Ingvar Kamprad az 1950-es években nyitotta meg első bemutatótermét a dél-svédországi
Almhutban. Célja az volt, hogy jó formatervezésű és praktikus lakberendezési cikkek
széles választékát kínálja, elérhető áron. Kamprad hamarosan Svédország
legnagyobb bútorkereskedője lett, s a nevének kezdőbetűit is tartalmazó IKEA áruházlánc
pedig mára már világszerte ismert. A negyvenéves sikertörténetre derít fényt a
most kiadásra kerülő Az IKEA titka című könyv.
Az IKEA huszonkilenc országban jelen van
„A lakberendezés lényege nem a barátok, szomszédok elkápráztatása, hanem a
kellemesebb környezet kialakítása saját magunk és szeretteink számára” - vallja
a korábban, 1995-ben megjelent, A modern otthon ABC-je IKEA-stílusban című könyv előszava.
Ez év augusztusában a svéd áruházlánc már a második üzletét nyitotta meg hazánkban
- igaz, hogy még mindig a főváros közelében, Budaörsön. Ez a svéd lakberendezés
növekvő népszerűségét jelzi még akkor is, ha a hazai közönség olykor meglehetősen
kritikus az IKEA-val szemben.
Egyeseknek várakozásaikhoz képest még az alacsony árak is megfizethetetlennek tűnnek,
mások hiányolják a készséges kiszolgálószemélyzetet, és bosszankodnak, amikor
otthon maguknak kell összeállítaniuk a megvásárolt bútorokat. Megint mások
bizalmatlanok a minőséget illetően, és természetesen olyanok is akadnak, akiknek
idegen a skandináv egyszerűség, és inkább a hagyományosabb „koliniál” vagy
rusztikus berendezés mellett döntenek.
„Az olcsóbb a drágább” - tartja a mondás. Kétségtelen, hogy a minőségnek az
árban is jelentkeznie kell. Az IKEA-tól se várjunk - a legolcsóbb árkategóriában
- generációkon átörökíthető, elnyűhetetlen darabokat. Érdemes azonban tudni,
hogy a „möbelfakta” jelzéssel ellátott „kiváló áru” minősítésű termékek
valóban tartósak, bár ennek megfelelően az áruk is magasabb. A kényelmetlenségek
pedig, melyek az önkiszolgáló típusú, raktáráruház-jellegből fakadnak, éppen az
árcsökkentő tényezők közé tartoznak, hiszen így az eladókat, a közvetítőket,
az összeszerelést nem kell az áruháznak velünk megfizettetnie. Az IKEA népszerűségéhez
hozzájárul még a könnyen szállítható, lapos csomagolás, a környezetbarát anyagok
használatára való törekvés, és végül, de nem utolsósorban a tervezés, ami
igyekszik lépést tartani a trendek (formatervezési divatáramlatok) alakulásával.
Az IKEA tehát mindent egybevetve sikeres, Ingvar Kamprad svéd parasztgazdából negyven
év alatt többszörös milliárdos, egy 140 áruházból álló lánc tulajdonosa lett,
amelyet az USA-tól Tajvanig 29 országban évente mintegy 150 millió vásárló keres
fel. Joggal merül föl a kérdés: mi a svéd üzletember sikerének titka? A Móra Kiadó
gondozásában most megjelent könyv ennek a kérdésnek a megválaszolásához nyújt segítséget,
bár a titok megfejtésére a könyv írója, Bertill Torekull sem vállalkozik, mondván:
ha olyan egyszerűen le lehetne másolni, már megtették volna.
Ingvar Kamprad személyében nemcsak egy tehetséges, önmagával szemben kritikus vállalkozót
ismerhetünk meg, hanem egy olyan személyt is, akinek fontosak az emberek, a beosztottak.
A parasztgazda apját különösen tisztelő és szerető Ingvar a közvetlen kapcsolatok
kialakításának híve. Az egyszerű öltözethez, kocsihoz, irodához ragaszkodó milliárdos
ugyanakkor időnként szeret meglepetéseket okozni beosztottainak. Az IKEA legutóbbi születésnapján
például az aznapi - október
9-ei - bevételt az üzletlánc valamennyi, mintegy 38 ezer dolgozója közt
gyakorlatilag egyenlő arányban osztották szét. E nagyvonalú gesztus a magyar dolgozók
számára fejenként 285 ezer forintot (körülbelül 20 ezer svéd korona) jelentett, ami
nagyjából a havi fizetésük háromszorosának felel meg.
Az IKEA titka című könyvtől ne várjunk tehát színes fotókat, hasznos lakberendezési
ötleteket, hiszen Ingvar Kamprad - saját bevallása szerint - egyáltalán nem ért
a lakberendezéshez. A többek között Hollandiában és Kínában is megjelent, személyes
hangvételű, humorral fűszerezett könyv inkább azoknak lehet érdekes olvasmány, akik
szívesen tanulmányozzák a gyufaárusból lett milliárdos kudarcoktól és szakmai támadásoktól
sem mentes sikertörténetét.