Vissza a tartalomjegyzékhez

Holczer Péter
Kedvezményes befektetés

Az előző lapszámunkban a befektetési alapok fajtáiról és előnyeiről írtunk. Folytatásként a mostani cikkünkben némi támpontot nyújtunk az alapok közötti eligazodáshoz és az adózási vonzataikhoz. Elöljáróban azonban említsük meg a befektetési alapok néhány további előnyét. A rugalmasság, a szakembergárda és a hozamlehetőségek mellett az is kedvező, hogy a befektetési alapokban forgatott összegek kisebb kockázattal dolgoznak a befektetőnek, mint az értéktőzsdén. Ezen kívül kisebb költséggel jár az igénybevételük, mivel megtakarítható az utánajárás, az ügyintézés költsége, hiszen az egy helyen történik. A befektetési alapok biztonságosan forgatják a rájuk bízott összeget, mivel törvény írja elő azt, hogy az ügyfelek pénzét hova lehet befektetni. Eszerint több különböző értékpapírba kell befektetni, s az egy-egy részvény vagy kötvény egy alapon belüli aránya nem haladhatja meg az 5 százalékot. Az alapkezelő tevékenységét pedig folyamatosan ellenőrzi a letétkezelő bank, a független auditor és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet.

Az alapkezelők a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat a kockázat csökkentése céljából különböző befektetések között osztják meg, és így portfoliókat állítanak össze. Ez ugyanolyan, mintha a tőzsdén különböző cégek papírjait vásárolnánk meg különböző mértékben, ezzel egy saját portfoliót állítanak össze. Ez esetben azonban ezt nem nekünk kell megtennünk, mert egy-egy befektetési jegy már önmagában egy különböző befektetésekből álló portfoliót tartalmaz. A portfolió összetétele azonban döntően befolyásolja, hogy az adott befektetési alap milyen kockázatot jelent a befektetők számára, ezért erről befektetésünk előtt feltétlenül érdemes tájékozódni.
Az alábbiakban néhány támpontot szeretnénk nyújtani az alapok közötti eligazodáshoz.
Befektetések rövidtávra: tudni kell, hogy a pénzpiaci, illetve az állampapíralapok azok számára jelentenek megoldást, akik bármikor gyorsan elérhető tartalékot kívánnak biztosítani, amely értékét az inflációval szemben megőrzi. Míg az előbbiek rövid távú, alacsony kamatkockázatú állampapírokba, az utóbbiak biztonságos államkötvényekbe fektetik tőkéjüket, ami kiegyensúlyozott árfolyam-alakulást biztosít.
Befektetések közép távra: abban az esetben, ha megtakarításunkat legalább hat hónapot meghaladó időszakra tervezzük, megfelelő lehet számunkra a kötvény és a vegyes alapok által nyújtott befektetési politika. A kötvényalapok különféle kötvényeket tartanak portfoliójukban, amelyek kibocsátójuktól függően különböző kockázatokat hordozhatnak. A vegyes alapok pedig kötvények mellett már kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, amelyek árfolyama erősen ingadozhat. Ezen alapok hozama tehát rövid távon ingadozhat, de tendenciájában várhatóan magasabb lesz, mint fenti társaiké.
Befektetések hosszabb távra: aki hosszabb távra, évekre előre gondolkodhat, annak testre szabott befektetést kínálnak a részvényalapok. Itt nem jelent problémát az, hogy a tőzsdei árak megtorpanása vagy tartósabb visszaesése miatt befektetési jegyünk átmenetileg kevesebbet ér, a részvények várhatóan végül magasabb megtérülést biztosítanak. A részvényalapok tőkéjük jelentős részét ezen a területen helyezik el.
Összefoglalva: minél nagyobb mértékben fektet az alap államilag garantált értékpapírokba, annál biztonságosabban jelezhető előre a hozama, annál biztosabb, kockázatmentesebb az alap, ezzel együtt azonban csak szerényebb szintű hozam érhető el. Minél nagyobb súlyt képviselnek a részvények az alapban, annál kevésbé kiszámítható a hozam, annál kockázatosabb, ám optimális esetben annál nagyobb hozammal kecsegtet.
Adózás: A befektetési jegyek hozama, illetve a visszaváltáskor elért nyereség kamatnak számít, amelynek az adókulcsa nulla százalékos, tehát nem kell utána adót fizetni. A nyíltvégű befektetési jegyek tőkeszámlára helyezhetők és adóhitelre jogosítanak. Az adóhitel nagysága attól függ, hogy az átlagos éves befektetés nagysága hogyan változott az előző évhez képest. A növekmény 20 százalékát, de maximum 200 ezer forintot vissza lehet igényelni, csökkenés esetén pedig vissza kell fizetni. A korábbi években a viszszaigénylés kulcsa 30 százalék volt, így a korábban visszaigényelt adótételek megléte esetén a visszafizetésnél alkalmazandó kulcs is 30 százalék.
Mire ügyeljünk a befektetésnél? A befektetési jegyek nem kínálnak előre rögzített hozamot. Az egyes alapok korábban elért teljesítménye összehasonlítható, azonban legalább három hónapos múltbeli időszakot vizsgáljunk (célszerű az éves hozam vizsgálata is). Az árfolyamok emelkedése általában hosszú távon viszonylag egyenletes és jól előre jelezhető, időnként azonban lehetnek ingadozások is. Másrészt a befektetés előtt olvassuk el az alap hivatalos tájékoztatóját, amely tartalmazza a költségeket és kockázati tényezőket. Harmadrészt vizsgáljuk meg, hogy az alap milyen értékpapírokba fektethet be, és ezek kockázatossága megfelel-e elképzeléseinknek.

Az elmúlt 6 hónapban az öt legmagasabb bruttó hozamot elért alapok adatai:

Alap

Féléves
(nominális)
hozam %

Éves
(annualizált)
hozam* (%)

Alap jellege Forgalmazási hely
Budapest Nemzetközi Részvény   20,53   41,17   Külföldi részvény   Budapest Bank
Monéta Nemzetközi Részvény   19,34   38,78   Külföldi részvény   Monéta
OTP Quality Részvény   17,75   35,60   Részvény   OTP-fiókok
CA Közép-Európai Részvény   15,91   31,91   Részvény   CA-IB fiókok
Budapest Növekedési   14,58   29,23   Részvény   Budapest Bank

* Az éves hozam a féléves hozamból az egy évre vetített érték, és nem az alap egyéves hozama.
Forrás: Világgazdaság

A befektetési alapokról szóló alapvető ismeretek: