Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
A Jégtörőhajó-hadművelet

A második világháborúval kapcsolatos évfordulók mindig új tényeket, esetenként indulatokat vetnek fel az említett háborús évekkel kapcsolatban. Ezúttal a Novosztyi hírügynökség állt elő egy eddig ismeretlen hadászati terv archív dokumentumaival. Az úgynevezett „titkos Zsukov-tervről” dokumentumai Lev Bezimenszkij történésztől kerültek a Novosztyi birtokába. Az új elméletről és a kommunistáknak a nyugati demokráciák aláaknázására vonatkozó terveiről lapunk Scharrer János nyugállományú vezérőrnagyot, a téma egyik szakértőjét kérdezte.


A kormánypárti milícia tagjai várakoznak a támadási parancsra. Törvényen kívüli szigetvilág    Fotó: Reuters

- Tábornok úr, mi a véleménye arról a mostani felvetésről, hogy a Szovjetunió elleni német támadás szinte csak napokkal előzte meg a Vörös Hadsereg tervbe vett európai offenzíváját?
- Elsősorban is tudnunk kell, hogy Bezimenszkij nem egy „kutató történész” csupán. Ő a világpolitikai események közvetlen résztvevője, ha nem is irányítója volt. Sztálin szűkebb környezete tagjaként személyesen ismerte a kor meghatározó politikusait és hadvezéreit. Nagyon valószínűnek tartom, hogy számára nem volt újdonság a most közölt tény. Hogy miért pont most publikálta? Talán ez azzal magyarázható, hogy tovább már aligha tartható a „váratlan, hitszegő német támadás” legendája. Normális ember nem hiheti el, hogy a szovjet hírszerzés és vezérkar meglepetésként élte meg a német támadást.
- Milyen dokumentummal támasztja ezt alá Bezimenszkij?
- A Zsukov hadseregtábornok, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke által összeállított terv a hitleri támadás megelőzését célozza. A közzétett dokumentumon azonban nincs dátum, és az aláírók - Tyimo-senko marsall, védelmi miniszter és Zsukov vezérkari főnök -, valamint a jóváhagyó Sztálin nevét előregépelték, ám nincs ott a kézjegyük. A 15 oldalas elgondoláshoz több térképet mellékeltek, a-melyek közül egyiken a május 15-i dátum szerepel. Ebből joggal feltételezhetjük, hogy az alapdokumentum még ez előtt keletkezett.
- Hogyan képzelte Zsukov a megelőző támadást?
- A dokumentum szerint Zsukov jelentette, hogy Németország 86 gyalog, 13 harckocsi- és 12 gépesített hadosztályt vonultatott fel a szovjet határon. Zsukov, mivel elképzelhetőnek tartja a Vörös Hadseregre mért váratlan csapást, azt javasolja: „szükségesnek tartom, hogy semmiképpen ne adjuk át a német parancsnokságnak a kezdeményezést, hanem előzzük meg az ellenséget a szétbontakozásban, és rohamozzuk meg, amikor még fel-vonulófélben van. Így nem lesz képes a frontot és a fegyvernemek együttműködését megszervezni.“
Zsukov elgondolása szerint a megelőző csapást Krakkó-Katovice irányba mérve el lehet zárni Németországot a déli szövetségeseitől (Magyar-országtól és Romániától), szét lehet verni a német csoportosítást a Visztulától délre, és birtokba lehet venni Szilézia ipari körzeteit. Ezzel a német csapatok el lettek volna vágva a román olajtól is. A terv célként jelöli még meg Lengyelország és Kelet-Poroszország elfoglalását is.
- Mit szólt ehhez Sztálin?
- Sztálin sokáig reménykedett abban, hogy még van némi ideje az általa is elkerülhetetlennek tartott német-szovjet összeütközésig. 1941. május 5-én, végzős katonai akadémisták előtt tartott beszédében azonban váratlanul más hangot ütött meg: „A békepolitika jó dolog. Mi eddig a védelemre fordítottuk a fő figyelmet. Eddig, amíg nem fegyvereztük át a hadseregünket. Most azonban, amikor hadseregünket feltöltöttük a korszerű harchoz szükséges technikával - át kell térnünk a védelemről a támadásra. A védelemről a támadó tevékenységek katonapolitikájára.”
- Bezimenszkij felveti a kérdést, mi történt volna, ha Zsukov terve megvalósul?
- A támadás váratlanul érte volna a német vezérkart. Amikor 1941 áprilisában a magyar vezérkari főnök megkérdezte német kollégájának véleményét a várható orosz tevékenységről, azt a választ kapta Halder vezérezredestől, hogy az orosz határon csak védelmi tevékenységgel számolnak. Valószínű, hogy Zsukov is ismerte a német értékelést, azt azonban nem tudta, hogy a német főerők nem délen csoportosulnak, ahogy ő értékelte, hanem középen. A von Bock tábornagy vezette „Közép” hadseregcsoport kétszer erősebb volt a „Dél” hadseregcsoportnál. Ugyancsak hibásan értékelte Zsukov ebben a dokumentumban a hadműveletben alkalmazható német erőket, mert valójában a németek 153 hadosztállyal rendelkeztek ebben az irányban, és a német hadosztályok lényegesen erősebbek voltak a szovjeteknél. Ily módon a Vörös Hadsereget még nagyobb veszteség érte volna, mint a június 22-i támadás után.
