Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Ötszáz civil áldozat

Jugoszlávia tavalyi NATO-bombázása a Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet kimutatása szerint 90 különböző bevetés során mintegy ötszáz polgári lakos életét követelte. A számadat jócskán felülhaladja az Egyesült Államok és szövetségesei által elismert 20-30, civil áldozattal is járó támadást, viszont nem éri el a jugoszláv vezetés bejelentette többezer halálesetet.

Noha a NATO szóvivői szerint a szövetség a 78 napos légi hadjárat során kivételes elővigyázatossággal járt el, hogy a lakosság veszteségei a legcsekélyebbek legyenek - innen a lézervezérlésű bombák bevetése a jóval olcsóbb, de pontatlanabb hagyományos fegyverek helyett -, az emberi jogi szervezet azzal vádolta a katonai vezetőket, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt a veszteségek mérséklésére. Nagyobb figyelmet kellett volna fordítaniuk a konvojok azonosítására, hidakat és más, alapvetően civil rendeltetésű objektumokat inkább az éjszakai órákban kellett volna támadniuk, továbbá korábban is leállíthatták volna a kazettás bombák alkalmazását a sűrűn lakott területek ellen - írja a jelentés, amely azért is kritikával illeti a Pentagont, amiért az nem törekedett az áldozatok pontos számbavételére.
A tanulmány a legsúlyosabb polgári veszteségeket a kazettás bombák alkalmazásának tulajdonítja. Mint ismert, egy májusban, Nis repülőtere ellen ledobott szerkezet a tervezettnél korábban nyílt ki, a töltetei pedig egy belvárosi piactéren és egy kórházon értek célba. Az amerikai hadvezetés ezt követően betiltotta a használatukat - a britek viszont továbbra is bevetették őket. Sok áldozatot követeltek a konvojok elleni támadások is, amelyeket áprilisban, két egymást követő „konvoj-baleset” után a NATO be is tiltott: sok esetben katonai járművek keveredtek a menekültek forgalmával.
A vádakkal szemben a NATO szóvivői azzal védekeznek, hogy az ötszáz főnyi veszteség éppen a lakosság megkímélésére tett erőfeszítéseikről tanúskodik: „Ha nem lettünk volna elég elővigyázatosak, Belgrád belvárosában ezt egyetlen este elérhettük volna.”
Továbbá a jugoszláv katonai vezetés némelyik célpont körül „élő pajzsként” is használt civileket. A Human Rights Watch tanulmánya egy független bizottság felállítását sürgeti a NATO-tól, amely megkövetelné a mindenkori támadóktól, hogy pontos kritériumok alapján különbséget tegyenek katonai és polgári célpontok között, s hogy ez utóbbiakkal szemben körültekintőbben járjanak el.