Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó, Mondovics Gábor
Atomfegyverek Magyarországra

Nagy vihart kavart Orbán Viktor magyar miniszterelnök kanadai látogatásán tett több kijelentése is. Miután Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter megkérdőjelezte, hogy a NATO-nak kellenek az atomfegyverek, Orbán kijelentette: „Nem kérdés, hogy a szövetségnek még mindig szüksége van ilyen fegyverekre Oroszország bizonytalan jövője miatt. Lehet, hogy a magyarok nem örülnének neki, de a kormány megfontolná, hogy megengedje az Egyesült Államoknak nukleáris fegyverek telepítését válsághelyzetben” - idézte Orbánt a kanadai Globe and Mail című lap.

„Felelőtlenség ilyeneket nyilatkozni - mondta lapunknak Keleti György volt honvédelmi miniszter. - Az egész ügy zavaros és nem méltó egy miniszterelnökhöz. A NATO nem szándékozik atomfegyvereket telepíteni, de Orbán amerikai rakétákról beszélt. Az ilyen nyilatkozatok az országra hatnak vissza” - tette hozzá a szocialista képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke.
Keleti szerint ugyanakkor Moszkvában kissé túlreagálták az esetet. Az orosz sajtó az orosz-magyar kapcsolatokban kirobbant súlyos botrányról számolt be, a Vremja Magyarország nukleáris fegyverrel fenyegetett címmel közölt írást, az orosz külügyminisztérium pedig élesen reagált Orbán Viktor magyar kormányfő megnyilatkozására. Vlagyimir Rahmanyin külügyi szóvivő elmondta: „Orbán megjegyzése közvetlen megszegése az Oroszország és a NATO közötti megállapodásnak, amelyben a NATO-országok megerősítették, hogy nem áll szándékukban, és nem tervezik atomfegyverek telepítését az új tagok területén.”
A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában igyekezett a sajtóra hárítani a felelősséget. Orbán szerint a kanadai újság pontatlanul idézte szavait. „Arra a kérdésre, hogy mit tenne a magyar kormány, ha újabb nemzetközi válság esetén ilyen felkérés érkezne a NATO-tól, azt válaszoltam, hogy nem örülnénk neki, de alaposan megfontolnánk, tehát lényegében elhárítottam a kérdést” - fejtette ki a kormányfő a Magyar Rádiónak. Lapunk megkereste Borókai Gábor kormányszóvivő irodáját, ahol azt tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdést a Külügyminisztérium rendezi diplomáciai csatornákon keresztül.
A Hetek kérdésére Bársony András MSZP-s képviselő, a külügyi bizottság tagja leszögezte: Orbán Viktor nyilatkozata meggondolatlan volt, semmilyen „kérdéselhárítási akció” nem magyarázza azt. A NATO-csatlakozási ratifikáció során többször elhangzott, hogy Magyarországnak nincs szándékában atomfegyvereket fogadni és Magyarországgal szemben nincs is ilyen elvárás. Orbán nyilatkozata tipikus esete annak, hogy a parlament szerepét valaki le kívánja értékelni - nyilatkozta Bársony. „Nem kell viszont félni, mert a NATO vezetése sokkal megfontoltabb, mint a magyar miniszterelnök” - tette hozzá.
A szocialisták máris bejelentették: kezdeményezni fogják az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága együttes rendkívüli ülésének összehívását, amelyen meghallgatnák Orbán Viktort. A párt tagjai szeretnék megtudni a kormányfőtől: mit mondott és miért Kanadában az atomfegyver-telepítéssel kapcsolatban.
A kormányfő nyilatkozatával elégedetlen az SZDSZ is. Orbán Viktor kijelentése egyáltalán nem áll összhangban Magyarország külpolitikai érdekeivel, de a kormány eddigi politikájával sem - mondta lapunknak Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Magyarországnak nem lehet az a véleménye, hogy a NATO nukleáris politikája bármelyik ország ellen is irányulna, hiszen a NATO-nak az az álláspontja, hogy a nukleáris fegyverzetre a világ előre nem látható, kiszámíthatatlan bizonytalanságai miatt van szükség és nem Oroszország vagy valamely más ország miatt. Tehát a nyilatkozat tartalma súlyos hiba volt, azért is, mert az elmúlt időszakban a magyar-orosz kapcsolatokban így is volt lehűlés, nem érdekünk nekünk ezt tovább rontani - fejtette ki Szent-Iványi.
Mint ismeretes, Oroszország élesen támadta a NATO-bővítést, mivel biztonsága fő fenyegetését látja benne. Az oroszok szerint Orbán megjegyzései alátámasztják, hogy Magyarország NATO-tagsága valóban veszélyt jelent az orosz biztonsági érdekekre. A balkáni háború idején a Jugoszláviába indított orosz segélyszállítmány feltartóztatása már próbára tette a Moszkvával fenntartott viszonyt. Elemzők szerint annál is inkább kellemetlen a helyzet, mivel az oroszok köztudomásúan nem könnyen felejtenek, sokáig számon tartják a most egyébként is érzékeny nemzeti önérzetüket ért sérelmeket.
A miniszterelnök kijelentései a NATO-ban is zavarokat okoztak. Francois Leblennec szóvivő elmondta: bár Magyarország elvileg telepíthet atomfegyvereket, de a jelenlegi európai stratégiai egyensúly ezt fölöslegessé teszi. Más megfigyelők úgy vélik, hogy előfordulhat: tényleg létezik egy titkos forgatókönyv, amelyre most sikerült az oroszok figyelmét is felhívni. Ha pedig nincs ilyen, nem volt szerencsés dolog a NATO-partnereinket ilyen hírbe keverni.
Kritika érte Orbánnak azt a kijelentését is, mely szerint Ukrajnának nem szabad Oroszország részévé válnia vagy szövetségre lépni Belorussziával és Oroszországgal, mert Magyarország nem akar szomszédságot ilyen koalícióval.
E megjegyzések „abszolút nem helyénvalók, helytelenek, egyszerűen veszélyesek” - érvelnek az oroszok.


