Kívülről mosolydiplomácia, belülről lefojtott feszültségek jellemzik azokat a
változásokat, amelyeket „haderőreform”, „NATO-kompatibilitás” és egyéb
címszavak alatt hajtanak végre a hadügyi tárcánál. Lapunk információi szerint
nemcsak vadászpilóták, hanem a hadseregnél dolgozó informatikusok is nagy számban
tervezik távozásukat.
Főtisztek a Honvédelmi Minisztérium előtt. A cél a kar fiatalítása
Fotó: Vörös Szilárd
Alig csendesedett el a vita a pápai repülőtér ügyét illetően - melynek során
a vezérkari főnök kínos magyarázkodásra kényszerült a miniszterelnökkel szemben,
aki a Kossuth Rádió Krónika című műsorán keresztül fenyegette meg Fodor Lajost
-, az újonnan felállítandó vezérkar személyi összetétele kapcsán újra
felkavarodtak az indulatok. Mint ismeretes, a miniszterelnök saját kezűleg változtatta
meg a honvédség tervezett új vezérkarának - a szakminiszter és a vezérezredes
által javasolt - összetételét, melynek során mintegy 15 tapasztalt tábornok
került „lapátra”. A legfrissebb lapértesülések szerint Orbán Viktor ezen
túlmenően körülbelül 180 új csapatparancsnok beosztásba helyezését is
véleményezte.
Miközben a kétnapos budapesti látogatásra érkező Joseph Ralston tábornok a
sajtónak úgy nyilatkozott: egyetért azzal, hogy a miniszterelnök személyesen
kontrollálja a személyi döntések meghozatalát, egyes hazai vélemények szerint a
szolgálati törvény csak a honvédelmi miniszternek és a köztársasági elnöknek ad
jogosítványt a főtisztek kinevezésére.
A miniszterelnök szándékait illetően a Krónikának adott kora reggeli interjújában
azt nyilatkozta, hogy a tábornoki kar fiatalításán dolgozik, és szeretné a nyelveket
tudó katonákat előnyben részesíteni. „Akiket ő javasolt, azok se nem fiatalabbak,
se nem képzettebbek azoknál, akiket meneszteni akar” - állította lapunknak egy, a
témában járatos szakértő. Lapunk információi szerint az „elbocsátott” katonák
között többen magas szinten beszélnek idegen nyelveket, felsőfokú végzettségűek,
és három-négy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A speciális helyzetre
utalva elhangzott egy magas rangú főtiszt kijelentése: „Harmincöt éves korában
lehet valakiből miniszterelnök, de tábornokká senki nem válhat ebben a korban.” A
kérdésben az is elgondolkodtató, hogy a hazai tábornokok egytől egyig a
rendszerváltás után kapták meg rangjukat. (Csak egyet említve a névsorból, Szekeres
István dandártábornok az 1989-es rendszerváltás egyik kulcsszereplője, akinek
többek szerint az átmenet békés voltának biztosítása köszönhető.) Az újonnan
kinevezésre kerülők névsorába többek között bekerült a minisztérium
sajtóosztályáról Eszenyi József, a polgári védelem budapesti parancsnokságáról
Tóth Rudolf, valamint Szászvári Lajos katonai tanácsadó. „Ne keressenek racionális
magyarázatot, mert arról van szó, hogy az általa javasolt tábornokok személyes
baráti köréből kikerülő emberek” - véleményezte a fentieket egy neve
elhallgatását kérő főtiszt.
Honvédségi berkekben szintén felkorbácsolták a kedélyeket azok a hírek, amelyek
szerint az ország készültségadó húsz vadászpilótájából heten a
nyugdíjaztatásukat kérik. A miniszterelnök szerint azonban aggodalomra semmi ok,
hazánk ugyanis „komolyabb ország annál, hogy néhány ember esetleges visszavonulási
igénye megbénítaná a magyar államigazgatás bármely ágazatát, különösképpen a
hadsereget”. Lapunk információi szerint azonban a hadseregnél dolgozó 75
informatikusból is mintegy félszázan jelezték kilépési szándékukat.
„Kézivezérlés a hadseregben”
Interjú Mécs Imrével, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjával
- Mi a véleménye a miniszterelnök jogköréről a vezérkar kijelölését
illetően?
- Nálunk kancellária jellegű kormányzás van, ami azt jelenti, hogy a
miniszterelnök általános felelőssége érvényesül, és ennek következtében a
miniszterek munkájába is beleszólhat. Azonban komolyabb országokban az a gyakorlat,
hogy legfeljebb olyan horderejű kérdésbe szól bele, mint a vezérkari főnök kinevezése.
A főtisztek, tábornoki kar, illetve szakmai döntések hozatalába beleszólni azonban
helytelen.
- Van-e valamilyen vezérelv a mostani döntések mögött?
- Többen elemezték már Orbán Viktor döntéseit, és azt találták, hogy
nincs semmilyen közös rendező elv. Jelen esetben például, amikor azt mondta, hogy
fiatalítani akar, akkor kihúzott egy 43 éves tábornokot, és egy 53 éves ezredesből
akart tábornokot csinálni. Az, hogy a miniszterelnök Sydneyből leállítja a már előkészített,
vele is egyeztetett parancsnoki gyűlést, ahová meghívták a magyar hadsereg összes
vezető tisztjét, és újbóli egyeztetéseket ír ki, ez szerintem egyetlen rendező
elvre utal: meg akarta mutatni a hadsereg tagjainak, hogy ő az úr a háznál. Én ezt
teljes mértékben helytelenítem, hiszen az a cél, hogy a hadsereg ne a napi politika függvényében
működjön, hanem nemzeti intézmény legyen, és a kormányváltásoktól függetlenül
mindig alkotmányos alapon működjön a haza védelmében.
- Milyen változásokat okozhat az ilyen döntés a hivatásos tisztek
gondolkodásában?
- A tisztek jelentős része azt a következtetést vonja le, hogy itt ismét
igazodni kell - mint a pártállamban. Ha valaki előre akar jutni, akkor a megfelelő párttal
kell tartani a kapcsolatot. Ez megint nagyon nagy hiba, mert a szakmai rátermettség, az
emberi tulajdonságok és a nyelvtudás kellene, hogy döntsön. Sajnos nem ebbe az irányba
megyünk, a kormányunk többé-kevésbé belekavar, de ilyen drasztikus mértékű beleszólásnak
eddig még nem voltunk tanúi. (S.L.)