A lapunk birtokába jutott jövő évi adótervezet szerint nő az adóterhelés, a
nagycsaládosok viszont jobban járnak, hiszen jelentősen emelkedik az adókedvezmény mértéke,
olyannyira, hogy 1,5 millió forintig nem kell adót fizetniük.
A Pénzügyminisztérium javaslata szerint a családi kedvezmény egy- és kétgyermekes
családokban gyermekenként 18 százalékkal, három- és többgyermekes családokban
pedig gyermekenként négyszeresére nőne. Ez az első kategóriában gyermekenként 400
Ft/hó, a nagycsaládokban gyermekenként 9000 Ft/hó (a fogyatékos eltartottak után
pedig személyenként 8600 Ft/hó) növekedést jelent. Az egygyermekes családokban évi
31 200, a kétgyermekes családokban évi 62 400, a háromgyermekes családokban 432 000
forint lenne az adókedvezmény. A családi kedvezmény a már megszületett gyermekekkel
azonos mértékben illeti meg a legalább 91 napos magzatokat is.
A személyi jövedelemadó sávhatárai a javaslat szerint kis mértékben emelkednének.
A Pénzügyminisztérium két változatot dolgozott ki: eszerint vagy 20, vagy 80 ezer
forinttal magasabb lenne az alsó adósáv felső szintje. Az első változat szerint 420
ezer forint évi kereset után 20 százalékos adó fizetése lenne kötelező, ez azonban
azt jelentené, hogy rosszabbul járnak azok, akik jövőre 40 ezer forintos minimálbért
kapnak, mert átkerülnének a 30 százalékos sávba. Ha a második variáció - a 480
ezer forintos sávhatár lépne életbe, akkor a 40 ezer forintos minimálbér csupán
nettó 3 ezer forintos bérnövekedést eredményezne az adó és a tb kifizetése után.
Az előterjesztés elismeri, hogy a gyermektelen alkalmazottak adóterhelése (évi 330
ezer forint felett) egyértelműen - az első változat szerint 1,5, a második variáció
szerint pedig 0,9 százalékponttal - nő. Azt sem titkolja a tervezet, hogy egy-,
illetve kétgyermekes családoknál is van olyan jövedelemszint (mindkét változatban
1-1,15 millió forint közötti jövedelemnél), ahol szintén nő az adóterhelés. Jó hír
ugyanakkor, hogy a három gyermek eltartásáról gondoskodó szülők mindkét változatban
több mint 1,5 millió forint éves jövedelemig nem fizetnének adót.
A családi kedvezmény tervezett változása
|
2000. évi |
2001. évi
javasolt |
változás |
1 és 2 gyermek esetén |
2 200 |
2 600 |
+400 |
3 és több gyermek esetén |
3 000 |
12 000 |
+9 000 |
fogyatékos eltartott után |
3 400 |
12 000 |
+8 600 |
Jövő évi adótábla-változatok
1. változat |
|
2. változat |
|
0-420 000 között |
20% |
0-480 ezer között |
20% |
420 000 és 1 000 050 között |
30% |
480 000 és 1 000 050 között |
30% |
1 millió 50 ezer felett |
40% |
1 millió 50 ezer felett |
40% |
Az ígéretek és a realitás
Munkatársunktól
A Fidesz választási és kormányprogramja leghangsúlyosabb gazdaságpolitikai
fordulatot a hazai vállalkozások működési feltételeinek javításában, például az
adó- és járulékcsökkentésben, valamint szemléletváltásban ígért. Eddig ugyanis
a folyamatosan szigorodó adó- és járulékszabályozások szinte adócsalóként közelítették
meg a kisvállalkozásokat, igyekeztek a vállalkozásból legálisan kivehető jövedelmeket
olyan magas terhekkel sújtani, amelyekbe mintegy „bekalkulálják” a szektor illegális
jövedelmeit is. A kormány ígéretei szerint az elvonások és az adminisztrációs előírások
enyhítésével a kisvállalkozások önként visszafogják a számlaadással és a költségekkel
való manipulálást, a fekete gazdaság fokozatosan „kifehéredik”, jövedelmük növekedésével
pedig enyhülnek a hazai és a külföldi cégek közötti különbségek.
A kormány eddigi intézkedései közül azonban mind a beígért jelentős általános adócsökkentés,
mind a kisvállalkozások terheinek könnyítése elmaradt. Lecsökkent ugyan 6 százalékkal
a társadalombiztosítási járulék, emellett azonban évente nő a kisvállalkozásokat
jobban sújtó egészségügyi hozzájárulás.
A kisvállalkozói szervezetek most abban reménykednek, hogy az idei 5,5 százalékos
gazdasági növekedés következtében keletkező többletjövedelem egy része érzékelhető
mértékű adócsökkentésekben jelenik meg. A Pénzügyminisztériumban most körvonalazódó
jövő évi adójavaslatok eddig nyilvánosságra került részletei azonban nem sok derűlátásra
adnak okot. A társadalombiztosítási járulék további csökkentésének és a minimálbér
drasztikus emelésének összesített hatása a nagyvállalatokat kedvezőbb, a kisvállalkozásokat
jóval kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Valamelyest javít a kicsik helyzetén a kis értékű
tárgyi eszközök értékhatárának - a társasági adó körében már bejelentett,
és várhatóan az egyéni vállalkozóknál is bevezetésre kerülő - 30 ezer forintról
50 ezer forintra történő emelése.
A jelentéktelen változásokból már látható, a kormányprogram egyik legfontosabb
eleme megvalósulatlan marad, a gazdasági növekedés hatásai érzékelhető adócsökkentések
formájában ebben a ciklusban már várhatóan nem jelennek meg a kisvállalkozások számára.