Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó
Zágrábi váltás

A parlamenti választásokon a horvátok a Tudjman vezette, Horvátország függetlenné válása, 1991 óta kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDK) leváltására szavaztak. A nem hivatalos végeredmény szerint a Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) és a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDPH) alkotta balközép tömörülés a szavazatok mintegy negyven százalékát szerezte meg, s ezzel a horvát parlamentben, a száborban a legtöbb helyet mondhatja magáénak.


Drazen Budisa, a szociálliberálisok és Ivica Racan, a szociáldemokrata párt elnöke együtt ünnepel Zágrábban. Túlléptek Tudjmanon    Fotó: MTI

A nemzeti elem hiányzott a mostani kampány idején, ami az ellenzéki pártok malmára hajtotta a vizet. A polgárok voksai azt tükrözik, hogy a HDK-nak felrótták a korrupciót, a húsz százalék körüli munkanélküliséget, az alacsony és rendszertelen fizetéseket és a magas adókat. A jelek szerint a múlté lehet Franjo Tudjman rendszere, amelyet a nyugati sajtó előszeretettel nevez a demokrácia és a diktatúra szavak ötvözésével „demokratúrának”.
Közel egy évtizedes uralma alatt a HDK magához ragadta az államirányítás minden egyes elemét, az ellenzéket a politikai élet peremére szorította, a hatalmat vallási-nemzeti filozófiára és történelmi mítoszokra alapozta - állítják kritikusai. A Horvát Demokrata Közösség számlájára érkező vádak szerint a privatizált közjavakat saját nómenklatúráján belül osztotta szét.
A HSLS és az SDPH pártszövetségéhez közel álló négyes ellenzéki koalíció a szavazatok további tizenöt százalékát szerezte meg. Az eredmények alapján várható, hogy Ivica Racan szociáldemokrata vezér, egykori kommunista vezető alakít kormányt. Drazen Budisa, a HSLS első embere pedig valószínűleg a január 24-i elnökválasztáson képviseli majd az eddigi ellenzéket.
A hatos szövetség mandátumai viszont nem lesznek elegendőek a kétharmados többség megszerzéséhez a parlamentben, így az alkotmány módosításához alighanem egyezkedniük kell majd a HDK képviselőivel. Ez, úgy tűnik, hajlandó lenne beleegyezni az elnöki jogkör korlátozásába, ami Tudjman halála után a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. Ugyancsak sok reformot kell végrehajtania a megalakuló kormánynak, ha közelíteni akar az Európai Unióhoz: meg kellene szilárdítania és a demokratikus intézményeket, a kisebbségi és szabadságjogokat jobban tiszteletben kellene tartania, és gazdasági reformok végrehajtása vár rá a nyugati integráció érdekében. A jövendő kormány nyugati nyitását jelzi, hogy Racan leszögezte: együtt kívánnak működni az ENSZ háborús bűnöket kutató hágai nemzetközi törvényszékével. A győztes pártszövetség azonban egyelőre kénytelen várni, mivel a január végi elnökválasztás bonyolítja a hatalomátadás folyamatát. Ha minden alkotmányos határidőt betartanak, akkor az új kabinet február tizedike előtt nem tud megalakulni. Racan szerint ezenfelül a Horvát Demokratikus Közösség túl nehézkesen adja át a hatalmat.


„A veszekedés nem stílusom”

A magyar kisebbséget Szántó Tibor eszéki ügyvéd, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje fogja képviselni a száborban. Szántó lapunknak elmondta: a parlament tagjaként olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyek minden polgárt érintenek Horvátországban, hiszen minden parlamenti képviselőnek egyforma a felelőssége. 1995-ben írták alá Eszéken azt a szerződést, amelyben a horvát és a magyar kormány is kötelezte magát, hogy jobban védi kisebbségei érdekeit. A szerződésben több pont is van, amely még nem valósult meg. Az új kormány várhatóan jobban fogja teljesíteni a kötelességét - mondta Szántó, aki a horvátországi oldalt képviseli abban a vegyesbizottságban, amely a szerződés végrehajtását ellenőrzi.
„Amellett, hogy a HMDK-nak mint civil szervezetnek a tagja vagyok, egyben a liberális pártban is részt veszek. A mostani hatoshoz közel állok, az ő politikai programjukat támogatom. Tervezzük az együttműködést mind a HSLS-szel, mind az SDPH-val, de a négyes ellenzéki koalícióval is” - fejtette ki Szántó.
A képviselő az előtte álló feladatokkal kapcsolatban a Heteknek elmondta: „Az az érdekem, hogy összefogjam az itteni magyarokat, hogy ne legyen nagy veszekedés közöttük. Ez biztos, hogy nehéz lesz. Én türelmes ember vagyok, a veszekedés nem a stílusom. Nem az a célom, hogy csúcsszervezetet alakítsunk, hanem az, hogy a civil szervezetek egymás mellett éljenek, a magyarság érdekeit védjék.” A nehézségekről szólva a politikus leszögezte: a horvátországi magyar kisebbségnek és a horvátoknak is a legnagyobb problémája a nagy munkanélküliség. Nagyon súlyos a helyzet a mezőgazdaságban, pedig sok magyar abból él. Alacsonyak a nyugdíjak, de sok munkát igényel a magyar nyelvű tájékoztatás ügye is, hiszen nem működik magyar nyelvű rádió, nincs magyar tévéműsor. A kulturális és oktatási kérdések rendkívül fontosak, mert erős az asszimiláció. A fiatalok sokan Magyarországra mennek egyetemre, és nehezen térnek vissza. Bizonyos azonban, hogy jobbak lesznek a lehetőségek a magyar tőkebefektetések számára és várhatóan javul az idegenforgalom is. „Horvátországnak az az érdeke, hogy Magyarország stratégiai partnere legyen” - összegezte elemzését a HMDK elnökségi tagja.