Vissza a tartalomjegyzékhez

Uzoni Eszter
Elfüstölt évek

Magyarországon terjed leggyorsabban a dohányzás a fiatalkorúak körében - derül ki az Unicef A nemzetek haladása című - közelmúltban nyilvánosságra hozott - jelentéséből. Magyarországon az egy főre jutó cigarettafogyasztás tíz év alatt 25 százalékkal nőtt, minden harmadik 20 év alatti fiatal dohányzik. Az elmúlt öt évben 19-ről 29 százalékra emelkedett azon tizenöt éves fiúk aránya, akik napi rendszerességgel dohányoznak. Az azonos korú lányok körében 13-ról 20 százalékra nőtt a rendszeresen füstölők aránya. Nem vigasz, de elgondolkodtató, hogy a dohányosok száma Amerikában 22 százalékkal csökkent. Az USA-ban ugyanis társadalmilag már nem elfogadott a dohányzás, a pályaválasztást is hátrányosan befolyásolja.

Kecskeméti Edit, a Magyar Unicef Bizottság igazgatója a Heteknek kifejtette: a dohányzás ilyen nagy mértékű terjedése a fiatalok közt egyrészt az életmód átalakulásának következménye. Az ifjabb generáció ugyanis számos tevékenységet - mint például a rendszeres munka, illetve szexuális élet - korábban kezd el, mint az előző generációk. Így van ez a dohányzással is. A felnőtteknek, szülőknek nagy felelősségük van ebben: ők adják a mintát a fiatalok számára, ezért nagyon fontos lenne a példamutató, nemdohányzó magatartás a részükről. A fiatalokat célzó közvetett reklámok - nem csupán a filmek, hanem a képernyőn dohányzó riportalanyok, politikusok is - (helytelen példát mutatva) szintén tovább növelik a nikotinfüggők számát. A kortárs közösség szerepe sem elhanyagolható - a cél az, hogy olyan légkör alakuljon ki a fiatalok között, hogy ne legyen sikk a dohányzás, és tanuljanak meg nemet mondani a káros szenvedélyeknek - emelte ki Kecskeméti Edit.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a cigaretták reklámozására vonatkozó szabályokat szigorították, számos per zajlott le például kórházak és a dohányipar között, így a dohánygyárak marketingje más országokba terelődött át - főleg a volt szocialista országokba és Ázsiába. Annak az esélye, hogy egy 15 éves fiú megéri a 60. életévét, az úgynevezett szubszaharai afrikai országokban a legrosszabb, utána következik Magyarország. Az olyan régiók, mint India, Ázsia, Latin-Amerika jobb esélyeket biztosítanak.


A nikotin fogságában

A Magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatása alapján öt éve a népesség körülbelül egyharmadának folyamatosan személyes problémája a nikotinfüggőség. Adataik szerint 100 felnőttből 34 dohányzik, egyre több közöttük a nő és a fiatal. A magyarok megfelelően tájékozottak a dohányzás kockázatairól, ennek ellenére nem csökken a dohányzás az országban. Míg 95-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb, mint negyede dohányzott, mára arányuk 42 százalékra emelkedett ebben a szegmensben. A 30 évnél fiatalabb férfiak 41 százaléka dohányzik. Megdöbbentő adat az is, hogy a 18-30 éves dohányosok háromnegyede gyermek- vagy serdülőkorban kezdte a dohányzást. A megkérdezettek 70 százaléka szeretné abbahagyni káros szenvedélyét, 48 százalékuk tett már „komoly erőfeszítéseket” a leszokás érdekében - eddig eredménytelenül. Ez azonban nem bizonytalanítja el őket: többségük azt állítja, hogy képesek lennének leszokni, ha ezt igazán elhatároznák. A fiatalok körében ez az arány 88 százalék, ráadásul ők kétharmados többséggel állítják, hogy meg tudnak lenni cigaretta nélkül is.
Utólag sokkal okosabb az ember: a kérdezett dohányosok egytizede állítja, hogy újra rászokna a dohányzásra, szemben azzal a 78 százalékkal, aki még egyszer nem tenne ilyet. (Gallup Online)