Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó
Szuperállam az élcsapatnak

A francia-német kapcsolatok erősítésére és Európa egyesítésének felgyorsítására hívott fel Jacques Chirac francia elnök a német parlament, a Reichstag előtt mondott beszédében. Az Európai Unió soros elnöki tisztét július elsején átvevő Franciaország elnöke azt várja, hogy Berlin mellett Párizs továbbra is az európai integráció motorja marad.


Jacques Chirac francia elnök Berlinben. Meggyőző beszéd    Fotó: Reuters

Chirac letette voksát a „kétütemű Európa” mellett, melynek keretében az EU alapító tagállamai élcsapatot képeznének az integrációtól vonakodó vagy arra alkalmatlan államokkal szemben. A nemzeti szuverenitásukat éberen őrző britek rosszallásukat fejezték ki a nagyra törő tervekkel szemben. A csatlakozni kívánó, főként kelet-európai országokat pedig az aggasztja, hogy a francia államfő óva intett az Európai Unió elhamarkodott bővítésétől, illetve a franko-germán tervek megvalósulása esetén csak másodosztályú tagállamokként lépnének be az unióba.
Chirac látogatását az elemzők annak jeleként értékelik, hogy Franciaország végleg elfogadta az 1990-ben egyesített Németországot azzal a fővárossal együtt, ahonnan valaha a nácik kormányozták a Harmadik Birodalmat. Chirac nem mulasztotta el, hogy az egyre inkább magára találó szomszédot „nagyhatalomnak” titulálja beszédében. A francia államfő egy televízióinterjúban utalt arra is, hogy „nem fog problémát okozni” a két ország között, ha Németország nagyobb súlyt kap az Európai Tanácsban, és ugyancsak támogatja az állandó német tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Chirac az első külföldi vezető, aki beszédet tartott a német törvényhozás előtt azóta, amióta Berlinbe költözött a parlament. Támogatásáról biztosította azt „az úttörő csoportot”, amelyet a németek és a franciák vezetnének az unió megerősítésére. A tervek szerint egy kemény mag, valószínűleg az EU hat alapító tagállama - Németország és Franciaország mellett a Benelux államok, valamint Olaszország - gyorsabban haladna az egység felé, ha a szükség úgy hozná, akár uniós kereteken kívül is.
Chirac beszélt arról is, hogy „a kétütemű Európa” akár már 2001 januárjától működésbe léphet. Céljaik között szerepel a közös gazdaságpolitika, a védelmi együttműködés megerősítése és a bűnözés elleni küzdelem.
Az európai föderalizmus odaadó hívei, például Alain Juppe volt francia miniszterelnök dédelgetett tervei szerint közös európai alkotmányt kellene megfogalmazni és az EU-vezetőknek elnököt kellene választaniuk. A franciák odáig mentek reformjavaslataikkal, hogy néhány hete Daniel Cohn-Bendit, a zöldek egyik hangadója és a centrista UDF vezetője, Francois Bayrou bejelentette: már 2003-ra közvetlenül megválasztott európai elnököt szeretnének.
A nagy francia-német egymásra találás némileg meglepő a múlt hónap feszültségei után. Francia részről több kritika érte Joschka Fischer német külügyminisztert az Egyesült Európáról és annak központi kormányáról elmondott berlini beszéde miatt. Jean-Pierre Chevenement francia belügyminiszternek utólag bocsánatot kellett kérni kifakadásaiért, melyek szerint „Németország még mindig a szent Német-Római Császárságról álmodik. Még nem gyógyult fel a nácizmus történelmi balesetéből.”
Most mégis úgy tűnik, hogy a franciák partnerek a németek „szuperuniós” törekvéseihez. Chirac ugyanis támogatja Fischernek a kétkamarás parlament és központi kormány felállítására vonatkozó terveit. A kisebb jelentőségű EU-államok és a csatlakozásra váró országok viszont aggodalmukat fejezik ki, hiszen egy szuperállami Európa maga mögött hagyhatja őket. A britek is szkeptikusak: a kemény mag létrehozásába „nem egyeznénk bele, és ugyanígy mások sem” - fejtette ki Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője. „Azt akarjuk, hogy a tagjelöltek csatlakozásukkor ne találják úgy, hogy egyes országok a belső kamrába költöztek, amelyből másokat kizártak” - hangoztatta Robin Cook brit külügyminiszter.
A diplomaták szerint egyébként a francia és a német vezetők már a múlt heti portugál EU-csúcson is összevitatkoztak a brit miniszterelnökkel az utóbbi kivárásos politikája miatt. Blair továbbra is ragaszkodik viszont az „Egyenlő Államok Európájához”, Cook szerint pedig a kétsebességű EU veszélyezteti a bővítést is. Adam Michnik, az egyik legismertebb lengyel értelmiségi, jelenleg kormánytanácsadó kijelentette: „a független Lengyelország polgára akar maradni, amíg csak él”.
A decemberi nizzai EU-csúcstalálkozón Nagy-Britanniának lehetősége lesz a bizottság terveinek megvétózására, bár ennek még komolyabb politikai következményei lehetnek, hiszen Schröder az unió keretein kívüli megoldásokkal fenyegetett.
Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a két gyorsítást óhajtó állam között is vannak még súrlódások. Kérdéses, hogy az egyébként gaullista francia elnök mennyire gondolta komolyan javaslatait, és mennyiben kereste a hetven százalékban az EU-integráció elmélyítését pártoló közvélemény tetszését a választásokhoz közeledve.