye a miniszterelnök jogköréről a vezérkar kijelölését illetően?
- Nálunk kancellária jellegű kormányzás van, ami azt jelenti, hogy a miniszterelnök általános felelőssége érvényesül, és ennek következtében a miniszterek munkájába is beleszólhat. Azonban komolyabb országokban az a gyakorlat, hogy legfeljebb olyan horderejű kérdésbe szól bele, mint a vezérkari főnök kinevezése. A főtisztek, tábornoki kar, illetve szakmai döntések hozatalába beleszólni azonban helytelen.
- Van-e valamilyen vezérelv a mostani döntések mögött?
- Többen elemezték már Orbán Viktor döntéseit, és azt találták, hogy nincs semmilyen közös rendező elv. Jelen esetben például, amikor azt mondta, hogy fiatalítani akar, akkor kihúzott egy 43 éves tábornokot, és egy 53 éves ezredesből akart tábornokot csinálni. Az, hogy a miniszterelnök Sydneyből leállítja a már előkészített, vele is egyeztetett parancsnoki gyűlést, ahová meghívták a magyar hadsereg összes vezető tisztjét, és újbóli egyeztetéseket ír ki, ez szerintem egyetlen rendező elvre utal: meg akarta mutatni a hadsereg tagjainak, hogy ő az úr a háznál. Én ezt teljes mértékben helytelenítem, hiszen az a cél, hogy a hadsereg ne a napi politika függvényében működjön, hanem nemzeti intézmény legyen, és a kormányváltásoktól függetlenül mindig alkotmányos alapon működjön a haza védelmében.
- Milyen változásokat okozhat az ilyen döntés a hivatásos tisztek gondolkodásában?
- A tisztek jelentős része azt a következtetést vonja le, hogy itt ismét igazodni kell - mint a pártállamban. Ha valaki előre akar jutni, akkor a megfelelő párttal kell tartani a kapcsolatot. Ez megint nagyon nagy hiba, mert a szakmai rátermettség, az emberi tulajdonságok és a nyelvtudás kellene, hogy döntsön. Sajnos nem ebbe az irányba megyünk, a kormányunk többé-kevésbé belekavar, de ilyen drasztikus mértékű beleszólásnak eddig még nem voltunk tanúi. (S.L.)