„Most kell cselekednünk, mert az előttünk álló kihívások nem várnak” -
szögezte le Romano Prodi, az EU-Bizottság elnöke. Nem véletlen, hiszen lassan egy évtizede
10 százalék körül mozog az unió munkanélküli lakosságának aránya. Kormányok jöttek-mentek,
de ezt a problémát egyik sem tudta hatékonyan kezelni. Németország mindezek ellenére
mégis úgy döntött, hogy 20 ezer kelet-európai munkaerőt importál - igaz, számítástechnikusból
hiány van Németországban.
Miközben az Európai Unió tagországaiban mintegy másfél Magyarországnyi (15 millió)
munkanélküli van, sok úgynevezett húzóágazat munkaerőhiánnyal küzd. A dilemma rövidtávon
feloldhatatlan, mert mind a munkaerőhiányt, mind pedig a munkanélküliséget úgy tűnik,
ugyanaz váltja ki: a társadalmi rugalmasság hiánya. Sok szakértő a jelenség okaként
három összetevőt emleget: rugalmatlan oktatási rendszer, nehézkes helyváltoztatás
és magas munkáltatói adóterhek. Ez utóbbit tartják vétkesnek abban, hogy cégek azért
bocsátanak el alkalmazottakat, mert így csökkentik az államnak fizetendő járulékokat.
Az Európai Bizottság adatai szerint a szövetséges államok felnőtt lakosságának
csak mintegy 61 százaléka áll munkaviszonyban, szemben az USA 75 százalékával. A
munkanélküliség ugyanakkor nem is rossz üzlet: az ilyenkor folyósított segély például
Belgiumban 800 dollár körül mozog havonta, időbeli korlátozás nélkül, míg
ugyanebben az országban a minimálbér alig 100 dollárral több. A Romano Prodi által
emlegetett kihívások egyre sürgetőbben nyilvánulnak meg: a legutóbbi lisszaboni
informatikai csúcstalálkozón megállapították, hogy az EU országaiban összesen 1,7
millió számítógépes szakember hiányzik. Az Európai Bizottság adatai szerint az
informatikai szükségleteknek csak 25 százalékát képesek az európai cégek fedezni,
s a hiányzó nagyobbik részt örömmel töltik be amerikai és távol-keleti vállalatok.
Németország - saját 10 százalékos munkanélkülisége ellenére - bejelentette,
hogy Kelet-Európából kíván 20 ezer számítástechnikai szakembert alkalmazni, hogy
csökkentse a 150 ezer betöltetlen informatikai álláshelyet. Az USA szenátusa is a
napokban tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely három évre megszüntetné a munkavállaló
külföldi szakemberek számának korlátozását, mert jelenleg országszerte legalább
300 ezer képzett számítástechnikus helye betöltetlen.
A „szellemi importra” adott, számunkra leginkább érdekes magyar válasz legalábbis
kétértelmű: a Miniszterelnöki Hivatal helyettes informatikai államtitkára szerint a
kutató-fejlesztő tevékenységre is alkalmas, magas képzettségű szakembereket a vállalatoknak
béreikben kifejeződően is jobban meg kellene becsülniük. E kijelentés értéke -
figyelemmel a magyar adórendszerre - enyhén szólva kérdéses, és nem biztos, hogy
csökkenti a talán éppen Németországban szerencsét próbáló magyar komputeres
szakemberek számát.