Royalista türelemjáték

„Magyarország millenniumi tűzijátéka: royalista türelemjáték. Az ősi korona csattanással ért földet az új demokráciáért folytatott kemény küzdelem közepén” - írja Donald G. McNeil a The New York Times 2000. január 3-i számában megjelent tudósításának címében. Részletek a cikkből:

Magyarországon az év első napjával elkezdődtek a millenniumi ünnepségek, de nem azok, amelyeket világszerte tartanak, hanem a magyar nemzet 1000. születésnapjának fesztiválja zajlik ebben az évben. (...)
Ez az egyetlen nemzet a földön, amelynek történelmi államisága egy koronában lakozik. Nem egy koronás főben, nem is egy uralkodói ágban, még távolról sem a kormányzott nemzet konszenzusában, hanem a drágakövekkel rakott arany fizikai mivoltában: Szent István Szent Koronájában, amelyet állítólag ezer évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa adományozott neki. Magyarország új millenniumának első napján a hatalmas pompával, felfegyverzett autókkal, dicsfénnyel körülvett költöztetés során a tiszteletre méltó, gyöngyökkel, ikonokkal körberakott korona ferde kereszttel a tetején, átkerült a Nemzeti Múzeum egyik kis terméből az Országház épületének gondosan feldíszített kupolacsarnokába. (…)
De milyen jogon kap egy királyi korona ilyen tiszteletet egy köztársasági demokráciában? - kérdezik az ellenzéki parlamenti képviselők, akik bojkottálták a ceremóniát. (…)
Mi folyik itt? - kérdezi sok átlag magyar állampolgár. A válasz nagyon furfangos. A kormány azt mondja, hogy a korona tisztelete csupán az ezeréves államiság születésnapja megünneplésének egy része. Annak a fesztiválsorozatnak a része, amelyre 140 millió dollárt fognak ebben az évben költeni új szobrok, filmek, szimfóniák létrehozásával és konferenciák megrendezésével.
Az ellenzék szerint a ceremóniával a kormány az igazságosság köpönyegébe burkolózik, amelylyel ugyanakkor megfélemlíti azokat, akik ellenállnak neki. Az ellenzék szerint a korrupció, az idegengyűlölet és a veszélyes pánmagyar nacionalizmus feltörekvőben van, és a kormány ezeket azért támogatja, mert szövetségesei között kisebb jobboldali pártok és megalkuvó iparmágnások vannak.
Hankiss Elemér optimista Magyarorszxág jövőjét illetően, az ügyet pedig a „Budapest-Beltway ütközet”-nek nevezi. A jobboldaliak, akik továbbra is Nagy-Magyarország feltámadásáról álmodoznak, a lakosságnak mindössze 2 százalékát teszik ki - mondja -, a koronaügy pedig azért ostoba dolog, mert a korábbi szövetségeseket megosztja.
Kelet-Európában Magyarország viszonylagosan jó helyzetben van. A leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik, és az Európai Unióhoz első körben csatlakozók között szerepel. 1989 óta probléma nélkül folynak a választások. Néhány megfigyelő azonban rámutat, hogy amit mondanak, az antidemokratikus jellegű. (…)
A szombati ceremónián megjelentek olyan férfiak is, akik az Árpád-ház zászlait lobogtatták..., mások pedig Nagy-Magyarország lobogóival érkeztek az országház elé, melyeken az I. világháborút lezáró szerződések szerint elszakított és Romániához, Szlovákiához, Ukrajnához csatolt területek vannak hozzárajzolva a mai Magyarország térképéhez. Egyeseket komolyan nyugtalanít ezeknek az embereknek a sóvárgása, gondoljunk csak a nácik Nagy-Németországára és Szlobodan Milosevics Nagy-Szerbiájára. (…) Néhányan a régi nemességi rend feltámadása miatt aggódnak, mások viszont csak ártalmatlan nosztalgiázásnak tartják az egészet. (…)
A történészek szerint a Szent István-i örökség fölötti új harc azért értelmetlen, mert a korona az évszázadok során mindig is nagy tiltakozások, viaskodások tárgya volt, és az egész most is úgy néz ki, mint egy teljesen új politikai futball-liga. István, aki keresztény hitre tért, az akkori szokás szerint, csatabárddal terjesztette Magyarországon hitét. (…)
Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke szerint ezzel a lépéssel a korona „történelmünk egy értékes darabjából a kormány napi politikai céljainak eszközévé vált. Ha úgy gondolják, hogy a korona nem egy múzeumi darab, akkor nem értik Magyarország XX. századi történelmét sem.”
Magyar úr egyik őse volt 1849-ben az a miniszterelnök, aki elásatta a koronát az osztrákok elől.
„A kormánypártiak kötekednek. Mi a koronát anélkül akarjuk tisztelni, hogy túlhangsúlyoznánk a szerepét” - állítja Pokol Béla, a konzervatív kisgazdapárt egyik vezetője. Pártja kormánykoalíciós partnere annak a Fidesz - MPP-nek, amely az 1980-as években antikommunista ifjúsági mozgalom volt még, s mára - egyesek szerint a választási vereségek után megalkuvó módon - egy kevert, hagyománytisztelő, keresztény, üzleti érdekeket képviselő vonalra váltott át. Az SZDSZ, amely az urbánus intellektualizmust képviseli „mindig ellene áll a hagyományos értékrendnek” - mondja Pokol úr. Emellett kritizálja a médiát is, amely szerinte a „liberális/baloldali/szocialista körök véleménye felé hajlik”.
A kormányt tehát sokan anti-intellektuálisnak tartják - amely itt Kelet-Európában néha antiszemitát jelent. Pokol úr néhány liberális célpontja azzal vádolja a kormányt, hogy elnyomja őket. Tavaly például az ’56-os Intézet anyagi támogatását 90 százalékkal csökkentették. Ez az intézet olyan akadémikusok szervezete, akiket azért börtönöztek be korábban, mert az 1956-os forradalom sztálinista elfojtása ellen emeltek szót. Az elvett pénz egy másik, rivális szervezethez került, amelyet Orbán Viktor jobban favorizál. Az az Orbán, aki 1963-ban született. A kormány emellett beszüntette az ország második legnagyobb napilapját, a liberális Kurírt, amelynek következtében az újság tulajdonosa, a Postabank mint vesztes lehúzhatta a redőnyt. „Van sajtószabadság, de van nyomásgyakorlás is - mondja Szűcs Gábor, a Kurír utolsó főszerkesztője. - Ez olyan, mint egy kínai közmondás, amely szerint: ha meg akarod ijeszteni a majmokat, ölj le előttük egy csirkét. Ebben az az üzenet, hogy vigyázzatok magatokra!”
A múlt hónapban gránátokat dobtak az egyik hetilap irodájának épületére. Ez a hetilap (törvényellenes) meggazdagodással és adócsalással vádolta meg ugyanis bizonyos párttisztviselők rokonait, köztük Orbán Viktor édesapját. A párt beperelte a lapot. Néhány héttel korábban egy humorista újságíró gépkocsijára dobtak gyújtóbombát.
Eddig senkit sem tartóztattak le az ügyben. Hankiss szerint még ezek az események is túlságosan föl vannak fújva egy olyan országban, amely még csak most tanulja, hogy inkább beszéddel válaszoljon a szabad szólásra, mint az 56-os golyólyukak mutogatásával és az azokkal való fenyegetéssel.
A szombati parádén részt vettek között egy vicc is elhangzott, amely szerint Orbán azért akarta közelebb hozatni az irodájához a koronát, hogy egyik éjjel felpróbálhassa.