Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Szinten belül az államháztartás hiánya

Várakozáson felül jól alakult a tavalyi államháztartási hiány, amely az előzetes adatok szerint 420,5 milliárd forint lett, holott november végén meghaladta a 466 milliárdot. Az államháztartás nem merítette ki az egész évre tervezett mértéket, annak 96 százalékát érte el. A gyenge évkezdést követően a kutatóintézetek 5-5,5 százalékos GDP-arányos hiányra módosították várakozásaikat, szemben a kormány 4 százalékos számításaival. A pénzügyi tárca tisztségviselői egész évben kitartottak a tervszám mellett, vállalva azt is, hogy komolytalannak, túlzóan optimistának tartják őket. Végül is a hivatalnokoknak lett igazuk, sőt egy tizeddel még szebb is lett a kép: a GDP 3,9 százalékát tette ki az államháztartás hiánya.

Thuma József, helyettes államtitkár szerint a javulás egyértelműen a gazdaság második félévi fellendülésének köszönhető. Az első negyedévi 3,3 százalékhoz képest a második negyedévben 3,9 százalékkal, a harmadik negyedévben pedig 4,4 százalékkal bővült a gazdaság, s ez jótékony hatással volt az adóbevételekre is. De a szerencse is közrejátszott - ismerte el Thuma -, a telefontenderből származó 35 milliárdra nem számítottak a tervezésnél. A kedvező eredményt megalapozta az is, hogy a tervezett adóbevétel szépen alakult: a cégek társaságiadó-befizetése ugyan 4,5 százalékkal elmaradt a tervezettől (csupán 444 milliárd forintot róttak le), a lakosság viszont 7 százalékkal több (626 milliárd forint) adót fizetett be. Az áfa-bevételekből 1 405 milliárd forintja származott az államnak. Az 1998. évihez képest tavaly lényegesen kedvezőbben alakult a költségvetés talán legneuralgikusabb területe, a társadalombiztosítás. A privatizációs bevételeknek köszönhetően csupán 7 milliárddal lépte túl a megengedett hiányt, amikor 48 milliárd lett az éves mínusz a tb-nél, szemben az előző évi 95,5 milliárddal.
A hónapról hónapra javuló makroadatok javították az ország külső megítélését: csökkentek a kockázati kamatprémiumok, a külföldiek bátran vásároltak az állampapír-kínálatból - jegyezte meg a helyettes államtitkár. (Nem csekély mennyiség, mintegy 439 milliárd forint állampapír van külföldi kézben.)
A tavalyi természeti csapások enyhítésére az állam 27 milliárd forintot fordított a központi költségvetésből, de a kár ennél lényegesen nagyobb, elérheti az 50 milliárd forintot is. Az árvízkárok finanszírozására szeptemberben 2,5 milliárdos kedvezményes hitelt vett fel az állam az Európa
Tanács Társadalomfejlesztési Alapjától.
A kedvező eredmények mellett tavaly lényegesen nőtt a központi költségvetés forint- és devizaadóssága. Az 1998 végi 6 166 milliárd forintról 1999 decemberére 6 890 milliárd forintra emelkedett. Az adósság több mint fele forintban kibocsátott állampapír, s ez tavaly 672 milliárddal nőtt. A devizaadósság 107 milliárd forinttal 2 539 milliárd forintra emelkedett, és 536 milliárd forint értékű devizakötvényt bocsátottak ki.