A parlamenti választásokon a horvátok a Tudjman vezette, Horvátország
függetlenné válása, 1991 óta kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDK)
leváltására szavaztak. A nem hivatalos végeredmény szerint a Horvát
Szociálliberális Párt (HSLS) és a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDPH) alkotta
balközép tömörülés a szavazatok mintegy negyven százalékát szerezte meg, s ezzel
a horvát parlamentben, a száborban a legtöbb helyet mondhatja magáénak.
Drazen Budisa, a szociálliberálisok és Ivica Racan, a szociáldemokrata párt elnöke
együtt ünnepel Zágrábban. Túlléptek Tudjmanon Fotó: MTI
A nemzeti elem hiányzott a mostani kampány idején, ami az ellenzéki pártok
malmára hajtotta a vizet. A polgárok voksai azt tükrözik, hogy a HDK-nak felrótták a
korrupciót, a húsz százalék körüli munkanélküliséget, az alacsony és
rendszertelen fizetéseket és a magas adókat. A jelek szerint a múlté lehet Franjo
Tudjman rendszere, amelyet a nyugati sajtó előszeretettel nevez a demokrácia és a
diktatúra szavak ötvözésével „demokratúrának”.
Közel egy évtizedes uralma alatt a HDK magához ragadta az államirányítás minden
egyes elemét, az ellenzéket a politikai élet peremére szorította, a hatalmat
vallási-nemzeti filozófiára és történelmi mítoszokra alapozta - állítják
kritikusai. A Horvát Demokrata Közösség számlájára érkező vádak szerint a
privatizált közjavakat saját nómenklatúráján belül osztotta szét.
A HSLS és az SDPH pártszövetségéhez közel álló négyes ellenzéki koalíció a
szavazatok további tizenöt százalékát szerezte meg. Az eredmények alapján
várható, hogy Ivica Racan szociáldemokrata vezér, egykori kommunista vezető alakít
kormányt. Drazen Budisa, a HSLS első embere pedig valószínűleg a január 24-i
elnökválasztáson képviseli majd az eddigi ellenzéket.
A hatos szövetség mandátumai viszont nem lesznek elegendőek a kétharmados többség
megszerzéséhez a parlamentben, így az alkotmány módosításához alighanem
egyezkedniük kell majd a HDK képviselőivel. Ez, úgy tűnik, hajlandó lenne
beleegyezni az elnöki jogkör korlátozásába, ami Tudjman halála után a
legsürgetőbb feladatok közé tartozik. Ugyancsak sok reformot kell végrehajtania a
megalakuló kormánynak, ha közelíteni akar az Európai Unióhoz: meg kellene
szilárdítania és a demokratikus intézményeket, a kisebbségi és szabadságjogokat
jobban tiszteletben kellene tartania, és gazdasági reformok végrehajtása vár rá a
nyugati integráció érdekében. A jövendő kormány nyugati nyitását jelzi, hogy
Racan leszögezte: együtt kívánnak működni az ENSZ háborús bűnöket kutató hágai
nemzetközi törvényszékével. A győztes pártszövetség azonban egyelőre kénytelen
várni, mivel a január végi elnökválasztás bonyolítja a hatalomátadás folyamatát.
Ha minden alkotmányos határidőt betartanak, akkor az új kabinet február tizedike
előtt nem tud megalakulni. Racan szerint ezenfelül a Horvát Demokratikus Közösség
túl nehézkesen adja át a hatalmat.
„A veszekedés nem stílusom”
A magyar kisebbséget Szántó Tibor eszéki ügyvéd, a Horvátországi
Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje fogja képviselni a száborban.
Szántó lapunknak elmondta: a parlament tagjaként olyan kérdésekkel is foglalkoznia
kell, amelyek minden polgárt érintenek Horvátországban, hiszen minden parlamenti
képviselőnek egyforma a felelőssége. 1995-ben írták alá Eszéken azt a
szerződést, amelyben a horvát és a magyar kormány is kötelezte magát, hogy jobban
védi kisebbségei érdekeit. A szerződésben több pont is van, amely még nem valósult
meg. Az új kormány várhatóan jobban fogja teljesíteni a kötelességét - mondta
Szántó, aki a horvátországi oldalt képviseli abban a vegyesbizottságban, amely a
szerződés végrehajtását ellenőrzi.
„Amellett, hogy a HMDK-nak mint civil szervezetnek a tagja vagyok, egyben a liberális
pártban is részt veszek. A mostani hatoshoz közel állok, az ő politikai programjukat
támogatom. Tervezzük az együttműködést mind a HSLS-szel, mind az SDPH-val, de a
négyes ellenzéki koalícióval is” - fejtette ki Szántó.
A képviselő az előtte álló feladatokkal kapcsolatban a Heteknek elmondta: „Az az
érdekem, hogy összefogjam az itteni magyarokat, hogy ne legyen nagy veszekedés
közöttük. Ez biztos, hogy nehéz lesz. Én türelmes ember vagyok, a veszekedés nem a
stílusom. Nem az a célom, hogy csúcsszervezetet alakítsunk, hanem az, hogy a civil
szervezetek egymás mellett éljenek, a magyarság érdekeit védjék.” A
nehézségekről szólva a politikus leszögezte: a horvátországi magyar kisebbségnek
és a horvátoknak is a legnagyobb problémája a nagy munkanélküliség. Nagyon súlyos
a helyzet a mezőgazdaságban, pedig sok magyar abból él. Alacsonyak a nyugdíjak, de
sok munkát igényel a magyar nyelvű tájékoztatás ügye is, hiszen nem működik
magyar nyelvű rádió, nincs magyar tévéműsor. A kulturális és oktatási kérdések
rendkívül fontosak, mert erős az asszimiláció. A fiatalok sokan Magyarországra
mennek egyetemre, és nehezen térnek vissza. Bizonyos azonban, hogy jobbak lesznek a
lehetőségek a magyar tőkebefektetések számára és várhatóan javul az
idegenforgalom is. „Horvátországnak az az érdeke, hogy Magyarország stratégiai
partnere legyen” - összegezte elemzését a HMDK elnökségi tagja.