- Bizonyára vannak, akik amiatt örülnek a dokumentumok felbukkanásának, mivel eddig is feltételezték: a szovjet vezetők csak az alkalmat keresték, hogy Nyugat-Európában is fegyverrel kényszerítsék ki a kommunizmus diadalát.
- Valóban létezett már korábban egy elmélet, miszerint Sztálin 1941. június 6-ra tervezte a nyugati támadás megindítását. Egy Szuvorov álnéven publikáló volt szovjet hírszerző, Viktor Rezun is ezen a véleményen van. Rezun még idejében menedékjogot kért és kapott Angliában, mielőtt hazájában halálra ítélték. Az ítéletet még most sem hatálytalanították. Könyvei közül - tudomásom szerint - magyarul csak egy, az Akvárium jelent meg. Rezun a Jégtörőhajó című, több nyelven megjelent könyvének előszavában leírja, hogy csak publikus dokumentumokat - korabeli sajtót, párthatározatokat, beszédeket, megjelent memoárokat használt fel, amelyeket logikai rendbe szedve bizonyítja, hogy a bolsevik párt, majd a III. Internacionálé vezetése a lenini permanens forradalom elméletének megfelelően mindent megtett a világforradalom kirobbantásáért. Kezdetben támogatták a magyar, a bajor, a szlovák tanácsköztársaságot, a kieli felkelés kirobbantását, a Spartacus-mozgalmat. Ezek bukása után a német náci pártban és személyesen Hitlerben vélték megtalálni azt a mozgalmat és személyt, amelyik képes lesz Európában „jégtörő hajóként” szétrombolni a demokráciákat.
- Nem féltek Moszkvában attól, hogy a palackból kiszabadított szellem ellenük fordul?
- Szuvorov szerint a Jégtörőhajó fedőnevet az SZKP vezérei Hitlerre alkalmazták. Úgy vélték, hogy elkerülhetetlen lesz Németország és a Nyugat közötti háború, amelyben mindkét fél kivérzik, és akkor a Vörös Hadsereg könnyen betöltheti „felszabadító” szerepét. Ennek érdekében segítették Hitler hatalomra jutását, majd előnyös kereskedelmi és más szerződéssel támogatták őt. Német tiszteket képeztek ki, közöttük a „páncélosok atyjaként” emlegetett Guderiánt is. Ezt a politikát tükrözte a Vörös Hadsereg hadászata is. A haditevékenységek fő módjának a támadást tartották, olyannyira, hogy a hadászati védelem fogalmát még meg sem határozták. A hadsereg szervezete is ennek felelt meg. A fegyverzet és a felszerelés a támadó feladatra készült, mégpedig nem az orosz földön, hanem az európai viszonyok között folyó támadásra. Például a több ezer „BT” jelzésű harckocsit csak a fejlett úthálózattal rendelkező területeken lehetett alkalmazni, az orosz úttalan utakon nem. A parancsnokokat és csapatokat is kizárólag a támadásra képezték ki. A légierő például az ellenség repülőinek a repülőtereken való megsemmisítésére készült fel, míg a vadászrepülők nem gyakorolták a légiharcot.
- A német hadigépezet azonban 1939-ben elindult keletre. Ez sem keltett gyanakvást?
- Szuvorov bizonyítottnak látja elméletét a háború kitörése utáni Komintern-állásfoglalással is, amely a megtámadott országokat is vétkesnek nyilvánította, és a kommunista pártokat a háború szabotálására szólította fel. Tételét alátámasztani látszik a „Molotov-Ribbentrop” paktum is, amellyel - Szuvorov szerint - Németország már akkor elvesztette a háborút, amikor még el sem kezdte. A szovjet támadó szándékot bizonyítja az is, hogy Lengyelország felosztásával, a balti országok „önkéntes csatlakozásával” és megszállásával, Besszarábia elfoglalásával közös határt hozott létre Német-országgal és Romániával ahelyett, hogy a semleges országok korridorjával fedezte volna magát. Felszámolta a régi határok védelmi létesítményeit, újakat lényegében nem hozott létre, miközben a csapatokat az új határokon támadó csoportosításban kezdte meg szétbontakoztatni, a hadszíntér előkészítésének munkálatai is kifejezetten a támadást szolgálták. Úgy tűnik igaza van Szuvorovnak abban, hogy a most publikált Zsukov-dokumentum inkább erősíti állításait, mintsem gyengítené.
- Köszönjük a beszélgetést.