Várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé a magzatvédelmi, közismert nevén
az abortusztörvény módosításának tervezete. Az ügy aktualitását az adja, hogy az
Alkotmánybíróság (AB) 1998-as döntése értelmében a honatyáknak 2000. június
30-ig pontosítaniuk, tisztázniuk kell a magzatvédelmi törvény „súlyos válsághelyzet”
fogalmát. Az AB 1998-ban megállapította: alkotmányellenes az, hogy a súlyos válsághelyzetre
alapított terhességmegszakítás kizárólag az állapotos nő állítása alapján, az
okok megnevezése és ellenőrzése nélkül elvégezhető. Ez a szabályozás a minimális
alkotmányos védelmet sem biztosítja a magzat számára, kizárólag az anya önrendelkezési
jogára van tekintettel.
Az alkotmányellenesség kiküszöbölésének egyik lehetősége, hogy a törvényhozás
a súlyos válsághelyzet fennállását ellenőrizhetővé teszi. A másik megoldás az,
hogy az állam a magzattal szemben fennálló életvédelmi kötelezettségét más módon,
például tanácsadással, válságmegoldó együttműködéssel teljesíti. Pusztai Erzsébet,
az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára a törvénytervezet kapcsán a héten
újságíróknak elmondta: a terhes nő válsághelyzetének megfogalmazásában a módosítás
elhagyja a törvényben szereplő mondat magzatra utaló részét, így abban a körülményben
jelöli meg a súlyos válsághelyzetet, ami testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi
ellehetetlenülést okoz. (A június 30-ig hatályban lévő törvény szerint „súlyos
válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi
ellehetetlenülést okoz, és ez által veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését.
A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő a kérőlap aláírásával
igazolja.”)
A politikai államtitkár tájékoztatása szerint a tervezet olyan válságkezelő tanácsadórendszer
fejlesztését kívánja elősegíteni, amely nemcsak az anya, hanem az egész család számára
elérhető. Pusztai Erzsébet kiemelte: az előterjesztés a gyermeküket megszülő, nehéz
szociális helyzetben lévő nők támogatására, illetve az anyaotthon-hálózat
fejlesztésére irányuló javaslatot is tartalmaz. A javaslat egyébként a terhességmegszakításra
jelentkező nő számára háromnapos gondolkodási időt ír elő az első tanácsadás
után.
A tervezet szerint a művi vetélésért fizetendő térítési díj mindenkor azzal az összeggel
lenne azonos, amennyit az egészségbiztosító térítene az egészségügyi intézménynek
a terhességmegszakításért. Pusztai Erzsébet újságírói kérdésre elmondta:
jelenleg 16 ezer forintban határozza meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a
terhességmegszakításért a kórházaknak fizetendő díjat. Az abortusz költségéhez
a rászoruló nő szintén kaphat támogatást a még kidolgozandó rendeletben meghatározott
százalékos mértékben.
Pusztai azt is elmondta, hogy az Alkotmánybíróság 1998 novemberében hozott határozata
alapján készült előterjesztés tartalmazza, hogy a fogamzásgátló készítményekhez
és eszközökhöz rászorultságuktól függően kedvezményesen juthassanak hozzá azok
a nők, akik egyébként nem tudnák ezeket megvásárolni.