Mi jelent meg Kanadában?
Az alábbiakban közöljük a vitatott miniszterelnöki idézetet Globe and Mail című lap 1999. október 29-i számából, az újság internetes kiadása alapján
A lap ottawai parlamenti tudósítója, Jeff Sallot által jegyzett cikk eredeti címe: Activist past lives on in Hungarys PM (Az aktivista múlt tovább él a magyar miniszterelnökben).
Az ukrán elnökválasztással kapcsolatban a Globe and Mail a következőket idézi:
„We desperately need an independent Ukraine. We do not want to be a border country to a Soviet Union, or Russia.”
„Nagy szükségünk van a független Ukrajnára. Nem akarunk egy Szovjetunió vagy Oroszország szomszédai lenni.”
A NATO-val kapcsolatos kérdésekről ugyanebben a cikkben:
„Foreign Affairs Minister Lloyd Axworthy has questioned whether NATO still needs nuclear weapons in its arsenal. Mr. Orban said there is no question the alliance still needs such weapons because of uncertainties about the future of Russia. The Hungarian people might not be happy about it, but his government would consider allowing the United States to deploy nuclear weapons in his country during a crisis, Mr.Orban added.”
„Lloyd Axworthy külügyminiszter megkérdőjelezte, hogy a NATO-nak szüksége van-e még atomfegyverekre az arzenáljában. Orbán azt mondta, nem kérdés, hogy Oroszország jövőjének bizonytalansága miatt a szövetségnek még mindig szüksége van ilyen fegyverekre. A magyarok lehet, hogy nem örülnének neki, de kormánya megfontolná, hogy megengedje az Egyesült Államoknak atomfegyverek telepítését országában válsághelyzet esetén - tette hozzá Orbán.”
(www.globeandmail.com).