Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Kórház-vita Kiskunhalason

Kiskunhalas városa a Kastyják-ügy után ismét az országos média figyelmének középpontjába került. A város kórháza ellen az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) által lefolytatott vizsgálat szerint az intézményben nem kevés visszásság lelhető fel. A fennállásának 25 éves évfordulóját a napokban ünneplő, évente több mint húszezer fekvőbeteget és mintegy félmillió járóbeteget ellátó Semmelweis Ignác Kórházat többek között százmillió forintos visszaélésekkel, személyi összeférhetetlenséggel, a tb-támogatás álcégekbe „pumpálásával” gyanúsítják. „A kiskunhalasi Semmelweis kórház nem a betegek, hanem a kft.-k kórháza” - emelte ki sajtótájékoztatóján Szabó Erika, a körzet fideszes országgyűlési képviselője, aki a vizsgálatot kezdeményezte, és most annak eredményeit ecsetelte. A képviselőnő az eset kapcsán az intézmény főigazgatójának, gazdasági igazgatójának és a kiskunhalasi polgármesternek a lemondását követeli. A kórház és a város vezetői a vádakat visszautasították, és politikai érdekeket sejtenek a háttérben.

A történet kezdete másfél évvel ezelőttre, az országgyűlési választások idejére tehető - mondta lapunknak Füzes Attila, a kórház gazdasági igazgatója. Mint kifejtette: „Akkoriban néhány, a kórházi ellenzékhez tartozó sértett szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi vezető felkereste Szabó Erika, fideszes színekben induló képviselőjelöltet: tegyen valamit ügyükben, hiszen nem kapták meg az 1998 elejére kormányrendeletben garantált 16 százalékos béremelést. A képviselőjelölt megérezte a lehetőséget a kórházi és önkormányzati (nem fideszes) vezetők lejáratására, és a kórház-ügyet kampányának egyik oszlopává téve mindent megtett a visszásságok leleplezése érdekében.” Szabó szerint a béremelésre azért nem volt pénz, mert a kórház vezetése az erre kapott összeget a kórház által alapított kft.-be „pumpálta”.
A 16 százalékos béremelés elmaradását Füzes Attila azzal magyarázza, hogy a kórházak teljesítményfinanszírozási rendszerben működnek. Mivel a halasi kórház teljesítménye az előző évekhez képest csökkent, a béremelésre kapott összeg egy részét az emiatt elmaradt támogatás pótlására kellett fordítani. A dolgozók így csak 8 százalékos béremeléshez jutottak, viszont az előző években ők a kórház átlagosnál jobb működése miatt magasabb fizetést is kaptak más egészségügyi alkalmazottakhoz képest.
Az őszi helyi önkormányzati választások után a városi közgyűlés is foglalkozni kezdett az üggyel. 1999 januárjában az önkormányzati testület kihelyezett ülést tartott a városi kórházban, ahol a több mint négy órás vitán kívül érdemi megállapodás csak abban született, hogy a testület jogi, pénzügyi és egészségügyi bizottsága is vizsgálódik majd az ügyben, és emellett szükséges egy OEP vizsgálat is.

