Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Jövőre nő az adóteher

A lapunk birtokába jutott jövő évi adótervezet szerint nő az adóterhelés, a nagycsaládosok viszont jobban járnak, hiszen jelentősen emelkedik az adókedvezmény mértéke, olyannyira, hogy 1,5 millió forintig nem kell adót fizetniük.

A Pénzügyminisztérium javaslata szerint a családi kedvezmény egy- és kétgyermekes családokban gyermekenként 18 százalékkal, három- és többgyermekes családokban pedig gyermekenként négyszeresére nőne. Ez az első kategóriában gyermekenként 400 Ft/hó, a nagycsaládokban gyermekenként 9000 Ft/hó (a fogyatékos eltartottak után pedig személyenként 8600 Ft/hó) növekedést jelent. Az egygyermekes családokban évi 31 200, a kétgyermekes családokban évi 62 400, a háromgyermekes családokban 432 000 forint lenne az adókedvezmény. A családi kedvezmény a már megszületett gyermekekkel azonos mértékben illeti meg a legalább 91 napos magzatokat is.
A személyi jövedelemadó sávhatárai a javaslat szerint kis mértékben emelkednének. A Pénzügyminisztérium két változatot dolgozott ki: eszerint vagy 20, vagy 80 ezer forinttal magasabb lenne az alsó adósáv felső szintje. Az első változat szerint 420 ezer forint évi kereset után 20 százalékos adó fizetése lenne kötelező, ez azonban azt jelentené, hogy rosszabbul járnak azok, akik jövőre 40 ezer forintos minimálbért kapnak, mert átkerülnének a 30 százalékos sávba. Ha a második variáció - a 480 ezer forintos sávhatár lépne életbe, akkor a 40 ezer forintos minimálbér csupán nettó 3 ezer forintos bérnövekedést eredményezne az adó és a tb kifizetése után.
Az előterjesztés elismeri, hogy a gyermektelen alkalmazottak adóterhelése (évi 330 ezer forint felett) egyértelműen - az első változat szerint 1,5, a második variáció szerint pedig 0,9 százalékponttal - nő. Azt sem titkolja a tervezet, hogy egy-, illetve kétgyermekes családoknál is van olyan jövedelemszint (mindkét változatban 1-1,15 millió forint közötti jövedelemnél), ahol szintén nő az adóterhelés. Jó hír ugyanakkor, hogy a három gyermek eltartásáról gondoskodó szülők mindkét változatban több mint 1,5 millió forint éves jövedelemig nem fizetnének adót.

A családi kedvezmény tervezett változása

   2000. évi   2001. évi  
javasolt  
változás  
1 és 2 gyermek esetén   2 200   2 600   +400  
3 és több gyermek esetén   3 000   12 000   +9 000  
fogyatékos eltartott után   3 400   12 000   +8 600  

Jövő évi adótábla-változatok

1. változat     2. változat  
0-420 000 között   20%   0-480 ezer között   20%
420 000 és 1 000 050 között   30%   480 000 és 1 000 050 között   30%
1 millió 50 ezer felett   40%   1 millió 50 ezer felett   40%

Az ígéretek és a realitás

Munkatársunktól
A Fidesz választási és kormányprogramja leghangsúlyosabb gazdaságpolitikai fordulatot a hazai vállalkozások működési feltételeinek javításában, például az adó- és járulékcsökkentésben, valamint szemléletváltásban ígért. Eddig ugyanis a folyamatosan szigorodó adó- és járulékszabályozások szinte adócsalóként közelítették meg a kisvállalkozásokat, igyekeztek a vállalkozásból legálisan kivehető jövedelmeket olyan magas terhekkel sújtani, amelyekbe mintegy „bekalkulálják” a szektor illegális jövedelmeit is. A kormány ígéretei szerint az elvonások és az adminisztrációs előírások enyhítésével a kisvállalkozások önként visszafogják a számlaadással és a költségekkel való manipulálást, a fekete gazdaság fokozatosan „kifehéredik”, jövedelmük növekedésével pedig enyhülnek a hazai és a külföldi cégek közötti különbségek.
A kormány eddigi intézkedései közül azonban mind a beígért jelentős általános adócsökkentés, mind a kisvállalkozások terheinek könnyítése elmaradt. Lecsökkent ugyan 6 százalékkal a társadalombiztosítási járulék, emellett azonban évente nő a kisvállalkozásokat jobban sújtó egészségügyi hozzájárulás.
A kisvállalkozói szervezetek most abban reménykednek, hogy az idei 5,5 százalékos gazdasági növekedés következtében keletkező többletjövedelem egy része érzékelhető mértékű adócsökkentésekben jelenik meg. A Pénzügyminisztériumban most körvonalazódó jövő évi adójavaslatok eddig nyilvánosságra került részletei azonban nem sok derűlátásra adnak okot. A társadalombiztosítási járulék további csökkentésének és a minimálbér drasztikus emelésének összesített hatása a nagyvállalatokat kedvezőbb, a kisvállalkozásokat jóval kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Valamelyest javít a kicsik helyzetén a kis értékű tárgyi eszközök értékhatárának - a társasági adó körében már bejelentett, és várhatóan az egyéni vállalkozóknál is bevezetésre kerülő - 30 ezer forintról 50 ezer forintra történő emelése.
A jelentéktelen változásokból már látható, a kormányprogram egyik legfontosabb eleme megvalósulatlan marad, a gazdasági növekedés hatásai érzékelhető adócsökkentések formájában ebben a ciklusban már várhatóan nem jelennek meg a kisvállalkozások számára.