Vissza a tartalomjegyzékhez

Egri István
Szellemi import Kelet-Európából

„Most kell cselekednünk, mert az előttünk álló kihívások nem várnak” - szögezte le Romano Prodi, az EU-Bizottság elnöke. Nem véletlen, hiszen lassan egy évtizede 10 százalék körül mozog az unió munkanélküli lakosságának aránya. Kormányok jöttek-mentek, de ezt a problémát egyik sem tudta hatékonyan kezelni. Németország mindezek ellenére mégis úgy döntött, hogy 20 ezer kelet-európai munkaerőt importál - igaz, számítástechnikusból hiány van Németországban.

Miközben az Európai Unió tagországaiban mintegy másfél Magyarországnyi (15 millió) munkanélküli van, sok úgynevezett húzóágazat munkaerőhiánnyal küzd. A dilemma rövidtávon feloldhatatlan, mert mind a munkaerőhiányt, mind pedig a munkanélküliséget úgy tűnik, ugyanaz váltja ki: a társadalmi rugalmasság hiánya. Sok szakértő a jelenség okaként három összetevőt emleget: rugalmatlan oktatási rendszer, nehézkes helyváltoztatás és magas munkáltatói adóterhek. Ez utóbbit tartják vétkesnek abban, hogy cégek azért bocsátanak el alkalmazottakat, mert így csökkentik az államnak fizetendő járulékokat.
Az Európai Bizottság adatai szerint a szövetséges államok felnőtt lakosságának csak mintegy 61 százaléka áll munkaviszonyban, szemben az USA 75 százalékával. A munkanélküliség ugyanakkor nem is rossz üzlet: az ilyenkor folyósított segély például Belgiumban 800 dollár körül mozog havonta, időbeli korlátozás nélkül, míg ugyanebben az országban a minimálbér alig 100 dollárral több. A Romano Prodi által emlegetett kihívások egyre sürgetőbben nyilvánulnak meg: a legutóbbi lisszaboni informatikai csúcstalálkozón megállapították, hogy az EU országaiban összesen 1,7 millió számítógépes szakember hiányzik. Az Európai Bizottság adatai szerint az informatikai szükségleteknek csak 25 százalékát képesek az európai cégek fedezni, s a hiányzó nagyobbik részt örömmel töltik be amerikai és távol-keleti vállalatok. Németország - saját 10 százalékos munkanélkülisége ellenére - bejelentette, hogy Kelet-Európából kíván 20 ezer számítástechnikai szakembert alkalmazni, hogy csökkentse a 150 ezer betöltetlen informatikai álláshelyet. Az USA szenátusa is a napokban tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely három évre megszüntetné a munkavállaló külföldi szakemberek számának korlátozását, mert jelenleg országszerte legalább 300 ezer képzett számítástechnikus helye betöltetlen.
A „szellemi importra” adott, számunkra leginkább érdekes magyar válasz legalábbis kétértelmű: a Miniszterelnöki Hivatal helyettes informatikai államtitkára szerint a kutató-fejlesztő tevékenységre is alkalmas, magas képzettségű szakembereket a vállalatoknak béreikben kifejeződően is jobban meg kellene becsülniük. E kijelentés értéke - figyelemmel a magyar adórendszerre - enyhén szólva kérdéses, és nem biztos, hogy csökkenti a talán éppen Németországban szerencsét próbáló magyar komputeres szakemberek számát.