Kódhiba nem hiba

1999 februárjában Szabadfi Árpád, a tb-t felügyelő államtitkár, Selmeczi Gabriella kabinetfőnöke feljelentése nyomán az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya kezd el nyomozni különösen nagy értékű csalás alapos gyanúja miatt. Szabadfi szerint a kórház 17,1 millió forint értékben igényelt és vett fel juttatást a tb-től egy szívműtéteknél használt eszköz, az úgynevezett oxigenátor alkalmazására hivatkozva, holott Kiskunhalason nincs szívsebészet. A kórház a minisztérium hibás kódkönyvére hivatkozott, s arra: öszszekeverhető az oxigenátor és a súlyos eseteknél használatos oxigénterápia. Szabadfi akkor azt nyilatkozta, hogy „ez a tévedés elképzelhetetlen orvosoknál”. Érdekes, hogy a többi 22 kórház ellen, - ahol szintén alkalmazták a hibás kódot - senki nem tett feljelentést. A nyomozást egyébként az elmúlt hónapban bűncselekmény hiányában megszüntették, mivel megállapítást nyert: tényleg félreértés történt, amelynek az oka valóban a kórház által is reklamált, a tb által kiadott hibás kódlista. A kórháztól emiatt levont 34 millió forintot az intézmény a mai napig nem kapta vissza.
Márciusban az önkormányzat három bizottsága is megkezdte a kórház vizsgálatát. Az áprilisban lezárult ellenőrzést követően - amely néhány szervezeti hibán kívül másra nem derített fényt - májusban megindult az OEP-vizsgálat, mellyel párhuzamosan az APEH munkatársai is meglátogatták az intézményt.
Augusztusban az akkor még tartó oxigenátor-ügy mellett a rendőrség jogtalan gazdasági előnyszerzés, valamint hűtlen kezelés miatt is nyomozást indított. A feljelentést ugyancsak Szabadfi Árpád tette meg, de most már mint a Pénzügyminisztérium alá tartozó tb-alapokat felügyelő Frajna Imre államtitkár kabinetfőnöke.
Füzes Attila szerint a feljelentés az akkor már elkészült de nyilvánosságra nem hozott OEP-jelentés alapján történt. A jelentést Szabó Erika képviselőasszony októberben hozta nyilvánosságra. Az irat az eddig a kórházzal szemben megfogalmazott vádakat tartalmazza számokkal alátámasztva. Füzes szerint az OEP-vizsgálat nem mondható szakmailag korrektnek, hiszen - mint mondja - abban úgy vizsgálják a kórház kiadásait, hogy a tb-től származó bevételekről, amelyekből a kórház gazdálkodik, egy szó sem esik. Kövecs Gyula, a kórház igazgatója elmondta: a jelentés október 18-án érkezett meg hozzájuk, az azzal kapcsolatos észrevételeiket néhány napon belül 9 oldalon leírva eljutatták az OEP-hez, de választ még nem kaptak.
A jelentés szerint a kórház 1997-ben és 1998-ban 440 millió forintot fizetett ki a kórház és az önkormányzat által létrehozott kft.-knek úgy, hogy a szolgáltatás megtörténtének hiteles igazolása hiányzik. A kft.-kkel kapcsolatban az igazgató hangsúlyozta: azok nem kiszipolyozói az intézménynek, sőt megkönnyítik annak működését. Példaként elmondta: „Az étkeztetést végző Kórház Élelmezés Kft.-nek adagszámra fizetünk, a többi költséget pedig a kft. kifelé történő szolgáltatással ellensúlyozza, például megrendelésre hidegtálakat készít.”
A társasági szerződés egyébként úgy szól, hogy a kft. a teljes hasznot köteles visszaforgatni tevékenységébe. Ennek következtében a cég új eszközöket tudott vásárolni, de nem a kórház pénzén. „A kft.-k szolgáltatási díja annyi, amennyi munkát végeznek, és ezek bizonylatokkal pontosan igazolhatóak. Egyébként ez a struktúra országos példa, sok helyen ennek alapján alakítottak ilyen, a kórház működését segítő kft.-ket.”

„Retorikai fogás, csúsztatás”

Az OEP-jelentés szerint az intézmény a Népjóléti Minisztériumtól elnyert 50 millió forintos pályázati pénzt sem arra használta fel, amire kellett volna, hanem tagi kölcsönként a Halasi Műtő Kft..-be vitte be. Az erről szóló szerződést pedig a kiskunhalasi polgármester egy személyben írta alá, testületi határozat nélkül. Füzes ezzel kapcsolatban elmondta: igaz, hogy az ötvenmillió forintot a Halasi Műtő Kft. használta fel, de pontosan arra, amire azt a kórház kapta, vagyis a fertőző osztály rekonstrukciójára. Az 1996-ban alapított Halasi Műtő Kft.-re azért volt szükség, mivel az a meghirdetett pályázatra jelentkező külső cégeknél mintegy 184 millió forinttal olcsóbban tudta kivitelezni a feladatot.
A munkálatokat a kft.-n keresztül hat, a kft. önkormányzati képviselőkből álló felügyelőbizottsága által kinevezett személy kontrollálta, akik között Füzes is ott volt. A gazdasági igazgató ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy ilyen beruházás levezénylése egyetlen kórházi dolgozónak sem kötelessége, így abban sem talál kivetnivalót, hogy ezt a munkát a kórház dolgozói a szerződésben meghatározott módon és díjért elvégezték. A polgármester szerepéről Füzes elmondta, hogy szándékos csúsztatásról, retorikai fogásról van szó a Fidesz részéről, hiszen a Tóth Zoltán által aláírt szerződéshez nem szükséges a testület jóváhagyása.
Szabó Erika azzal is vádolta a vezetőséget, hogy az 66 millió forintot jutatott a cégnek, számla nélkül és ez a kft. később Füzesi bt.-jének utalt 5 milliót. Füzes elmondta: a 66 millió kölcsön volt, amit a kft. vissza is adott a kórháznak. Az 5 millió forint pedig a szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért járt.
„Nem azt mondom, hogy nem követtünk el hibákat, de a kórház ilyen módon való lejáratása enyhén szólva is túlzás. Én az általam elmondottakat független könyvvizsgáló által jóváhagyott mérleggel tudom igazolni, a jelentés ellenben több helyütt úgy fogalamaz: „vélelmezhetőleg így volt”. Ez a megfogalmazás egy esszébe, nem pedig pénzügyi jelentésbe való. Tehát ez a jelentés a tényeknek egy politikai megrendelés, koncepció által felállított félremagyarázása” - foglalta össze Füzesi Attila.
Zuschlag János kiskunhalasi szocialista képviselő az üggyel kapcsolatban a Heteknek elmondta: „Úgy gondolom, a dolog mögött politikai érdekek húzódnak, hiszen Szabó Erika olyan vádpontokat hozott elő, amelyek az előző vizsgálatok során már többször cáfolásra kerültek.” A képviselő szerint Kastyják János rendőrkapitány eltávolítása után a kórház-ügy a következő állomás a Fidesz részéről a város vezetése ellen határozott forgatókönyv alapján folytatott hadjáratnak. Zuschlag rámutatott: Szabó Erika az ügy kapcsán fel is szólította a polgármestert, hogy mondjon le. A szocialista honatya azt is elképzelhetőnek tartja, hogy e mögött az ügy mögött is, hasonlóan a rendőrkapitány esetéhez, S. László helyi vállalkozó áll, aki a Fidesznek juttatott kampánypénzekért cserébe ezúttal is benyújtotta a számlát.
S. László megkeresésünkre elmondta, hogy ebben az ügyben nem kíván nyilatkozni. „Nem érdekel, hogy ki, hogyan nyúlja le a pénzeket” - mondta, mielőtt letette volna a telefont.
Szabó Erika (fotó a címlapon) lapunknak nyilatkozva visszautasította azt a vádat, miszerint az ügy hátterében S. László állna, aki fideszes kapcsolatait használja érdekei érvényesítésére. A képviselőnő elmondta: a vizsgálat elindítását a dolgozók érdekében szorgalmazta, hogy azok megkaphassák elmaradt béremelésüket. A kft.-kről szólva megjegyezte: a törvény szerint orvosszakmai tevékenységet nem lehet alvállalkozásba adni. „Ezek a vállalkozások így egyszerűen csak ál-kft.-k, amelyek a kórház kiszipolyozására hivatottak” - foglalta össze álláspontját a politikus, aki szerint az OEP-jelentésben megfogalmazott állítások fedik a valóságot.
Az orvosszakmai vállakozásokkal kapcsolatban Füzesi Attila megjegyezte: „Ha az ÁNTSZ kiadja egy ilyen vállalkozás működési engedélyét, nem hiszem, hogy a képviselőnő tudna olyan törvényt mutatni, ami ennek ellentmond”. A gazdasági igazgató példaként említette az egész ország területén működő művesehálózatot, amely ugyancsak vállalkozás keretén belül működik.


„A 2000. év hoz az egészségügyben is eredményeket, ennek ellenére sem nevezhető az egészségügy évének. Ezért különösen fontosnak érzem a betegek és az egészségügyi dolgozók nyugalma, bizalma szempontjából mielőbb lezárni azokat az ügyeket, amelyek feleslegesen irritálják a közvéleményt” - áll Csatári József kisgazda képviselő jövő heti, Gógl Árpád egészségügyi miniszternek címzett interpellációjában, melynek szövegét a képviselő jutatta el lapunknak. Szerinte az ügyben a kórház működését elősegítő gyakorlati szempontokat és nem a személyes érdekeket kellene figyelembe venni. Csatári József, aki szintén Halasról került a parlamentbe, lapunknak elmondta: ebben az ügyben nem ért egyet fideszes képviselőtárásával. Mint mondja, számára fontosabb a város érdeke, mint esetleges személyes politikai bosszú, illetve egy negatív kampány elindítása a város ellen. „Én, ha valaki nem szavazott rám a városban, azt nem büntetem meg ezért, hanem megpróbálom meggyőzni, hogy legközelebb rám szavazzon. Emellett más pártok politikusait nem ellenségnek tekintem, hanem ellenfélnek, akiket tisztességes versenyben kell legyőzni” - fogalmaz a képviselő, majd hozzáteszi: „ha valaki használni nem tud, legalább ne ártson”.