Vissza a tartalomjegyzékhez


Kétes világhír

Nem sokkal azután, hogy a ciánfolyam átlépte a déli határt, a mérgezés a világlapok címoldalára került. A Frankfurter Rundschau című lap tolmácsolta a környékbeli gazdák, diákok és szakemberek véleményét a „román trehányságról”, és idézte a nagybányai ércfeldolgozó ausztráliai tulajdonosa ellen irányuló bírálatokat. Utóbbihoz csatlakozott Haraszthy László, a Természetvédelmi Világalap budapesti irodájának vezetője, aki szerint az aranybánya iszaptárolóját szándékosan nyitották meg. Mással nem magyarázható, hogy rövid időn belül százezer köbméter mérgező anyag ömlött a Szamosba. A címlapon hal- és vadkacsatetemeket ábrázoló fotóval s fölötte „Duna-utazás a méreg forrásaihoz” felirattal jelent meg a párizsi Libération napilap csütörtöki száma. A lap vezető - első négy oldalát megtöltő - témája a ciánszennyezés, a lap eseményrovata nagybányai helyszíni riporttal indít. A bukaresti tudósítás pedig Románia fizetésképtelenségéről szól. Az ország láthatóan tart attól, hogy a botrány erősen lerontja doszsziéjának értékét, amelyet az Európai Unió elé terjesztett a felvételi kérelemmel. „A fő áldozatok, Magyarország és Szerbia Csernobilhoz hasonlítja a katasztrófát, és kórusban követelik, hogy Románia fizessen” - írja a tudósító.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban Andreas Oplatka tudósító bírálta a romániai eredetű ciánszenynyezés okozta katasztrófa nyugati és főleg ausztráliai fogadtatását. „Kelet-Európa messze van, földrajzát alig ismerik. A Tisza név nem mond semmit: ami ott történik, másodosztályú katasztrófa marad. A riadóhoz a méregnek először egy olyan folyóba kell ömlenie, mint a Duna” - írta Oplatka. A belga Le Soir címoldalas, nagy fényképpel illusztrált jelentést közölt „A Duna drágán fizeti meg az aranyat” címmel, társadalmi rovatában pedig teljes oldalon foglalkozott a környezeti katasztrófa jellegével, vizsgálta a felelősség kérdését és a nemzetközi politikai kihatásokat. „Most, amikor Románia épp megkezdi csatlakozási tárgyalásait az EU-val, a nagybányai incidens a legroszszabb hatást teszi. Az Európai Bizottság már kifejezte szándékát, hogy megadja a szükséges segítséget az érintett országoknak” - írta a Le Soir.
Ugyanebben a lapban Roland Moreau, a belga Greenpeace igazgatója boszorkányinasnak nevezte az ausztrál vállalatot.