Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Márton
Jogot sért-e a meccs előtti ima

Az Egyesült Államokban újból a figyelem középpontjába került egy évtizedek óta tartó vita: nem sérti-e az amerikai alkotmányt, ha állami iskolákban, diák-sportrendezvényeken a tanulóifjúság imádkozik? A kultúrát, vallást és jogot egyaránt érintő kérdésről a Legfelsőbb Bíróságnak kell majd döntést hoznia.

Azok a középiskolások, akik hosszú éveken át csak magukban imádkoztak amerikai futballt játszó csapatuk győzelméért, a jövőben lehet, hogy hangosan és tesületileg is tehetik ezt, amennyiben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ekképpen dönt. Az állami iskolákban történő imádkozás betiltása kapcsán hosszú évek óta tartó vita begyűrűzni látszik a sportpályákra is. A Legfelsőbb Bíróság hétfőn közzétett véleményezésében egy texasi állami középiskola azon - állítólag alkotmányellenes - gyakorlatával foglalkozik, mely szerint az intézmény engedi diákjainak, hogy azok futballmeccsek előtt, illetve azok szüneteiben hangosan imádkozzanak.
A Santa Fé-i Független Iskola azután fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, miután egy alacsonyabb szintű bírói testület elmarasztalta és megtiltotta a mérkőzések előtti nyilvános imádkozást. Az iskola képviselőit a Legfelsőbb Bíróság várhatóan április végén hallgatja meg, az ügy végére pedig minden valószínűség szerint nem kerül pont június előtt. Az iskola imádkozást támogató hagyományait először 1995-ben érte kihívás. Ekkor egy katolikus és egy mormon család volt a futballmeccsek előtti, illetve a diplomaosztó ünnepségeken történő közös fohász legfőbb ellenzője. Egy szövetségi bírói ítélet szerint e két említett eseményen zajló vallási gyakorlat csak abban az esetben megengedhető, ha az ifjúságot előtte tájékoztatták: a vallásos megnyilvánulás nem lehet „sem szektás, sem térítő jellegű”.
Ez utóbbi bírói végzést tanároknak és diákoknak egy csoportja szigorító szándékkal megvétózta, amelynek eredményeképpen februárban az USA 5-ös számú Kerületi Fellebbviteli Bírósága tovább korlátozta a texasi iskola vallási gyakorlatait. A testület egyetértett a már korábbi döntéssel, amely elvileg kizárta a „szektás és térítő jellegű imákat”, majd megállapította, hogy a középiskolás diákok vezette imaösszejövetelek kimerítik az előbbi kategóriát. „A futballmérkőzéseket aligha lehet olyan józan eseményeknek nevezni, amelyek ünnepélyességét illően emelhetné az imádság” - jegyezte meg a bírói összegzés. A Santa Fé-i iskola Legfelsőbb Bírósághoz eljuttatott érvanyaga szerint „az Alkotmány szelleméhez közelebb áll, ha a diákok vallással kapcsolatos álláspontját semlegesen közelítjük meg, legyen az felekezeti jellegű, ökumenikus vagy ateista, inkább, mint hogy kormánycenzúrának vessük alá a fiatalok imáinak tartalmát”. A texasi iskola kérelmét még nyolc másik állam - Alabama, Colorado, Kansas, Louisiana, Mississippi, Nebraska, Dél-Karolina és Tennessee - támogatta aláírásával. Az ellenkező véleményen levők szerint azonban az iskola gyakorlata kirekesztő lehet a más világnézetűek számára.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság legutóbbi nagy horderejű döntése hasonló témában 1992-ben történt, mikor megtiltották felszentelt egyházi személyek számára, hogy állami iskolák diplomaosztó ünnepségein imádkozzanak vagy áldást mondjanak. „Az Alkotmány nem teszi lehetővé az államok számára, hogy vallási konformizmust követeljenek meg diákjaiktól, csak hogy azok tanulmányaikat sikeresen befejezhessék” - határozott akkor a bíróság. A CNN amerikai hírcsatorna szerint a bírói határozatban sokan annak az 1962-es lefelsőbb bírósági döntésnek a megerősítését látják, amely akkor megtiltotta az állami iskolákban a szervezett és hivatalosan szponzorált imaösszejövetelek megrendezését.


Teremtés-vita

Egyes polgári csoportok harmadikutas megoldást kínálva kívánnak beleszólni a fundamentalista keresztények és világi humanisták azon csatározásába, hogy szabad-e állami iskolákban a kreácionizmust (teremtéstant) vagy az evolucionizmust egyoldalúan tanítani. A Biblia és az állami iskolák című pamfletjükben arra ösztönzik a Szentírást oktatókat, hogy a Bibliában leírt történeteket ne konkrétumokként értelmezzék, hanem annak irodalomra, művészetre és történelemre gyakorolt hatását hangsúlyozzák. A néhány civil szervezet koalíciója egy segédanyagot állított össze, és javasolják, hogy ez alapján tanítsák a Bibliát az amerikai állami iskolákban. Az 1962-ben hozott szövetségi törvény óta, amely megtiltott minden, felekezetek által anyagilag támogatott vallási tevékenységet, illetve a szervezett imádkozást az állami iskolákban, bírósági perek tucatjai keletkeztek a diákok szabad vallásgyakorlatával kapcsolatban. A civil szervezetek szerint harmadik alternatívaként segíthetik a békés megegyezést a két tábor között, az állam semleges álláspontját hangoztatva.