Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László, Jeruzsálem
Imádkozó nők a Siratófalnál

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság május 22-én meghozott precedens értékű döntése feljogosítja az izraeli nőket, hogy a Siratófalnál imalepelben, imaszíjakkal imádkozzanak, és a Tórából olvassanak. A határozat szerint az érintetteknek hat hónapig tartózkodniuk kell az imaszíjak viselésétől és a Tóra nyilvános felolvasásától annak érdekében, hogy a kormánynak legyen ideje felkészülni az új szituációra, és megoldani a különböző nézeteket valló zsidók együtt imádkozását a Falnál.


Ultraortodox férfiak tiltakoznak egy imádkozó női csoport ellen a jeruzsálemi Siratófalnál. Börtönnel fenyegetőznek    Fotó: Reuters

A két hete megszületett határozat minden eddigi, erre vonatkozó vallási tilalmat az állampolgári egyenlőség és a nemi egyenjogúság súlyos megsértésének tekint. A döntés következtében múlt vasárnap mintegy 150 nő - a szokásosnál jóval nagyobb létszám - ünnepelte a zsidó Szivan hónap kezdetét imával a jeruzsálemi Siratófalnál. Imájukat hangos szidalmak kísérték a döntést ellenző ortodox hívők, nők és férfiak részéről. A Legfelsőbb Bíróság határozatának eleget téve a nők nem viseltek imaszíjakat, és nem vitték magukkal a Tórát a Falhoz. A Falnál osztogatott röplapjaikon ugyanerre kértek minden újonnan csatlakozót is. Ennek ellenére civil ruhás rendőröknek kellett megvédeniük őket a kialakult incidensben. Mind a határozattal egyet nem értő ortodox zsidó nők, mind a férfiak hangosan szidalmazták, többek között leszbikusoknak nevezték az imádkozókat. Miután elhagyták a Fal előtti imádkozóhelyet, a rendőrök őrizetbe vettek néhány férfit, akik feltehetően tojásokkal akarták megdobálni őket.
„Az ítélet hadüzenettel ér fel, amely alapjaiban szándékozik megrendíteni az ortodox zsidó vallást” - értékelte a Legfelsőbb Bíróság határozatát Meir Porush, az egyik ultraortodox párt parlamenti képviselője. Az ortodox vallás szerint e vallási kellékeket nők nem ölthetik magukra, és nem olvashatnak fel a Tórából. Az ortodoxok szemében ez a Siratófal, a zsidóság legszentebb helyének megszentségtelenítése lenne.
A bíróság a konzervatív és reformirányzatok kérelmére foglalt állást. Gil Nativ, a haifai Morija konzervatív közösségének rabbija szerint a zsidó vallás konzervatív és reform ágaiban a nők a férfiakkal egyenlő jogokkal bírnak. Nincsenek elkülönítve a zsinagógában, nők is magukra ölthetik a vallási kellékeket, és felkérhetők a Tóra felolvasásához. „A vallást a modern korhoz kell igazítani. Ha egyszer a nők a polgári életben kivívták egyenjogúságukat, akkor ezt nekünk a vallási szertartásokban is el kell fogadnunk. A Tóra parancsolatait megváltoztatni nem lehet, ám a bölcsek talmudi útmutatásait igenis hozzá lehet, és kell is igazítani a modern kor követelményeihez. Az ortodoxia ellenkezésének nem vallási, hanem elsősorban politikai és pénzbeli okai vannak” - jelentette ki a haifai konzervatív rabbi. Az ortodox irányzat már évek óta küzdelmet folytat a Legfelsőbb Bírósággal, amelyet Izraelben általában a demokrácia és az emberi jogok védőbástyájának tekintenek.
Az elmúlt években a testület több határozata is vitát váltott ki ortodox vallási körökben. Így a Legfelsőbb Bíróság a polgári egyenlőség súlyos megsértésének tekintette, hogy a vallási iskolák, a jesivák növendékei nem teljesítenek katonai szolgálatot. A határozatok java része a vallási status quo ellen irányul, amely nem törvényen, hanem konvención alapul. Forrása az ország első miniszterelnökének, Ben Gurionnak a levele, amely különleges státust és vezető szerepet biztosít az ortodoxiának vallási ügyekben.
Az ortodox irányzat vezetői most ellenreakcióként olyan törvényeket kezdeményeznek, amelyekkel igyekeznek megnyírbálni a legfelsőbb bírói fórum hatáskörét. „A bíróság vallási kérdésekben nem illetékes” - jelentette ki Meir Porush abban a parlamenti beszédében, amelyben kezdeményezte, hogy a bíróság határozatának értelmében imalepelben, valamint imaszíjakkal imádkozó nőket hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntessenek a szent hely megszentségtelenítéséért. A törvényjavaslatot 30:22 arányban elfogadták a kneszszetben. A polgári jogvédők ellentámadásba lendültek: „Khomeinizmus Izraelben?” - teszi fel a kérdést David Neumann a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lapban.
De nem eszik olyan forrón a kását. A legfőbb ügyész nemrégiben - formai okokra hivatkozva - indítványozta, hogy a bíróság tárgyalja újra a kérdést. Valószínűtlen, hogy a törvény, amelyet a liberális baloldal khomeinizmusként bélyegzett meg, második és harmadik olvasatban is átmenjen a parlamenten, és így jogerőre emelkedjen. A vita valószínűleg a kormány politikai nyomására a jelenleg érvényes tradíciók szerint rendeződik.
Az alapvető probléma azonban megoldatlan marad: Izraelt jogi és politikai dokumentumai demokratikus és zsidó államként határozzák meg. Hogy e két jelleg külön-külön mit jelent, és milyen viszonyban áll egymással, eltérő módokon értelmezik az izraeli társadalomban. A palesztinai arab kisebbség az állam zsidó jellegében diszkriminatív megkülönböztetést lát, és annak megszüntetéséért küzd. A zsidó társadalom baloldali része a demokratikus jelleg elsőbbségéért harcol, és a vallási világot is demokratizálni akarja. Az ortodox vallási irányzatok viszont egyértelműen Izrael zsidó jellege mellett törnek lándzsát.
Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama. Ám a zsidó nép és Izrael sajátos helyzete miatt az állam és a vallás összefonódik. Minden zsidónak, ha Izraelben kíván élni, a letelepedési törvény ezt automatikus jogként garantálja. Azt azonban, hogy ki a zsidó Izraelben, az ortodox rabbinátus határozza meg. A családi állapotra vonatkozó ügyekben a zsidó jog alapján a rabbinikus bíróságok határoznak. Izraelben nincs polgári házasság sem, és a nemzeti-vallási hovatartozást bejegyzik a személyi okmányokba.
Ezen a területen az ortodoxiának egyeduralma van, ami nem törvényeken, hanem konvención alapszik. Bár a judaizmusnak - még az ortodoxián belül is - különféle irányzatai vannak, Izraelben csak az ortodoxiának vannak jogai. A neológ konzervativizmus és a reformista irányzatok nem hivatalosak Izraelben. Csak az ortodoxia eskethet és temethet, ő határozza meg, ki a zsidó, és a zsidóságba való betérés is kizárólag ortodox rítus szerint lehetséges. Ez azt jelenti, hogy bár a zsidó állam nyugati értelemben véve is demokratikus ország, vallási és a családi állapotra vonatkozó kérdésekben egyértelműen autokratikus. Ez néha furcsa helyzeteket teremthet. A törvény szerint, ha valaki Izraelben konzervatív vagy reform rítus szerint válik zsidóvá, azt az ortodoxia, és ezzel az állam nem fogadja el. Ám ha valaki, tegyük fel, Magyarországon teszi ugyanazt, száz százalékos zsidóvá válik. Nem kétséges: előbb vagy utóbb a zsidó államnak ezt a problémát is rendeznie kell.